valasz.hu/itthon/az-origo-belatta-tevedeset-es-cimoldalon-rehabilitalta-a-momentumot-126354

http://valasz.hu/itthon/az-origo-belatta-tevedeset-es-cimoldalon-rehabilitalta-a-momentumot-126354

Navracsics Tibor: Ez már egy más magyar belpolitika

/ 2017.09.12., kedd 08:55 /

Nem tudja még, hogy vállalna-e egy újabb ötéves biztosi ciklust, mert bár Magyarország hiányzik neki, a magyar belpolitikában ma már más az „uralkodó hang”, és nyelvileg meg strukturálisan is nagyon megváltozott ahhoz képest, mint amiben korábban részt vett. A többi között erről beszélt a Zoom.hu-nak adott interjújában Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa szerint „fájdalmas, de hasznos” dolog az egykori és mostani főnöke, Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker között folyó vita a migrációról (meg az annak kezeléséhez nyújtott brüsszeli pénzügyi segítségről), mert „a migrációs válság könnyen meghozhatja azt az első páneurópai témát, ami a 2019-es választáson közös ügye lehet a parlamenti pártoknak; az a kampány már tartalmazni fogja azt is, hogy a különböző európai pártszövetségek milyen választ adnának a migrációs válságra”.

A vita gyökerei ugyanakkor szerinte egy kulturális szakadékra vezethetők vissza: „a nyugat-európaiaknak az is a szolidaritás fogalmába tartozik, hogy a nettó befizető országok pénze hogyan hasznosul. Amikor viszont arról lenne szó, hogy a bajban álljanak ki a közép-európaiak a nyugat-európaiakért, ők úgy érzik, hogy Közép-Európának csak a pénz kell, a gesztust már nem hajlandók megtenni.” A kvótaper kapcsán kifejti: noha a múlt heti határozatból a végrehajtás még nem következik, „nem tudunk arra példát, hogy egy tagállam ne hajtott volna végre bírósági határozatot, mert egy olyan brutális pénzbüntetést vonna maga után, amelyet a nálunk sokkal gazdagabb országok sem kockáztattak meg eddig”.

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy bár az Európai Parlamentben Magyarország és Lengyelország általában egy kategóriába esik, addig a Bizottság ezt nem így látja – Budapest ugyanis hajlandó tárgyalni az ellentmondásos intézkedéseiről, ellentétben a lengyelekkel –, és reális forgatókönyv lehet, hogy Varsóval szemben tényleg megindul a szavazati jog elvesztésével végződő hetes cikkely szerinti folyamat. Felmerült az is, mondta, hogy a következő uniós költségvetési időszakban a jogállamiság betartásához kötnék a pénzek elosztását, bár ezt ő nem támogatja.

Ami a saját biztosi területét illeti: noha az oktatás nemzeti hatáskör, már kérte Johannes Hahn csatlakozási biztos segítségét az ukrajnai oktatási törvény miatt, a romániai magyar oktatási intézmények ügyében pedig „maximális jóindulatot” kért Bukaresttől.

A 2010 és 2014 között közigazgatási és igazságügyi miniszterként hozott intézkedéseivel kapcsolatban Navracsics Tibornak tiszta a lelkiismerete, mert „a területéhez tartozó szakpolitikai törvényhozási tevékenység nem rontott a magyar jogállamiság állapotán”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.