valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

http://valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

NE NYELJÜK LE!

/ 2007.03.29., csütörtök 09:29 /

Néha bejön, ha az ember az asztalra csap, és megtagadja az engedelmességet - mondja lapunknak Deutsch-Für Tamás. Orbán Viktor kabinetfőnöke március 15-i beszédével ismét visszatért a politika élvonalába.



- Kifizette a jogdíjat Lányi Andrásnak?

- Ha tetszik, igen, hiszen megvettem a Heti Válasz karácsonyi számát... Ott olvastam Lányi Andrástól, hogy "ősszel nem volt forradalom, de leverték". Egy szónoklathoz viszont nem szerencsés lábjegyzeteket fűzni. Ezért is 89-es hangulatú mondandóval készültem március 15-re. Akkoriban még közérthető beszédeket hallottunk, illetve mondtunk.

- A frissiben növesztett bajusz, szakáll is azt fejezi ki, hogy ön lett a Fidesz rendszerváltóhangulat-felelőse?

- Családtagjaim és ismerőseim igyekeztek szellemesebbnél szellemesebb leírást adni, hogyan is nézek ki bajusszal, szakállal: a fiam szerint úgy, mint egy kolumbiai drogbáró, Liptai Klaudia szerint a külsőm egy El Greco-festményre hajaz, a lányom szerint a Karib-tenger kalózai 3 főszerepére hajtok, a feleségem szerint csak rosszul áll. Március 15-e után teljes volt az egyetértés: egy ünnepi beszédhez petőfis külső dukál.

- Meg a börtöncellához. Mint friss kordonügyi megbízottat kérdezzük: tervezik, hogy bevonulnak, hátha kiszabadítja önöket a tömeg?

- A börtönt Prágában már volt módom kipróbálni, köszönöm, nem kérnék belőle. Az öncélú médiapolitizálást meg nem szeretem. Pedig a minap gond nélkül lett volna lehetőségem címlapokra kerülni. Szájer József javaslatára kipróbáltam a léböjtkúrát, 15 napig nem ettem semmit. Bármelyik nap bejelenthettem volna, hogy éhségsztrájkolok. A "kordonügyi megbízottság" pedig annyit jelent, hogy amikor az ellenünk indított szabálysértési eljárásban lemondunk a mentelmi jogunkról, én koordinálom a papírmunkát.

- Ha ez nem is, újra százezrek előtt szónokolni mégiscsak nagy visszatérés. Viszont két év alatt a második.

- 2003-ban, még a Fidesz alelnökeként, magam is úgy gondoltam, hogy nem lehet hiteles a szövetséggé alakulás, ha kizárólag ugyanazok maradnak a párt élén, akik a 2002-es vereség idején vezetők voltak. 2003-ban ezért néhány sorral hátraléptem. 2005 végén valóban visszatértem.

- A kampány frontvonalába. És megint vesztettek.

- A felelősségem ugyanúgy megáll. Ma nincs szó visszatérésről, hiszen a 2006-os választások óta a szövetség elnökének kabinetfőnöke vagyok. E minőségben ugyanakkor nem kell első számú médiaszereplőnek lenni.

- A kabinetfőnökség súlyos pozíció?

- Orbán Viktor első kabinetfőnöke most a Magyar Rádió elnöke, a második az Inforádiót vezeti.

- Ön milyen posztot célzott meg?

- Hamarosan elnököt választanak a Magyar Televízióban... De komolyra fordítva: valószínűleg felértékeli a kabinetfőnöki pozíciót, hogy ismert politikus tölti be. Kérdés, hogy "nevük elhallgatását kérő fideszesek" mit mondanának, van-e befolyásom. Én úgy érzem, van. Talán ennek is köszönhető, hogy én üdvözölhettem a gyűlés résztvevőit.

- Más értelmezés szerint az Árpád-sávos zászlók ellensúlyozására tették a színpadra "a Fidesz díszzsidaját" - ahogy korábban egy MSZP-s politikus illette önt.

- A Fidesz lezsidózása 1989-ben kezdődött, amikor a Kiss Péter vezette Baloldali Ifjúsági Társulás szórólapján Zsidesznek neveztek minket. Mindenki szégyellje magát, aki részt vett benne. Egyszerre tartom nevetségesnek és felháborítónak az ilyen értelmezéseket.

