Navracsics kifakadt: „Fájdalmas pillanatokat hozott a kvótakampány”

Nagyinterjúban kérdezi Navracsics Tibort a kvótanépszavazás utáni helyzetről a Népszabadság. A beszélgetés egyik legérdekesebb része, amikor az interjúalany egy hosszú, hatvanhárom szavas kérdésre mindössze egyetlen szóval válaszol – így:

„– A vitának vannak szintjei. Itt Németh Szilárd egyszer arról beszélt beszélt, hogy több százezer forintot kell majd a migránsoknak fizetni havonta, Simonka György meg attól féltette a gyermekét, hogy harmadik feleségnek viszi el egy muszlim férfi, és sorolhatnánk a példákat. Ön közben már többször leszögezte: nagyon sajnálja, hogy az Európa-párti politikusok közül kevés maradt a jobboldalon, és ők is ritkán hallatják a hangjukat.

– Igen.”

Navracsics Tiborral június 24-én volt alkalmam beszélgetni, néhány órával a józanító pofon, a Brexit-szavazás végeredményének bejelentése után. Nem túl vidám, „többször leszögezett” mondatára én is rákérdeztem, de a jövőt akkor még elég derűlátóan értékelte:

– Tavaly novemberben (...) keserűen nyilatkozott saját helyzetéről. „Mindig Európa-párti politikus voltam. A magyar jobboldalon nagyjából egyedül maradtam ezzel” – mondta.

– Ez az az időszak volt, amikor a magyar politika minden baj okozójaként állította be az EU-t és a brüsszeli közélet szereplőit, én pedig hiányoltam egy olyan józan, itthoni hangot, amely kimondja, hogy „persze, ezernyi vitánk van az unióval, de nem kérdés, hogy az országnak ebben a közösségben a helye”. Hiszen akár a mögöttünk lévő ezeréves tapasztalatot, akár jövőbeli esélyeinket nézzük, egyértelmű, hogy Magyarországnak nemcsak kulturálisan, de intézményesen és politikailag is Európához kell tartoznia.

– Ősz óta érzékelt változást ebben a kérdésben idehaza?

– Igen: bár semmiféle platformot nem akartam szervezni, és mozgalmat sem indítottam, sokan biztosítottak róla, hogy ők is elkötelezett Európa-pártiak.

Ehhez képest most, hogy befejeződött a magyar népszavazási kampány, az uniós biztos – aki, ne felejtsük, Orbán Viktor kabinetfőnöke, az előző parlamenti ciklusban pedig az Orbán-kormány második embere volt – a Népszabadságnak nyilatkozva sokkal pesszimistábban látja a helyzetet:

„A kampány nagyon sok Európa iránt szimpátiát érző embernek fájdalmas pillanatokat hozott. Például volt az a szórólap, amelyen Jean-Claude Juncker és Martin Schulz szerepelt. Szóvá is tettem a kampányért felelős embereknél, mert haszna kevés volt a kampányban, személyeskedő jellegéből adódóan viszont attól tartok, politikailag károkat okoz. Jean-Claude Juncker nem fog bosszút állni Magyarországon, de az Európai Parlamentben a szórólap okozta viták biztos, hogy az ottani magyar képviselőknek nehezebbé teszik a helyzetüket.”