A Bakony az őslénykutatás igazi Kánaánja

/ 2012.12.27., csütörtök 14:36 /
A Bakony az őslénykutatás igazi Kánaánja

Sorra fedezi fel az újabb és újabb őslény fajokat Ősi Attila és kutatócsoportja. A kutatás helyszíne nem egy egzotikus, távoli ország, hanem a Bakony. De a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi Lendület-pályázatának nyertese szerint ez a hely maga a Kánaán.

Így nézhetett ki a Mochlodon vörösi - Az illusztrációt Pecsics Tibor készítette

Az Ön neve és az iharkúti feltárások ismertek voltak már a Lendület-program 2011-es pályázatának elnyerése előtt is. Mit tett hozzá a kutatásokhoz az, hogy megnyerte az MTA pályázatát? Mennyire egyedi a bakonyi lelőhely?

Iharkút ősföldrajzi pozícióját és korát tekintve egyedülálló a világon. Egy olyan helyre, egy olyan időintervallumban nyerhetünk bepillantást, amelyet korábban nem ismertünk. Nem véletlen, hogy sorra bukkanunk új és új fajokra. Nagyon úgy tűnik, hogy Iharkút elszigetelt világ lehetett, amelyről nem tudjuk pontosan, mennyi ideig és pontosan mekkora területen létezett.

Mitől lett elszigetelt?

A késő-kréta időszakban, nagyjából 85 millió évvel ezelőtt a mainál jóval magasabb volt a világóceánok szintje, és Európa inkább egy szigetvilágra mint nagy, összefüggő szárazulatra hasonlított. A földtani és a geodinamikai folyamatokat pedig ismerjük annyira, hogy tudjuk, ebben az időben a Dunántúli-középhegység jelentős része, benne a Bakonnyal, szigetként vagy egy nagyobb sziget részeként létezett. Vannak elképzelések arról, hogy még mely területek kapcsolódtak hozzá; mekkora volt ez a terület, és mennyi ideig volt sziget; mikor kapcsolódott össze más területekkel, ám ezeket az elméleteket nagyon nehéz bizonyítani. Ugyanis nemcsak a leletekből, hanem magukból a kontinens-darabokból is csak kis részek maradtak meg. Tehát a Dunántúli-középhegység nem tükrözi a korábban létezett teljes, egységes szigetet, ami akkoriban létezett.

Ősi Attila, a Lendület kutatócsoport vezetője - Fotó: MTA

Úgy fogalmazott, hogy új fajokra bukkantak. Így, többes számban. Melyek ezek?

A korábban már bemutatott, Mochlodon vörösi elnevezésű, kistermetű dinoszaurusz mellett idén egy új, páncélos dinoszaurusz maradványait is megtaláltuk. Erről egyelőre többet nem mondhatok, mert éppen most publikáljuk a felfedezést. Azért nagy jelentőségű ez a lelet, mert Európában páncélos dinoszaurusz csontokat nagyon ritkán találnak. A Bakony viszont ebből a szempontból is igazi Kánaán, itt annyi páncélos dinoszaurusz csont van, mint az összes eddig ismert európai lelőhelyen együttvéve. Amit most találtunk, az egészen biztosan eltér az Iharkútról már ismert Hungarosaurustól, és nagyon úgy néz ki, hogy az Európa más helyeiről ismert formával mutat rokonságot, de ez még egyelőre kérdéses. Ez a lelet segíthet megérteni, hogyan terjedtek el a páncélos dinoszauruszok Európában, hogyan éltek és mennyire volt fajgazdag ez a család. És persze arra is rávilágít, mennyire keveset tudunk még ma is az európai faunáról.

Csodálom, hogy más országok kutatói nem csaptak még le erre a Kánaánra.

Van egy íratlan szabály, hogy nem megyünk a másik szemétdombjára - ha fogalmazhatok így. Általában betartják...

Ásatás Iharkúton - Fotó: Czirják Gábor

A hajdanvolt Bakonyhoz hasonló, kis elzárt szigetek gyakoriak voltak a dinoszauruszok idejében?

A mai indonéz szigetvilág nagyon hasonlíthatott a kréta-időszak Dél-Európájához. Kisebb-nagyobb szigetekből áll, előbbiből akár több száz is lehet. A bakonyi területről azt gondoljuk, hogy nagyjából Magyarországnyi, de legalábbis fél-Magyarországnyi terület része volt. De az is biztos, hogy szigetként rövid ideig létezett. Maximum 1-2 millió évig, nem tovább. Utána elborította a tenger.

Azokra a nagy kérdésekre tudják már a választ, hogy miért pusztultak el a dinoszauruszok? A jégkorszak hidege vagy meteorbecsapódás következtében haltak ki? És azt, hogy hideg- vagy melegvérű állatok voltak-e? 

Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, olyan dolgokat kellene ismernünk, melyeket valószínűleg sosem fogunk. Tíz-tizenöt éve ismerjük a fő vonalait annak, hogy mi okozhatta a dinoszauruszok kipusztulását, de nagyon sok apró részletet kellene még tisztázni, és lehet, hogy ezeket sosem fogjuk összerakni. Annak a sokat emlegetett meteoritnak kevés kézzelfogható nyoma van. Találtak kráternyomokat a Yucatan-félsziget határában, de a meteoritbecsapódás és a dinoszauruszok kipusztulása között direkt kapcsolatot nehéz kimutatni. Egy-egy korszakról csak kevés leletanyag maradt fenn. A dinoszauruszok kihalása vélhetően nem tartott millió évekig, hanem földtörténeti szempontból pillanatok alatt lezajlott. Tehát nagyon kevés a leletanyag abból az időből, és így nagyon nehéz megállapítani, mi történhetett.

 

Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével a 2011. évi Lendület-pályázatokról készített interjúnkat itt olvashatják el


Ősi Attila kutatótársa, Makládi László december közepén egy ugyancsak Iharkúton felfedezett őslényfajt, egy új moszaszauruszt írt le a tekintélyes amerikai PLoS ONE folyóiratban. Felfedezése egy valaha élt 6 méteres vízi ragadozó hüllőről szól, amely az első bizonyíték arra, hogy a csoport az édesvízhez is alkalmazkodott. A Makládi Lászlóval készült interjúnkat itt olvashatják.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.