- Viszont ön - eltérve a Fidesz-fősodortól - önkényuralmi jelképként utalt az Árpád-sávosra.

- Dehogy. Egy provokatív újságírói kérdésre feleltem, hogy mindenkit arra kérünk, önkényuralmi jelképet ábrázoló zászlót ne hozzon a megemlékezésre. Az említett zászlóról nem szól a törvény. De ezt a játszmát a baloldal régóta játssza. Régebben válogatott meccsek után a rendőrök már a metrómegállónál eltetették velünk a nemzeti lobogókat, mondván, fasiszta, aki lengeti. A kokárda viselése, a határon túli magyarok vagy már 1990 után a népességfogyás emlegetése, a Szent Korona Parlamentbe átvitele a kommunisták, majd posztkommunisták szerint a tomboló nacionalizmust jelentette. Ma pedig a Gyurcsány-kormánynak népesedésügyi kormánybizottsága van. Ezek a jelképek, illetve ügyek éppen a lefasisztázástól válhatnak tisztességes szimbólummá. Az Árpád-sávos lobogó is ezt a purgatóriumot járja. Attól, hogy diktatúrák szinte minden jelképet bemocskoltak, nem kellene őket tabuként kezelni. Vagy akkor a magyar liberális pártnak ki kellene vennie a nevéből a "szabad" kifejezést, mert az auschwitzi "arbeit macht frei" jelmondatra emlékeztet? Agyrém.

- És az mi, amikor ön arról beszél: elillant a hatalom magabiztossága, és rosszul gondolják, hogy bármit megtehetnek az emberekkel. Pedig mintha kirobbanthatatlanok lennének a kormányzati pozícióból.

- A rendszerváltoztatás óta nem volt példa arra, hogy ekkora különbség legyen a két nagy párt támogatottsága között, ráadásul a választók relatív többsége az új választások kiírása mellett áll. De március 15-én nem a nagypolitikáról, hanem a civil öntudat szükségességéről beszéltem. A hatóságok packázása azért is lehetséges, mert szinte soha senki nem mondja az őt órák óta ugráltató hivatalnoknak, hogy "kedves hölgyem vagy uram, most bizony maga emeli fel a hátsó felét, és elsétál szépen a négyes ablakhoz, mert én bizony nem fogok, ugyanis tizenkettedszerre küld oda".

- Ha ezt mondjuk, akkor is visszaküld.

- Biztos? Én felső tagozatos korom óta mindig szókimondó voltam. Néha bejön. Amíg a hatalmasok azt látják, hogy bármit akarnak megetetni velünk, szófogadóan nyelünk, rögtön jön a következő falat. Nem szeretnék a nők egyenjogúsításának élharcosaként feltűnni, de én bizony messzire elkerülöm azt az áruházláncot, amely a menstruáló alkalmazottait kis színes szalagocska viselésére kötelezte. Ha mindenki így tesz, tönkremegy a cég. Igenis vannak lehetőségeink, csak élni kell velük.

- Ha jól értjük, civil ügyekről beszél, nem Gyurcsány Ferenc népszavazás utáni elkergetéséről. Főnöke viszont igen. Tavaly ilyen vízválasztónak állították be az önkormányzati választást is, aztán mégsem lett az.

- Ha a polgárok hat, a kormányzati politika alapjait érintő kérdésben leszavazzák a kormányt, azt nem hagyhatják figyelmen kívül. Ezt jól tudják a szocialisták is.

- Miért? Gyurcsány teljesíti a követeléseket, és marad.

- Akik ezt mondják, nem kevesebbet állítanak, mint hogy egy demokráciában a hatalmon lévők mindent megtehetnek. Az a rendszer, amely így működik, nem demokrácia. Ahogy Martonyi János fogalmazott: ha minden így megy tovább, a 2002 utáni tíz esztendőre az újabb elveszett évtizedként emlékezik majd az utókor. Minél hamarabb következik be a kormányváltás, annál jobb mindenkinek. Míg a világgazdaság növekedésének átlaga öt százalék körüli - amiben "a nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű Gabon és a feltörekvő Mali" teljesítménye is benne van -, addig a magyar gazdaság ennek alig felét produkálja. Mind a hat gyerekem érdekében azt szeretném, ha ez nem elvesztegetett tíz, hanem esetleg csak öt év lenne, tehát mielőbb sikerülne elkergetni a kormányt.

