valasz.hu/itthon/mi-lehetett-a-betlehemi-csillag-valaszol-a-vatikani-obszervatorium-vezetoje-126791

http://valasz.hu/itthon/mi-lehetett-a-betlehemi-csillag-valaszol-a-vatikani-obszervatorium-vezetoje-126791

Nagyon fogjuk szégyellni, ha filmet forgatnak ebből a történetből

/ 2017.08.10., csütörtök 12:20 /

Szerelem, szökés, árulás – forgatókönyvért kiáltó történetre bukkantunk még áprilisban. Most az Index írásában felismertük a szereplőket. Miért történik ilyen azokkal, akik a legális utat követik?

Mielőtt bárki migránssimogatónak nevezne, szeretném jelezni, hogy én írtam az első riportot a magyar sajtóban arról, hogy nyitva áll a déli határ, magyar határőrizet nem létezik, és hogyan vonzza ezzel magára Magyarország azokat a százezreket, akik iráni menekülttáborokban kapják a telefonhívásokat: bent vagyok az unióban, erre gyertek, itt szabad az út. Azóta egész riportsorozatban számoltunk be a fejleményekről, jelezve, hol van még rés a pajzson. De a határ védelmének fontossága mellett azt is jelezve, a világ legnyomorultabb részeiről érkezik az emberözön, olyan emberi sorsokkal, amiket felfogni sem lehet.  

Idén tavasszal Szabadkán megnézhettünk egy szerbiai menekülttábort, ahol azok élnek, akik sorban állnak, hogy bejuthassanak a magyar tranzitzónába. Vagyis olyan migránsok laknak ott, akik pontosan úgy cselekszenek, ahogy Orbán Viktor szerint az elvárható: megismerték és megértették a magyar törvényeket, és ezeket betartva szeretnének eljutni hozzánk. 

Az Index  mostani anyagában azután felismertük áprilisi szereplőinket. Kiderült, hogy az amúgy is elképesztő fordulatokkal teli történet úgy folytatódott, aminek kapcsán az embernek (nekem) sírni lenne kedve.

Riportalanyunk, R. R. ételért áll sorban Szabadkán még áprilisban

Fotó: Szabó Balázs

De nézzük sorjában.

– Hol a családom? – kérdezte az iráni férfi, miután egy éjszakát töltött egy autó csomagtartójában, és végre kinyújthatta elzsibbadt tagjait. Görögországban bújt be a tréleren szállított kocsik egyikébe, így jutott át Ausztriába. Az embercsempészek csak őt rejtették el, várandós felesége és a két kislány a tréler után, külön autóval utazott. A férfi három országgal arrébb szembesült vele, hogy a többieket már Macedóniában lekapcsolták a rendőrök. Így indult áprilisi riportunk, amit R. R. , a főszereplő mesélt nekünk Szabadkán.

Szembefordult a migránsáradattal, és visszaindult a családjáért, gyalog szökve át Ausztriából Magyarországra. Elfogták persze, négy hónapot töltött – bírósági ítélet nélkül – elzárva Magyarországon. (Ennek tényét a magyar hatóságok nem erősítették meg személyiségi jogokra hivatkozva, de nem is cáfolták, tehát vélhetően igaz.) Most nem térnénk ki arra, hogyan nem engedték kapcsolatba kerülni a feleségével egy olyan országban (nálunk), ahol a gyermekgyilkosok állami mobiltelefont kapnak, mert emberi joguk a családjukkal való beszélgetés. Végül éhségsztrájkba kezdett, erre nyílt táborba tették, ahonnan szabadon eljöhetett.

Miközben a férjét kereső várandós asszony történetét a szerb lapok is megindítónak találták, ő ugyanis Afganisztánból menekült, első férjét megölték, s hogy vele mi történhetett, azt az arcát keresztülszelő vágás érzékelteti.

A történet elejét, hogyan fogadta be az iráni férfi két gyermekkel az afgán asszonyt, hogyan menekültek a házassági tilalom, a katonai behívó elől, most nem elevenítenénk fel. A lényeg, hogy végül Szerbiában újra találkoztak, és a férfi a leghatározottabban utasította el, hogy ismét illegálisan próbáljanak átvágni a határon. Megtudakolta, hogyan kérhet menekültstátuszt, a válasz az volt, hogy tessék beállni a tranzitzóna előtti sorba, beállt, kivárta, 2017 áprilisában.

Az iráni férfi családjával a szerb menekülttáborban 2017 tavaszán

Fotó: Szabó Balázs

A tranzitzóna magyar jogi innováció: úgy van magyar területen, hogy nincs ott. De alapjában véve – ne szépítsük – egy speciális börtön, konténerbarakkok, szögesdrót, kavics, pengeacél – ahova önként mennek az emberek, és bármikor önként ki is léphetnek onnan – Szerbia felé. Persze, aki kilép, az már nem térhet vissza, kész vége, sosem kap menedékjogot.

A bezártságot ezért vállalják,  Magyarországon ugyanis más módon nem lehet menekültté válni. Most arról ne is beszéljünk, hogy a gyerekek is ezen a csupa rács, csupa pengedrót helyen vannak már hónapok óta, ez a rend, kész, fájdalmas módja, hogy így tartsuk távol a menedékkérők tömegeit. Hatásosan: a korábban százezres nagyságrendben érkezőket így sikerült néhány ezer főre lefaragni.

Az Index cikke szerint azonban a férfi  április óta nem kap rendesen enni a tranzitzónában, arra hivatkozva, hogy mivel már egyszer fogva tartották illegális határsértőként Magyarországon, nem jár neki élelmiszer. Merthogy ezt állítólag jogszabály írja elő. Így a férfi éhezik, a gyermekei és az ismét várandós felesége által meghagyott maradékot eszi, illetve három hónap alatt háromszor kapott ételcsomagot, a Vöröskereszttől, az ökumenikusoktól és a reformátusoktól. Hetente egyszer ugyan vehetne konzervet, gyorslevest vagy zöldségeket, de nincs pénze erre.

Az a tény, hogy április óta pedig még mindig nem zárult le az ügyük, ami arra utal, hogy első fokon elutasíthatták a kérelmüket, és fellebbezniük kell. A menedékkérők egyetlen reménye, hogy addig fellebbeznek, amíg  bírósági szakba jut az eset, és már nem egy hivatalnok, hanem független bíró ítéli meg, valóban üldözik-e őket a hazájukban.

Ha igen, akkor legálisan beléphetnek az unió területére. Ha nem, akkor Szerbiába kell visszamenniük. Ennek megítélése a hatóságok dolga, de remélhetnénk addig is, hogy:

1. a magyar kormány megváltoztat egy nyilvánvalóan embertelen, alkotmányellenes jogszabályt, amely ráadásul számos nemzetközi egyezménnyel is ellentétes?

2. egy keresztény ország addig is megtalálja a módját, hogy segítsenek a férfin, aki (ezúttal) a magyar törvényeket betartva lépett be hazánk területére?

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.