valasz.hu/itthon/ez-nem-autopalya-epites-nagyinterju-palinkas-jozseffel-a-tudomany-penzeirol-129168

http://valasz.hu/itthon/ez-nem-autopalya-epites-nagyinterju-palinkas-jozseffel-a-tudomany-penzeirol-129168

Narancstenger legkisebb szigete

/ 2018.06.01., péntek 12:50 /
Narancstenger legkisebb szigete

Ellátogattunk a festői szépségű zempléni községbe, melynek egy szem szavazóköre szállította az április 8-i választás legfurcsább eredményét: az LMP-s jelölt kiugró győzelmét. De miért rontott nekik Lázár János az időközi kampányban? És miért fideszesek a legszegényebb falvak?

„Távolról követem a kübekházi polgármester nemzetépítő és önleépítő tevékenységét. Komlóska községben életemben egyszer jártam. El kell dönteni a hódmezővásárhelyieknek, hogy olyan települést akarnak-e, ami Kübekházához meg Komlóskához hasonlít, vagy olyat, ami Debrecenhez vagy Békéscsabához” – Lázár János exminiszter így ajánlotta a választók figyelmébe Hegedűs Zoltán fideszes polgármesterjelöltet a februári hódmezővásárhelyi időközi választás előtt egy lakossági fórumon. Erős a verseny, de minden bizonnyal ezek voltak az utóbbi idők legértelmetlenebb kampánymondatai. Mert, ugye, hogyan is lehetne elérni, hogy az 1400 lelkes, a román–szerb–magyar határon fekvő Kübekháza az ország második legnépesebb településére, Debrecenre emlékeztessen? Ha csak nem egy combosabb lakosságcserével. A zempléni hegyek között meghúzódó, összesen 230 fős zsákfalu, Komlóska esetében pedig látványosabb földmunkákra és terraformálásra is szükség lenne, hogy az 59 ezer fős alföldi megyeszékhely, Békéscsaba jusson róla eszünkbe.

A lázári mondatok a nagyság- és domborzatbeli különbségektől elvonatkoztatva sem hordozzák az igazság magvait: március elején riportban mutattuk be az aprópénzből építkező, iskoláját egyházi összefogással újranyitó, sváb gasztronómiában méretén felül teljesítő Kübekháza fejlődését. Komlóska pedig az egyik legtöbbször kitüntetett magyar község: az utóbbi öt évben előbb a Falumegújítás hazai bajnokai lettek, majd az Európai falumegújítási pályázaton is elsők (a második díjat Tihany vitte haza).

Ruszin tájház Komlóskán

Ruszin tájház Komlóskán

Fotó: Borbás Barna

Újranyitott iskola

Fotó: Heti Válasz Archív / Fűrjes Viktória

A komlóskaiak a jelek szerint nem rajongtak Lázár szavaiért. Április 8-án az egy szem szavazókörükben előállították az ország egyik – első blikkre – legfurcsább választási eredményét: az itteni 166 érvényes szavazatból egyéniben 103-at kapott az LMP-s jelölt, és 34-et a fideszes. Persze a furcsaságfaktor csökken, ha felfedjük: Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. számú egyéni választókerületének LMP-s jelöltje maga a komlóskai polgármester, a helyben népszerű Köteles László volt. Bár a többi választókerület eredményei miatt Köteles László a mandátumot végül elnyerő fideszes Hörcsik Richárdot nem tudta megközelíteni, közel háromszor annyi voksot gyűjtött, mint az MSZP által is támogatott DK-s jelölt, Zaveczki Tibor. Komlóskára utaztunk hát, hogy megértsük a Köteles-modell sikerét, és többet lássunk abból, miért lettek a Fidesz bástyái az aprófalvak.

Zempléni adóparadicsom

Komlóska a Kádár-rendszerben fejlesztésre nem javasolt település volt, összetartó, negyedrészt ruszin közössége megszenvedte a diktatúrát. A rendszerváltás után lassan talált magára, ráadásul a megszorítások mindig fájó pontokon érintették. A 2008-as kormányzati nadrágszíjhúzás közepette nem törődtek bele sem az iskola-, sem a postabezárásba; újabb osztályokat indítottak, postafelszámolás elleni országos demonstrációjukhoz pedig több száz település csatlakozott.