- Azt a nép mindenféle szavazás nélkül is megtehetné, akár ma. Mégsem teszi.

- Már hogy ne tenné? Ezt tették az önkormányzati választásokon, és ez a véleményük tükröződik a közvélemény-kutatási eredményekben. Gyurcsányék azzal cukkolják az embereket, hogy úgy tesznek, mintha a kormány elkergetése csak polgárháborús körülmények között következhetne be. A népszavazáson megtapasztalhatják, hogy ez nincs így. Azért is valószínűtlen, hogy hatalmon maradnának a sikeres népszavazás után, mert nem lesz rá okuk. Ha nem lehet kórházakat privatizálni, termőföldet eladni, miért maradjanak, amikor azért vannak hatalmon, hogy a nekik kedves üzleti körök érdekeit kiszolgálják.

- Nem túl nagy falat önnek a kormányellenes "új többség" összeabroncsozásán dolgozni, miközben a VII. kerületi Fidesz-szervezetben sem nagy az egység? A hírek szerint épp kizárásokkal próbálják megoldani a konfliktusokat.

- Nem vagyok híve a kizárásoknak, de az érintettek átlépték a Rubicont. Az egyik jelöltünk az önkormányzati választások előtti pénteken minden indoklás nélkül, kizárólag a választási bizottságot értesítve visszalépett az egyéni körzetében. Ilyet nem lehet tenni egy közösséggel. Mások úgy gondolták, nem kell az önkormányzati képviselő-testületben markáns ellenzéki kiállás, inkább jóban kell lenni az MSZP-vel. Én világossá tettem, hogy a 2006-os választások után az őfelsége ellenzéke szerepnek vége. Ezért, cserbenhagyva a Fideszt, szakadár frakciót hoztak létre. Abban a kerületben, ahol olyan ügyek vannak, mint a Király utcáé a házrombolásokkal, a Fidesz csöndben volt. Vagy tud mondani olyan kerületi fideszes politikust, aki ismert a határozott kiállása miatt?

- Az ön korábbi kampányfőnöke, Hont András, aki ellen egykori vetélytársa, az akkor MSZP-s, most fideszes Garabits Károly adott be kizárási indítványt.

- Személyesen semmi bajom Hont Andrással, de két és fél éven át sportot űzött abból, hogy Bolgár György színvonalán zrikálta a Fideszt szinte a teljes baloldali sajtóban.

- Ön sokszor elmondta, hogy a Fideszben nem kell leadni a véleményt a ruhatárban. Mégiscsak kellene?

- Nem. De az lehetetlen, hogy valaki csatlakozik egy politikai közösséghez, aztán nem mondja el, mi a baja a pártjával, viszont teleírja vele a sajtót. Ráadásul úgy, hogy közben a párt színeiben kerületi képviselő, tanácsnok, fővárosi bizottsági tag, amely pozíciókról a lesújtó véleménye ellenére sem mond le.

- Ők meg azt mondják, hogy ön elszívja a levegőt mindenki elől, ezért alakítottak külön KDNP-frakciót.

- A KDNP-hez annyi közük van, mint nekem Mallorca baloldali tömörüléseihez.

- Ilyen KDNP-st a parlamentben sem nehéz találni.

- Olyat viszont igen, aki együtt szavaz a kormánypártokkal, beül a bizottságokba, és egyetlen helyet sem hagy a Fideszfrakció tagjainak. Bizonyos határon túl helyesebb, ha az elszabadult hajóágyút hagyjuk belecsúszni a tengerbe, mert hiába próbáljuk elkapni, csak kárt tesz bennünk is.



A demokrácia mellénye

Tizenkilencedik születésnapját ünnepli a hét végén a Fidesz. A Polgári Magyarországért Alapítvány pénteken konferencián vet számot azzal, hogy mi történt 1988 óta a Fidesz-nemzedékkel - és nem mellékesen az országgal. A Heti Válasz három alapítót kérdezett.


