Nagytotál

/ 2010.10.08., péntek 06:46 /
Nagytotál

Nyolc éve méltán beszéltek MSZP-úthengerről az elemzők, ám a Fidesz-gépezet az idei önkormányzati választással felülírta a múlt diadalait. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a narancsszínű pártlogó nem szükséges - és nem is elégséges - feltétele egy-egy helyhatósági győzelemnek.

Az önkormányzati választások 1998-tól hasonló mederben folytak Magyarországon - mostanáig. Volt egy bal-, illetve egy jobboldali tömbpárt (az MSZP és a Fidesz), néhány szatellitalakulat (az SZDSZ, továbbá kisgazda vagy MDF-es töredékek), és a voksolás eredményeképpen majd' minden erőnek jutott hely a nap alatt. Nyolc éve tűnt először úgy, hogy az MSZP - az országgyűlési hatalomszerzés lendületét meglovagolva - képes lesz belakni a helyhatóságok zömét.

A hódítás azonban félbemaradt; 2006 szeptemberében, az önkormányzati kampány közepén ugyanis kiszivárgott a szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A Fidesz a politikusi hazudozás bizonyítékaként kezdte emlegetni a felvételt, így a szavazók, a győzteshez húzás "kötelezettségét" felrúgva, azzal büntették az MSZP-t, hogy - a főváros és Heves kivételével - átadták a megyék irányítását az akkori ellenzéknek.

A múlt vasárnapi Fidesz-tarolás a 2006-os adatok tükrében tehát aligha földindulás (hacsak nem Budapesten, ahol Demszky Gábor főpolgármester húszéves regnálásáról is véleményt mondtak a választók, amikor háttérbe tolták a korábban a liberálisokkal koalíciózgató szocialista pártot). Ezért táblázatainkban inkább a 2002-es MSZP-előretöréshez hasonlítjuk a mostani jobboldali térnyerést - mert így válhat világossá, hogy nem túlzás "történelmi" típusú jelzők kíséretében megemlékezni 2010. október 3-ról.

A viszonylag alacsony, 46,6 százalékos részvétel persze kizárja, hogy e megmérettetést egyben a demokrácia diadalaként jegyezzék fel a krónikák, ugyanakkor tény: leginkább a Tarlós István elsőségét biztosra vevő fővárosiak rontották az aktivitásmutatókat. (Míg 2006 őszén a budapesti jogosultak közel 56 százaléka szavazott, addig idén 12,5 százalékponttal kevesebben vettek részt a lefutottnak tűnő meccsen.) S bár elemzők gyakran közhelyként emlegetik, hogy a választásokon általában az elmaradott északkeleti országrész a "leglustább", az elmúlt három helyhatósági erőpróbán Borsod-Abaúj-Zemplén megye a maga 52-54 százalékával rendre felfelé húzta a részvételi rátát.

Orbán Viktor gratulál Tarlós Istvánnak

A múlt vasárnapi voksolás mérlegét legtisztábban a budapesti, illetve megyei közgyűlési szavazásokból lehet kiolvasni. A kerületi, városi, községi eredményekben pedig az a jogalkotói alapelv érhető tetten, hogy a települések működőképessége fontosabb, mint az arányos képviselet elve. Magyarán: míg a budapesti és megyei közgyűlési választásnál semmilyen - a későbbi győztest segítő - torzítás nincs beépítve a rendszerbe, addig a városok, kerületek esetében előfordulhat, hogy egy 52,7 százaléknyi szavazatot becsatornázó jelölőszervezet végül a mandátumok 68 százalékához jut hozzá. (Ez történt a tavaszi parlamenti fordulón a Fidesz-KDNP-vel, hiszen az országgyűlési mandátumkiosztásnál ugyanez a torzító szabály érvényesül.)

Noha a kormánypártok idén júniusban átírták az önkormányzati választás szabályait - alapvetően a testületi létszámcsökkentésre összpontosítva -, a fővárosi és megyei közgyűlésekben maradt az arányos képviselet.

