valasz.hu/itthon/nem-hittunk-a-szemunknek-ez-mind-benne-van-a-spar-zsemleben-116469

http://valasz.hu/itthon/nem-hittunk-a-szemunknek-ez-mind-benne-van-a-spar-zsemleben-116469

Amerikai magyarok az alkotmánytervezetről

/ 2011.03.20., vasárnap 20:35 /
Amerikai magyarok az alkotmánytervezetről

Szájer József EP-képviselő és Csák János, Magyarország londoni nagykövete, az alkotmány-előkészítő bizottság tagjai hétfőn a washingtoni Heritage Foundationban ismertetik az új magyar alkotmány tervezetét.

Az amerikai magyarságot sem hagyja hidegen az új alkotmánytervezet, annál is inkább, mert a kettős állampolgárság megszerzésének könnyítésével azt remélik, hogy véleményük, javaslataik számítanak az óhazában. Egyetértés, kritika, változtatásra való felhívás egyaránt akad. A tengerentúli emigráció tagjainak figyelme a tervezet több pontjára kiterjed, de nem véletlen, hogy legtöbbüket az őket érintő szavazati és képviseleti jog kérdése foglalkoztatja.

Lipták Béla professzor, a Magyar Lobbi vezetője nem kívánja példaként állítani az amerikai alkotmányt, de úgy érzi, hogy annak összefogottsága követendő lehet, hiszen a jól megfogalmazott alapelveket tartalmazó bevezetőt széles tömegek is megértik és megjegyzik. Ezért tömörítést javasol a magyar alkotmányban. Azt is fontosnak tartja, hogy az alkotmány mondja ki, hogy „a mindenkori magyar kormányoknak kötelessége az ország területi integritásának - beleértve a határfolyókat is - megvédése."

Ludányi András egyetemi tanár, az Amerikai Magyar Baráti Közösség és az Amerikai Magyar Koalíció tagja úgy véli, hogy az állampolgársággal kétféle kötelezettség jár, az anyagi hozzájárulás (adó, ingatlan) az ország működéséhez és az érzelmi kötődés. Az utóbbi jellemzi a világon szétszóródott magyarokat, akik az állampolgárság megszerzésével is kifejezik lojalitásukat. Ludányi András úgy tartja, hogy míg a Kárpát-medencében élőket közösségi érdek fűzi Magyarországhoz, addig az amerikai magyarság jóval függetlenebb. Javasolja a szavazati jog mindenkire történő kiterjesztését, azzal a kitétellel, hogy a külföldön élők csakis pártra szavazhatnak. Nem gondolja, hogy a külföldi magyarság szavazása politikai földcsuszamlást okozna, és az ő voksuk döntene el választásokat. Ludányi sürgeti a választási bürokrácia egyszerűsítését, javasolja, hogy a tiszteletbeli konzuloknál is lehessen szavazni.

Gaál Anikó washingtoni üzletasszony, aki számos amerikai-magyar alapítvány vezetőségének tagja és aki az 1994-es nagyszabású jótékonysági rendezvénnyel százezer dollárt gyűjtött a koszovói háború magyarországi menekülttáborainak, úgy véli, hogy feltétlenül szavazásra jogosultak azok a külföldön élő magyarok, akik az anyaország iránti szeretetből dolgoznak a magyar kultúra terjesztéséért, a magyar ügyek felkarolásáért.

Koszorús Ferenc, az Amerikai-Magyar Szövetség elnöke szerint „a szavazati jog a demokrácia alapeleme, nélkülözhetetlen állampolgári jog. A lakóhelytől független, minden állampolgár számára elismert jog különösen indokolt, hiszen a magyarok szétszóródása külső erők (háborúk, megszállás, üldözés, elnyomás) miatt, akaratuk ellenére történt, amikor az utódállamokhoz csatolták őket az első világháború után, szétszórták őket a második világháború alatt és után. Ilyen történelem után az összes állampolgár szavazati jogának elismerése a magyarság demokratikus úton való egyesítését is jelentené, ami senkit sem veszélyeztetne, és megegyezne a közép-kelet- és nyugat-európai országok gyakorlatával.