Bartus Gábor környezetgazdász - A Műegyetem hallgatójaként és szakkollégistaként vett részt 1988-ban a Fidesz alapításában. 1991 óta a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, az Orbán-kormány idején Székely László dunai kormánybiztos helyetteseként dolgozott a bősi probléma megoldásán. "Párttagságom megmaradt, de mára meglazult a kapcsolat a Fidesszel" - magyarázza. "Gyürk András európai parlamenti képviselőt szoktam segíteni energiapolitikai tanácsokkal. A bős-nagymarosi üggyel is foglalkozom, ám ez független a párttól, hiszen a környezetvédelmi tárcával több mint tíz éve jó munkakapcsolatban állok. Az utóbbi időben elméleti kérdések foglalkoztatnak, jelenleg a fenntartható fejlődés fogalmát elemzem konzervatív szemszögből" - ad áttekintés karrierjéről. Bartus szerint az egykori Fidesz-nemzedék, vagyis a nyolcvanas évek szakkollégista diákjai a politika mellett a tudományos életben is szép pályát futottak be. Az intézményes tudományos élet azonban kevésbé mozdult meg, mint ahogy a rendszerváltozáskor a szakkollégiumok pezsgő, színes szellemi életét látva remélték.

Sztilkovics Szávó polgármester - A Fidesz névadója, az akkori tanárképző főiskolás Sztilkovics Szávó 1988-ban azt gondolta, a rendszer pangása annyira reménytelenné teszi a fiatalok helyzetét, hogy el kell hagyni az országot. A Fidesz megszületése és az átalakulás évei új esélyt ígértek számára. Szerencsének tartja, hogy sok elődükkel szemben, akiket a "demokratikus szocializmus" kritikájáért állás- vagy szabadságvesztéssel sújtottak, a Fidesz-alapítókat nem temette maga alá a rendszer. Ma leginkább annak örül, hogy szerb édesapja példáján is okulva nem hagyta el a hazáját, és mindhárom gyermekének magyar az anyanyelve. 1998 óta két ciklusban önkormányzati képviselőként dolgozott, tavaly pedig - független jelöltként - Pilisszentiván polgármesterének választották. Elsősorban azért indult függetlenként, mert úgy vélte, nagyobb igazolás, ha személyes munkája és programja alapján kap bizalmat. Bár az Orbán-kabinet idején több kormányhivatalban is dolgozott, ma már nem vesz részt a nagypolitikában. Úgy látja, olyasféle hangulat uralkodik az országban, mint azon a viccbeli gályán, ahol jó hírnek tűnik az evezősöknek beígért dupla adag rum - ám kiderül, csak azért kapják, mert a kapitány vízisíelni akar.

Bajkai István ügyvéd - "Mi még megértük az elmúló rendszer végnapjait, de fiatalon vehettünk részt a demokrácia kiépítésében is" - mondja Bajkai István, ő miben látja a Fidesz-nemzedék fő ismérvét. A párt alapítója 1994-ben még önkormányzati képviselőjelölt volt; azóta a politizálást az ügyvédi pályára cserélte, ám tanácsaival továbbra is segíti a pártot. "A rendszerváltás felemásra sikeredett. A jogi intézmények kiépültek, de a létező demokráciában is a régi struktúrák élnek tovább" - véli. Szerinte a többpártrendszer "kellékei" egy rendszert sem tesznek demokráciává - ahhoz a hatalmat gyakorlók demokratikus elkötelezettsége is kell. És hogy ezt miként lehet kikényszeríteni, miközben ma szinte korlátozottabbak az eszközök, mint a nyolcvanas években, amikor egy párt hatékonyabban léphetett fel a kimúló diktatúra ellenében? Bajkai úgy tartja, a demokráciát a jog eszközeivel kellene megtölteni tartalommal - többek közt a Fidesz kezdeményezte népszavazással. "A sikeres referendumnak el kellene vezetnie a kormány lemondásához - de félek tőle, a hatalom túl cinikus ahhoz, hogy ezt belássa. Akkor viszont az eszköztárak annyira kimerülnek, hogy itt lesz az ideje újragombolni a magyar demokrácia mellényét" - mondja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.