"Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!"

/ 2010.03.11., csütörtök 15:47 /

Még mindig adósok vagyunk, az erkölcsi és anyagi kárpótlással! Csütörtökön délelőtt különleges - sokak által megkésettnek tartott - eseményt rendeztek a Terror Háza Múzeumban Budapesten.

A Terror Háza Múzeum és a Polgári Kultúráért Alapítvány szervezésében gyűltek össze az 1990-es marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékezők, ahol beszédet mondott: Schmidt Mária, Tőkés László,  Kincses Előd, Balog Zoltán, valamint Baricz Lajos. A rendezvényen átadták a „Petőfi Emléklap a Helytállásért" elnevezésű elismeréseket.

A megemlékezésen egyúttal felolvasták Bajnai Gordon miniszterelnök levelét is, melyben a kormányfő nemzeti és személyes tragédiának nevezte a Marosvásárhelyen 1990. március 19-20-án történt magyarellenes pogromot. Mint írta, sokan életükkel vagy szabadságukkal fizettek a nemzeti önrendelkezés és a kisebbségi magyar nyelven való oktatás melletti kiállásukért.

Marosvásárhelyen a demokráciát érte brutális támadás, de minden csepp vér a szabadságot erősítette Erdélyben - mutatott rá Bajnai Gordon, aki Tőkés László elmondása szerint ígéretet tett arra, hogy a jóvátételnek valamely lehetőségét megteremtse.

 

Schmidt Mária, Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében a marosvásárhelyi események hátteréről beszélt: a magyarok ellen feltüzelt és felbérelt 1500 román paraszttal elhitette a hatalom, hogy Erdély ki akar szakadni Romániából, és megostromoltatták velük a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség székházát, ahol mindössze 79 magyar tartózkodott a padláson. A románok szétzúztak mindent, amit ott találtak, majd a tárgyalások után szabad elvonulást ígértek a magyaroknak. Ezt nem tartották be, Sütő András írót ekkor verték meg úgy, hogy elvesztette fél szeme világát - folytatta.

A csütörtöki napon díjazottak és a marosvásárhelyi 1990-es eseményekben résztvevők egy része cigány származású. A címben foglalt mára már szólásmondássá váló mondat: Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok! - tőlük hangozott el, mikor hófehér ingben indultak el a marosvásárhelyi magyarok megmentésére.

A magyaroknak segítő romákat később perbe fogták emberölési kísérlet és a román állam vagyona megrongálásának vádjával, melynek során tetemes pénzbírságot és néhány hónapostól másfél évig terjedő börtönbüntetést róttak ki rájuk.

Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottságának elnöke szerint a mindenkori magyar kormánynak anyagi és erkölcsi kárpótlást kell nyújtania az 1990-ben Marosvásárhelyen elkövetett magyarellenes pogrom áldozatainak, bebörtönözötteinek vagy hozzátartozóiknak, akik között a magyarokért kiálló cigányok is voltak.

 

Balog kitért arra, hogy 1990-ben nem először fordult elő, hogy Erdélyben a magyarok segítségére sietett egy másik kisebbség, amelynek tagjait meghurcolták, mert segítettek a magyaroknak az ellenük indított pogrommal szemben.

Balog Zoltán arról is szólt, hogy Magyarország előrelépése, boldogulása "nem fog menni a cigányság nélkül", akik mintegy 700-800 ezren élnek az országban. "Egymásra vagyunk ítélve" - fogalmazott -, majd hozzátette: "a békés egymás mellett élés mellett kell állást foglalni, bármi történt is Olaszliszkán, Tatárszentgyörgyön vagy Kislétán".

Mint mondta, a magyar állam a pogrom áldozataival szemben az őket megillető erkölcsi és anyagi kárpótlással még mindig adós.

Tőkés László volt királyhágómelléki református püspök, Európai Parlamenti képviselő, arról beszélt, hogy a román titkosszolgálatnak a március 15-i megemlékezések adtak alkalmat, hogy a magyarok ellen pogromot szervezzenek. Egymásnak ugrasztották ekkor nem csak a román és a magyar nemzetiséget, hanem a különböző társadalmi rétegeket is.

1990-ben a román kormány "Magyarországra kente" a marosvásárhelyi vérengzés kirobbantását, a vádaskodás leple alatt pedig "újjáalakították a régi kommunista titkosszolgálatot, ugyanabban a szellemben, a posztkommunizmus egyik alapintézményeként".

Kincses Előd a Maros Megyei Nemzeti Megmentési Front és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alelnöke a román média 1990-es tevékenységéből kiemelte: az azzal fenyegetőzött, hogy a magyarok el akartak szakadni Romániától. Meglátása szerint azért nem sikerült a nemzetek közötti összefogás, mert a rendszerváltás során hatalomra kerülők "nem voltak érdekeltek Románia demokratikus útra terelésében".

Ugyanakkor kiemelte, hogy élete egyik legnagyobb szerencséjének érzi, hogy március 20-án a székelyudvarhelyieket le tudta beszélni a segítségnyújtásról, hiszem a földművelő eszközökkel felfegyverkezett székelyeket, a román fegyveres egységek pillanatok alatt megsemmisítették volna.

A díjat Lőrinczi József kőműves, Sütő József vállalati dolgozó, és Szilágyi József asztalos még személyesen vehette át. Puczi Béla elismerését özvegye Barabás Mária, míg Tóth Árpád és Szilveszteri Kis Péter díját Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vette át.

Baricz Lajos több verset és kötetet is kiadott a marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékezve. Tóth Árpád halálának tizedik évfordulójára elkészült síremlékre is ő írta a következő sorokat, mely jól tükrözi a pogrom magyarokat védő részvevőinek áldozatvállalását:

„Itt nyugszik Tóth Árpád, a márciusi hős,

Neve ismeretlen, tette ismerős,

Szembeszállt a horda haddal,

Halálba ment diadallal."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.