Nagyításért kattintson a képre!


Azzal tehát, hogy a Fidesz 15 megyében a mandátumok legalább 60 százalékát elhozta (Győr-Moson-Sopronban és Vasban 70 százalék fölé sikerült mennie), és sehol sem teljesített 50 százalék alatt, sosem látott módon aknázta ki a politikai berendezkedésben rejlő lehetőségeket. (Az MSZP 2002-ben kizárólag Borsod-Abaúj-Zemplén megyét tudta 60 százalék fölötti arányban bevenni - ugyanitt jelenleg a Fidesz és a Jobbik rendelkezik a helyek négyötödével.) Még Tarlós István főpolgármestert is az a szerencse érte, hogy bár a tavaszi parlamenti választáson a budapesti Fidesz-KDNP-lista csak 46,32 százalékra érdemesült, most a 33 fővárosi képviselő több mint fele (17 fő) vele van - ráadásul ő is szavazóképes, ergo senkivel sem kell koalíciót kötnie.

Az egészpályás győzelem szabályát "erősítő" kivételként a Fidesz három budapesti kerület (Angyalföld-Újlipótváros, Kispest és Pesterzsébet), egy megyei jogú város (Szeged) és nyolc tízezernél nagyobb lélekszámú település (Ajka, Dorog, Kazincbarcika, Makó, Nyírbátor, Sajószentpéter, Szentes és Tiszaújváros) vezetését hagyta oda az MSZP-nek. A szocialisták ezeknek a részsikereknek sem örülhetnek maradéktalanul: hiába adnak polgármestert a fenti 12 helyen, ha ebből csak háromban van kormányzóképes testületi többségük.

A XIII. kerület viszont bombabiztos MSZP-rezervátummá vált - ahol minden fordítva történik, mint az országban. Nem elég, hogy innen került ki a parlamenti voksoláson egyéni győzelmet arató két baloldali politikus (Tóth József és Szanyi Tibor), az önkormányzati választáson is minden angyalföld-újlipótvárosi körzetben szocialista győzelem született. Mindez azért különös, mert egyébként akadnak olyan városok (Balmazújváros, Tököl), ahol egy fia szocialista sem tud beleszólni a fideszes és jobbikos képviselők munkájába.

Büszkék az eredményre

A Nézőpont Intézet múlt heti, lapunkban közzétett kutatása előre egyértelművé tette, hogy az önkormányzati választás estéjén a hírek a Fidesz elsöprő győzelméről fognak szólni. Az elemzés ugyanakkor rámutatott: a megkérdezett Fidesz-hívek nem kevesebb, mint 44 százaléka kacérkodott a gondolattal, hogy - kedvenc pártjának jelöltje ellenében - civil vagy független polgármesterre szavazzon.

A valóság nem cáfolta meg a kutatást. Tucatnyi olyan civil városvezető futott be múlt vasárnap (például Budaörsön, Sarkadon vagy Szigethalmon), aki megverte fideszes ellenfelét, ám kormánypárti többségű testületet kapott a nyakába. A legrutinosabb független polgármestereknek persze arra is volt gondjuk, hogy a jövőben ne pártemberekkel, hanem saját civiljeikkel kelljen összedolgozniuk az önkormányzatokban. A gödöllői Gémesi György egy lokálpatrióta klubot, a Kerepesen ringbe szállt Franka Tibor újságíró vagy az 1965 óta Veresegyházon tanácselnökösködő-polgármesterkedő Pásztor Béla egy-egy egyesületet nevezett be a választásra - sikerrel, hiszen velük meglett a testületi többség.

A Szolgálattal Veresegyházért Egyesület jelöltjei például nyolc egyéni körzetből hétben nyertek, és honlapjukon büszkén hirdetik Pásztorukról: "Akik jövőre mennek nyugdíjba, azok zömmel akkor lehettek nyolcadikosok, amikor Pásztor Béla a település élére került. Már két olyan generáció nőtt fel, amely nem emlékezhet másmilyen Veresegyházra."

 

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.