Nagyon fogjuk szégyellni, ha filmet forgatnak ebből a történetből

/ 2017.08.10., csütörtök 12:20 /

Szerelem, szökés, árulás – forgatókönyvért kiáltó történetre bukkantunk még áprilisban. Most az Index írásában felismertük a szereplőket. Miért történik ilyen azokkal, akik a legális utat követik?

Mielőtt bárki migránssimogatónak nevezne, szeretném jelezni, hogy én írtam az első riportot a magyar sajtóban arról, hogy nyitva áll a déli határ, magyar határőrizet nem létezik, és hogyan vonzza ezzel magára Magyarország azokat a százezreket, akik iráni menekülttáborokban kapják a telefonhívásokat: bent vagyok az unióban, erre gyertek, itt szabad az út. Azóta egész riportsorozatban számoltunk be a fejleményekről, jelezve, hol van még rés a pajzson. De a határ védelmének fontossága mellett azt is jelezve, a világ legnyomorultabb részeiről érkezik az emberözön, olyan emberi sorsokkal, amiket felfogni sem lehet.  

Idén tavasszal Szabadkán megnézhettünk egy szerbiai menekülttábort, ahol azok élnek, akik sorban állnak, hogy bejuthassanak a magyar tranzitzónába. Vagyis olyan migránsok laknak ott, akik pontosan úgy cselekszenek, ahogy Orbán Viktor szerint az elvárható: megismerték és megértették a magyar törvényeket, és ezeket betartva szeretnének eljutni hozzánk. 

Az Index  mostani anyagában azután felismertük áprilisi szereplőinket. Kiderült, hogy az amúgy is elképesztő fordulatokkal teli történet úgy folytatódott, aminek kapcsán az embernek (nekem) sírni lenne kedve.

Riportalanyunk, R. R. ételért áll sorban Szabadkán még áprilisban

Fotó: Szabó Balázs

De nézzük sorjában.

– Hol a családom? – kérdezte az iráni férfi, miután egy éjszakát töltött egy autó csomagtartójában, és végre kinyújthatta elzsibbadt tagjait. Görögországban bújt be a tréleren szállított kocsik egyikébe, így jutott át Ausztriába. Az embercsempészek csak őt rejtették el, várandós felesége és a két kislány a tréler után, külön autóval utazott. A férfi három országgal arrébb szembesült vele, hogy a többieket már Macedóniában lekapcsolták a rendőrök. Így indult áprilisi riportunk, amit R. R. , a főszereplő mesélt nekünk Szabadkán.

Szembefordult a migránsáradattal, és visszaindult a családjáért, gyalog szökve át Ausztriából Magyarországra. Elfogták persze, négy hónapot töltött – bírósági ítélet nélkül – elzárva Magyarországon. (Ennek tényét a magyar hatóságok nem erősítették meg személyiségi jogokra hivatkozva, de nem is cáfolták, tehát vélhetően igaz.) Most nem térnénk ki arra, hogyan nem engedték kapcsolatba kerülni a feleségével egy olyan országban (nálunk), ahol a gyermekgyilkosok állami mobiltelefont kapnak, mert emberi joguk a családjukkal való beszélgetés. Végül éhségsztrájkba kezdett, erre nyílt táborba tették, ahonnan szabadon eljöhetett.

Miközben a férjét kereső várandós asszony történetét a szerb lapok is megindítónak találták, ő ugyanis Afganisztánból menekült, első férjét megölték, s hogy vele mi történhetett, azt az arcát keresztülszelő vágás érzékelteti.

A történet elejét, hogyan fogadta be az iráni férfi két gyermekkel az afgán asszonyt, hogyan menekültek a házassági tilalom, a katonai behívó elől, most nem elevenítenénk fel. A lényeg, hogy végül Szerbiában újra találkoztak, és a férfi a leghatározottabban utasította el, hogy ismét illegálisan próbáljanak átvágni a határon. Megtudakolta, hogyan kérhet menekültstátuszt, a válasz az volt, hogy tessék beállni a tranzitzóna előtti sorba, beállt, kivárta, 2017 áprilisában.

Az iráni férfi családjával a szerb menekülttáborban 2017 tavaszán

Fotó: Szabó Balázs

A tranzitzóna magyar jogi innováció: úgy van magyar területen, hogy nincs ott. De alapjában véve – ne szépítsük – egy speciális börtön, konténerbarakkok, szögesdrót, kavics, pengeacél – ahova önként mennek az emberek, és bármikor önként ki is léphetnek onnan – Szerbia felé. Persze, aki kilép, az már nem térhet vissza, kész vége, sosem kap menedékjogot.

A bezártságot ezért vállalják,  Magyarországon ugyanis más módon nem lehet menekültté válni. Most arról ne is beszéljünk, hogy a gyerekek is ezen a csupa rács, csupa pengedrót helyen vannak már hónapok óta, ez a rend, kész, fájdalmas módja, hogy így tartsuk távol a menedékkérők tömegeit. Hatásosan: a korábban százezres nagyságrendben érkezőket így sikerült néhány ezer főre lefaragni.

Az Index cikke szerint azonban a férfi  április óta nem kap rendesen enni a tranzitzónában, arra hivatkozva, hogy mivel már egyszer fogva tartották illegális határsértőként Magyarországon, nem jár neki élelmiszer. Merthogy ezt állítólag jogszabály írja elő. Így a férfi éhezik, a gyermekei és az ismét várandós felesége által meghagyott maradékot eszi, illetve három hónap alatt háromszor kapott ételcsomagot, a Vöröskereszttől, az ökumenikusoktól és a reformátusoktól. Hetente egyszer ugyan vehetne konzervet, gyorslevest vagy zöldségeket, de nincs pénze erre.

Az a tény, hogy április óta pedig még mindig nem zárult le az ügyük, ami arra utal, hogy első fokon elutasíthatták a kérelmüket, és fellebbezniük kell. A menedékkérők egyetlen reménye, hogy addig fellebbeznek, amíg  bírósági szakba jut az eset, és már nem egy hivatalnok, hanem független bíró ítéli meg, valóban üldözik-e őket a hazájukban.

Ha igen, akkor legálisan beléphetnek az unió területére. Ha nem, akkor Szerbiába kell visszamenniük. Ennek megítélése a hatóságok dolga, de remélhetnénk addig is, hogy:

1. a magyar kormány megváltoztat egy nyilvánvalóan embertelen, alkotmányellenes jogszabályt, amely ráadásul számos nemzetközi egyezménnyel is ellentétes?

2. egy keresztény ország addig is megtalálja a módját, hogy segítsenek a férfin, aki (ezúttal) a magyar törvényeket betartva lépett be hazánk területére?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.