Túraúton gyalogolva, Bodrogolaszi felől érkezünk Komlóskára, és elsőre két dolog tűnik fel: a portákból áradó rendezettség, valamint a süket mobiltelefonok. Térerő ugyanis a környező hegyek miatt alig van. A legközelebbi magaslatra, egy XII. századi erődítmény romjaihoz turistajelzés vezet; a faluközpontból bő fél óra felérni. A tökéletes kilátású Anjou-kori Pusztavárból mára csak a tökéletes kilátás és a puszta maradt, de innen látszik igazán Komlóska előnye és hátránya is: egyrészt zsáktelepülés, ami mindentől elzárva, hegyek ölelésében fekszik, ellenben tényleg csodálatos és nyugodt környezetben.

Túraúton Komlóskára

Túraúton Komlóskára

Fotó: Borbás Barna

Köteles László polgármester Pusztavár romjainál, a háttérben Komlóska

Fotó: Heti Válasz Archív / Fűrjes Viktória

Utóbbi adottságokból fokozatosan vált erőforrás: ma már száznál is több vendégágy áll az itt feltöltődni vágyók rendelkezésére, ami nemcsak a bakancsos turistákat, de a családdal, több napra érkezőket is ki tudja szolgálni. A községet bejárva meglepődve látjuk, hogy majd’ minden utcára jut kisüzem: a Haluska Szörp natúrleveket és szörpöket gyárt, a Hegyvidéki Kecskesajt joghurtot, lágy és kemény sajtokat, de készül helyben kenyér és méz is.

A község fő bevételi forrása ugyanakkor nem a kézműves élelmiszer, hanem a helyi „adóparadicsom”. A híressé vált komlóskai modell lényege, hogy a hozzájuk költöző vállalkozásokra nem vetnek ki iparűzési adót, építményadót és idegenforgalmi adót, cserébe beszedik tőlük a bérleti díjakat és a gépjárműadót. Az eredmény: több mint 200 ide érkező vállalkozás. Köteles 24 éve polgármester, a modellt azóta alkalmazzák, de már lényegesen kevesebb bevétellel. 2013 óta ugyanis a gépjárműadó 60 százalékáról, 2015 óta a fennmaradó 40 százalék feléről is le kell mondaniuk az önkormányzatoknak a központi költségvetés javára. Komlóskán minden alapintézmény megtalálható: itt nyílt anno az első falusi bölcsőde, és helyben működik az ország legkisebb iskolája, nyolc diákkal. „Pedig az elmúlt nyolc évben az állam több száz faluban bezáratta a kisiskolákat, egy időre a miénket is felfüggesztették. A »trükk« az volt, hogy nemzetiségi intézményként működtettük tovább” – mondja lapunknak Köteles László.

Dühös a Fideszre

A polgármester pont azért dühös a Fideszre, mert úgy látja, ha kormányzásról van szó, végső soron hasonló reflexekkel működik, mint szocialista elődei: pofára osztott pénzek, intézménybezárások, hasznot nem hajtó látszatberuházásokra kifolyatott pénzek. „Nem a Fidesz ellen indultam jelöltként a parlamenti választáson, hanem a magyar falvakért. Vagyunk néhányan független polgármesterek, akik minden kormány alatt felemeljük a szavunkat, ha a bőrünkön érezzük, hogy rossz irányba mennek a dolgok” – mondja Köteles. Ezen a ponton tesszük hozzá, nem nehéz kitalálni, hogy Kübekháza mellett miért az ő községe került Lázár János céltáblájára: ahogy a csongrádi települést vezető Molnár Róbert, úgy ő is támogatta a hódmezővásárhelyi győztes, Márki-Zay Péter kampányát.