Vannak, aki azt vallják, hogy csak az szavazhat, aki a terheket is vállalja. Egyetértek ezzel. De úgy vélem, aki állampolgárságért folyamodik, az vállalja az ezzel járó felelősséget, többek között azt a fáradságot, hogy voksol. Ezzel is jelzi elkötelezettségét arra, hogy jó állampolgár lesz, osztozik a magyarság sorsában, részt vesz annak politikai életében. Nem támogatjuk a listás szavazást, a magyarországi lakással rendelkező külföldön élő állampolgárok helyi képviselőjükre, a többi amerikai magyar az őket általánosan képviselő személyre (representative at large) szavazzon. Az Amerikai Magyar Szövetség szorgalmazza a kétkamarás országgyűlés bevezetését" - mondja Koszorús Ferenc.

Pellionisz András világhírű biofizikus, a Szilícium-völgyben levő genom-informatikai cég alapítója, aki többek között „új tudományt teremtett Magyarországon", korábban számos megvalósult javaslattal élt, mint például a magyar igazolvány bevezetése, a Szent Korona Országházba való áthelyezése. Több mint húsz éven keresztül következetesen szorgalmazta a magyar nemzet fogalmának megfelelő új alkotmány létrehozását, hogy a bevallottan sztálini alkotmányt végre kiiktassák. Miközben üdvözli az új tervezet elkészültét, akadnak érdemi fenntartásai, és reméli, hogy a logikai ellentmondásokat is tartalmazó fogalmazási hibák kijavítására jut idő. Feltétlenül szorgalmazza a jogfolytonosság visszaállítását, a megkülönböztetés (különösen az eddig gyakorolt tartózkodási hely szerinti diszkrimináció) megszüntetését, valamint a világban általánosan gyakorolt - mellesleg legolcsóbb - postai szavazás bevezetését.

Véleménye szerint ugyancsak alapvetően fontos, hogy az Amerikában tartózkodó magyar állampolgárok is saját maguk közül válasszák képviselőiket, hiszen a tiszteletbeli konzulokat kinevezik, nem választják. A nemrég kirobbant titkosszolgálati botrány, amelyben az 1997-től 2001-ig szolgálatban lévő Los Angeles-i főkonzul, Fekszi Márta is érintve volt, még inkább sürgeti, hogy a diplomáciai testületben is történjen meg végre a rendszerváltás, és ne keveredjen az állampolgárok valódi képviselete áldiplomáciai megoldásokkal - véli Pellionisz András

A fiatal amerikai-magyar nemzedék nevében Tóth Gergely, a Berkeley Egyetem oktatója adott hangot véleményének. „Az alkotmányozás valóban történelmi lehetőség, az időzítése pedig „most vagy soha", hiszen ki tudja, mikor jön ismét létre ilyen mértékű egysége a hasonlóan gondolkozóknak és szavazóknak. A régi, sztálinista alkotmányt sokan, elsősorban a szocialista rendszer haszonélvezői, szívesen megtartanák úgy, ahogy van, mivel nem nyújt kellő védelmet a magyarság anyagi és szellemi javainak. E védelem elhanyagolása végzetes következményekkel járhat, amit jól példáz az elmúlt nyolc év is.

Természetesen a minél szélesebb párbeszéd érdekében a lehető legtöbb embert kell megszólítani. Sajnos az ellenzék pusztán politikai-elvi alapon nem vesz részt a folyamatban (a Jobbik kivételével, mely „részben" részt vesz), ami már magában a demokrácia megcsúfolása, hiszen egy demokratikus rendszerben mindenki elmondhatja a véleményét. Ez különösen érvényes akkor, ha valaki politikusnak tartja magát, s a politika szó eredeti jelentésében „a köz ügyeivel való foglalkozás" (ami egyébként minden állampolgárnak kötelessége kellene, hogy legyen, nemcsak a megválasztott képviselőké).

Megadnám a világon élő minden magyar állampolgárnak a szavazati jogot (persze úgy, hogy a szavazat leadásához ne kelljen ezer kilométereket utazni), s hogy aztán élnek-e vele, az más kérdés. Ne feledjük, hogy a Magyarország sorsát aktívan követők közül rengetegen politikai okokból hagyták el hazájukat, nem csupán gazdasági szempontok miatt távoztak, egy könnyebb élet reményében" - mondja Tóth Gergely.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.