Napelemet a plébániákra? – egyházak válaszai a klímaváltozásra

B. B. / 2013.09.16., hétfő 22:49 /

Hogyan viszonyulnak a történelmi egyházak a klímaváltozás jelenségéhez? Bűn-e túlfolyatni csapot és túl sokat autózni? Megváltoztatható az emberi természet a takarékosság, környezettudatosság irányába? Ezekről a kérdésekről tartott fórumot hétfőn este Béres Tamás evangélikus teológus, Csanády R. András közgazdász, református presbiter, Jávor Benedek ökológus, országgyűlési képviselő és Nobilis Márió katolikus teológus a Párbeszéd házában.

A Jezsuita Sziget című rendezvénysorozat Az ökológiai válság egyházi dokumentumok tükrében című kerekasztalának nyitányaként a „teremtésvédelem" magyarországi képviseletében ismert Nobilis Márió elmondta, II. János Pál pápa 1990-es béke világnapi üzenete fordulópont volt az egyház és a globális klímakérdések viszonyában. „Korábban inkább tapogatózás volt jellemző, teoretikus megközelítések, itt jelentkezik először a »na most már aztán csináljunk valamit«-érzés, természetesen nem függetlenül a világ ökológiai folyamataitól" – mondta Nobilis, világossá téve, hogy a pápa az ökológiai válságot erkölcsi válsággal feleltette meg.

Jávor Benedek ökológus, egyetemi tanár (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Párbeszéd Magyarországért képviselője felidézte, hogy 1995-ben már Bartolomeos konstantinápolyi pátriárka  felvetette a bűnfogalom kiterjesztésének lehetőségét. „Komolyan felvetődött, hogy mondjuk a gyónási tükörben ott lehetne, hogy már megint nyitva hagytam a vízcsapot, vagy hogy a lehetséges tömegközlekedés helyett megint autóztam, és ezeket bűnként el kell számolni" – hozott példákat Jávor.

A jelenlévők megegyeztek abban, hogy az egyházak tanításukba rég beépítették az ökológiai gondolkodás alapjait, ám a cselekvés sokkal bonyolultabb kérdés: a krízis folyamatosan halad tovább a maga útján, új problémákat vet fel, nem várja ki az emberi szemléletváltozásokat, a teológia esetleges bűn-újraértelmezéseit.

„Nekünk észre kell venni, hogy nem elég magunk között szép tanításokkal élni, hanem közösségeink magatartásait olykor meg is kell változtatnunk" – tette hozzá Nobilis Márió. „Nem az a baj, hogy nincsenek elképzeléseink, hanem hogy állandóan valami gátja van a cselekvésnek" – felelt ifj. Zlinszky János moderátor.

Béres Tamás evangélikus teológus populáris példákkal élt: szerinte az egész ökológiai probléma feldolgozásában talán a sci-fi irodalom és film haladt a legtovább. A Mad Max, vagy a Steven Spielberg–féle A.I. c. film mind bemutatnak egy-egy olyan világot, ahol úgy vagyunk kénytelenek létezni, hogy már nem rendelkezünk a korábbi lehetőségekkel, szépséggel, vagyonnal. „Ha az ember pusztítja a világot, vajon nem borítja-e fel az egész isteni rendet? Hiszen a végső órát nem az ember hozza el a tanítás szerint, hanem maga a Teremtő" – tette fel a kérdést a teológus.

Jávor szerint minden kultúra legősibb kérdése, hogy mi az ember sorsa a teremtésben. Az aktuális kérdés viszont az, hogy vajon csak akkor fognak-e hinni az emberek az egyházak ökológiára vonatkozó tanításának, ha megjelennek napelemek a plébániák tetején, vagy elegendő a prédikáció. „Az egyház a társadalmi tanításon keresztül jut el a környezeti problémákhoz. Nem lehet a szegénységet sem kezelni anélkül, hogy szembe ne néznénk az erőforrások általános problémáival" – mondta Jávor Benedek.

Az izolált, csak a környezeti kérdésekre koncentráló lépések sokszor katasztrofálisak: például a bioüzemanyag-direktívák élelmiszerár-robbanást idéztek elő, ami éhezést okozott. „Ha társadalmi hatások nélkül dobunk be ilyesmiket, abból baj lehet" – példálózott az ökológus-politikus.

Béres Tamás szerint jó kisközösségi példákat lehet találni a változtatásra: ilyen a slow food mozgalom, de ilyenek az úgynevezett „új aszkéták" is. Nobilis Márió szerint fontos látni, hogy saját korában Jézus maga volt a válasz az emberek kérdéseire. Vagy Szent Ferenc és követői: ők maguk és az életmódjuk adott válaszokat a társadalmi kérdésekre. Ez akár működhet ma is. „Az egyház 2000 éve ezt csinálja: a Mari nénit globális gondolkodási kérdésekkel bombázza a vasárnapi misén a faluban, hogy aztán ő maga lokálisan jobb ember legyen: ne piszkálja Zsuzsa nénit. Vagyis az egyháznak válasszá kell válni a társadalom számára" – mondta Nobilis.

Jávor Benedek szerint súlyos hibát követünk el, ha csupán azért fordulunk a kisközösségek felé, mert megbuktunk minden magasabb szintű változtatási kísérlettel. „Abszolutizálni sem szabad a kisközösségeket. Nem fognak minden problémára választ adni" – zárta üzenetét Jávor.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.