Megbecsülik a múltat

Fotó: Heti Válasz Archív / Fűrjes Viktória

„A kormány nem becsüli a magyar falut; elég csak a közutainkat megnézni: katasztrofális állapotban annak. Ezen az elmúlt nyolc év sem változtatott. Én utat nem tudok építeni, központi adókedvezményt nem adhatok, azzal dolgozom, amire helyben lehetőség van. Bár ez is szűkülő pálya” – teszi hozzá. Köteles most attól tart, hogy a Fidesz a kétharmados többség birtokában felszámolja az önkormányzatiságot. Amikor felvetjük, hogy személyesen a miniszterelnök küldött levelet minden ötezer fősnél kisebb település polgármesterének a választás előtt, álhírnek nevezve ezt, Köteles azt mondja: „Ez a vidék utolsó reménye. Csak az a gond, hogy nyolc év eltelt, és ezalatt is folytatódott a drámai fogyás és leépülés.”

A rendszerváltozáskor visszakapott önrendelkezést sikerük alapjaként említi; egy közösség csak az önrendelkezés birtokában képes szervezni önmagát. Ha azonban az intézményeket elvonják, a jogköröket csorbítják, akkor bomlás indul. „Mi sem tudtuk megállítani a népességcsökkenést, de képesek vagyunk mérsékelni, és vannak sikeres egyedi megoldásaink” – fejtegeti.

Az április 8-i eredményeken mindenesetre nem látszik a zempléni és abaúji polgárok átütő elégedetlensége: Köteles László fideszes ellenfele, Hörcsik Richárd 2014-hez képest a teljes körzetben 3600 szavazattal többet kapott. Igaz, hogy a Jobbik is tudott helyben növekedni, a parlamenti mandátumért először induló Köteles pedig Sárospatak térségében több szavazókörben – Komlóskán kívül Tolcsva 02, Sárazsadány – beérte vagy megverte Hörcsiket. Ám ez is kevés volt, hiszen az egyéni választókerületben is megfigyelhető a kelet-magyarországi tapasztalat, hogy a kormánypárt a legnehezebb sorsú településeken volt a legerősebb. A nyomorral küzdő, 370 lelkes Fulókércsen és a felerészt cigányok lakta Hernádvécsén is háromszor annyian szavaztak a Fideszre, mint a többi pártra együttvéve.

Fotó: Heti Válasz Archív / Fűrjes Viktória

Hogy miért? Beszélgetéseinkből nagy meglepetés nem derült ki: itt számít igazán az ajándék Erzsébet-utalvány, és továbbra is működnek a régi praktikák, mint a választás előtti disznóvágás, a „motivációs dínomdánom”. Hatott a migrációs tematika is: Köteles László például szinte minden szavazókörben jobb eredményt ért el, mint az őt jelölő LMP. Helyi emberként a választók szívesen szavaztak rá, listán viszont behúzták a Fideszt, a komlóskai polgármester szerint éppen a migránskampány miatt. Köteles azt meséli, visszatérő élménye, hogy bankban, boltban odalépnek hozzá a szavazói, és elmondják, másik voksukat a kormánypártra adták, mert Sorost meg kell állítani.

Kampánydisznóvágás

Vagyis az a groteszk helyzet alakult ki, hogy a ki- és elvándorlással talán leginkább sújtott térségben az egyik fő szavazatmozgósító tényező a bevándorlás lett. Az Észak-Magyarország című lap 2017 decemberében kimutatást közölt, mely szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége 18 év alatt 67 ezerrel csökkent. Ez öt és félszer annyi ember, mint Sárospatak mai lakossága. Itt elsősorban nem külföldi munkavállalásra kell gondolni; a legtöbben Budapestre költöztek, mások Pest, Heves és Hajdú-Bihar megye településeire. A „belföldi vándorlási veszteség” legérzékenyebben a cigándi, a tiszaújvárosi és az encsi térséget érintette.

Köteles László szerint a nagypolitika ebben a témában is rossz úton jár. Ahelyett, hogy helyben hoznának létre népességmegtartó munkahelyeket, milliárdokért építenek munkásszállásokat az ország munkaerőhiányos részén, és odaingáztatják, -vándoroltatják az embereket. Hogy ne a levegőbe beszéljen, a polgármester elárulja, több milliárd forintos ipari parkot terveznek a településük határába. Részleteket a befektetővel kötött titoktartási szerződésre hivatkozva nem mond, de állítja, „világszenzáció” lesz. Nem tehetünk mást, elhisszük neki; Komlóska polgármestere mindig is szeretett nagyot álmodni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.