A Bakony az őslénykutatás igazi Kánaánja | Válasz.hu

A Bakony az őslénykutatás igazi Kánaánja

/ 2012.12.27., csütörtök 14:36 /
A Bakony az őslénykutatás igazi Kánaánja

Sorra fedezi fel az újabb és újabb őslény fajokat Ősi Attila és kutatócsoportja. A kutatás helyszíne nem egy egzotikus, távoli ország, hanem a Bakony. De a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi Lendület-pályázatának nyertese szerint ez a hely maga a Kánaán.

Így nézhetett ki a Mochlodon vörösi - Az illusztrációt Pecsics Tibor készítette

Az Ön neve és az iharkúti feltárások ismertek voltak már a Lendület-program 2011-es pályázatának elnyerése előtt is. Mit tett hozzá a kutatásokhoz az, hogy megnyerte az MTA pályázatát? Mennyire egyedi a bakonyi lelőhely?

Iharkút ősföldrajzi pozícióját és korát tekintve egyedülálló a világon. Egy olyan helyre, egy olyan időintervallumban nyerhetünk bepillantást, amelyet korábban nem ismertünk. Nem véletlen, hogy sorra bukkanunk új és új fajokra. Nagyon úgy tűnik, hogy Iharkút elszigetelt világ lehetett, amelyről nem tudjuk pontosan, mennyi ideig és pontosan mekkora területen létezett.

Mitől lett elszigetelt?

A késő-kréta időszakban, nagyjából 85 millió évvel ezelőtt a mainál jóval magasabb volt a világóceánok szintje, és Európa inkább egy szigetvilágra mint nagy, összefüggő szárazulatra hasonlított. A földtani és a geodinamikai folyamatokat pedig ismerjük annyira, hogy tudjuk, ebben az időben a Dunántúli-középhegység jelentős része, benne a Bakonnyal, szigetként vagy egy nagyobb sziget részeként létezett. Vannak elképzelések arról, hogy még mely területek kapcsolódtak hozzá; mekkora volt ez a terület, és mennyi ideig volt sziget; mikor kapcsolódott össze más területekkel, ám ezeket az elméleteket nagyon nehéz bizonyítani. Ugyanis nemcsak a leletekből, hanem magukból a kontinens-darabokból is csak kis részek maradtak meg. Tehát a Dunántúli-középhegység nem tükrözi a korábban létezett teljes, egységes szigetet, ami akkoriban létezett.

Ősi Attila, a Lendület kutatócsoport vezetője - Fotó: MTA

Úgy fogalmazott, hogy új fajokra bukkantak. Így, többes számban. Melyek ezek?

A korábban már bemutatott, Mochlodon vörösi elnevezésű, kistermetű dinoszaurusz mellett idén egy új, páncélos dinoszaurusz maradványait is megtaláltuk. Erről egyelőre többet nem mondhatok, mert éppen most publikáljuk a felfedezést. Azért nagy jelentőségű ez a lelet, mert Európában páncélos dinoszaurusz csontokat nagyon ritkán találnak. A Bakony viszont ebből a szempontból is igazi Kánaán, itt annyi páncélos dinoszaurusz csont van, mint az összes eddig ismert európai lelőhelyen együttvéve. Amit most találtunk, az egészen biztosan eltér az Iharkútról már ismert Hungarosaurustól, és nagyon úgy néz ki, hogy az Európa más helyeiről ismert formával mutat rokonságot, de ez még egyelőre kérdéses. Ez a lelet segíthet megérteni, hogyan terjedtek el a páncélos dinoszauruszok Európában, hogyan éltek és mennyire volt fajgazdag ez a család. És persze arra is rávilágít, mennyire keveset tudunk még ma is az európai faunáról.

Csodálom, hogy más országok kutatói nem csaptak még le erre a Kánaánra.

Van egy íratlan szabály, hogy nem megyünk a másik szemétdombjára - ha fogalmazhatok így. Általában betartják...

Ásatás Iharkúton - Fotó: Czirják Gábor

A hajdanvolt Bakonyhoz hasonló, kis elzárt szigetek gyakoriak voltak a dinoszauruszok idejében?

A mai indonéz szigetvilág nagyon hasonlíthatott a kréta-időszak Dél-Európájához. Kisebb-nagyobb szigetekből áll, előbbiből akár több száz is lehet. A bakonyi területről azt gondoljuk, hogy nagyjából Magyarországnyi, de legalábbis fél-Magyarországnyi terület része volt. De az is biztos, hogy szigetként rövid ideig létezett. Maximum 1-2 millió évig, nem tovább. Utána elborította a tenger.

Azokra a nagy kérdésekre tudják már a választ, hogy miért pusztultak el a dinoszauruszok? A jégkorszak hidege vagy meteorbecsapódás következtében haltak ki? És azt, hogy hideg- vagy melegvérű állatok voltak-e? 

Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, olyan dolgokat kellene ismernünk, melyeket valószínűleg sosem fogunk. Tíz-tizenöt éve ismerjük a fő vonalait annak, hogy mi okozhatta a dinoszauruszok kipusztulását, de nagyon sok apró részletet kellene még tisztázni, és lehet, hogy ezeket sosem fogjuk összerakni. Annak a sokat emlegetett meteoritnak kevés kézzelfogható nyoma van. Találtak kráternyomokat a Yucatan-félsziget határában, de a meteoritbecsapódás és a dinoszauruszok kipusztulása között direkt kapcsolatot nehéz kimutatni. Egy-egy korszakról csak kevés leletanyag maradt fenn. A dinoszauruszok kihalása vélhetően nem tartott millió évekig, hanem földtörténeti szempontból pillanatok alatt lezajlott. Tehát nagyon kevés a leletanyag abból az időből, és így nagyon nehéz megállapítani, mi történhetett.

 

Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével a 2011. évi Lendület-pályázatokról készített interjúnkat itt olvashatják el


Ősi Attila kutatótársa, Makládi László december közepén egy ugyancsak Iharkúton felfedezett őslényfajt, egy új moszaszauruszt írt le a tekintélyes amerikai PLoS ONE folyóiratban. Felfedezése egy valaha élt 6 méteres vízi ragadozó hüllőről szól, amely az első bizonyíték arra, hogy a csoport az édesvízhez is alkalmazkodott. A Makládi Lászlóval készült interjúnkat itt olvashatják.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.