Kiosztották a Gábor Dénes-díjakat

L. Z. / 2011.12.15., csütörtök 20:06 /
Kiosztották a Gábor Dénes-díjakat

Két nappal azután, hogy bejelentették az atomfizika Szent Gráljának valószínű felfedezését, Gábor Dénes-díjat kapott az isteni részecskét detektáló berendezés egyik magyar szülőatyja, valamint további hat hazai innovátor.

Molnár József átveszi elismerését Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől. Fotó: MTI, Kovács Attila

A Higgs-bozon egyre valószínűbb azonosításában szerepet játszó hazai kutató is egyike volt annak a hét műszaki-tudományos szakembernek, akik csütörtökön az Országgyűlés főrendi termében átvehették a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka és a technológiai fejlesztés terén nyújtott teljesítményeket elismerő Gábor Dénes-díjat.

A huszonharmadszor átadott elismerést egykori Atommagkutató Intézetbeli kollégájától, a jelenleg MTA-elnök Pálinkás Józseftől vehette át Molnár József villamosmérnök, az intézet igazgatóhelyettese, a nukleáris elektronika és képalkotás egyik hazai úttörője.

Fejlesztő munkáját korábban a magsugárzások érzékelésére szolgáló új detektorok és ezek jeleinek digitális feldolgozása területén végezte. Ezeket a rendszereket ma világszerte, köztük az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) létesítményeiben is használják.

A CERN CMS detektora egyike a svájci-francia határon lévő nagy hadronütköztetőben (LCH) zajló, a napokban óriási figyelmet kapó kísérlet detektorainak. A hatalmas berendezés Muon rendszerének helyzetét nagy pontossággal mérni és követni képes intelligens hálózatot az Atommagkutató Intézet munkatársai, köztük Molnár tervezték és kivitelezték.

A CERN hétfőn jelentette be, hogy mindkét kutatócsoportja, tehát a CMS csoport is jeleket talált az isteni részecskének hívott Higgs-bozon létezésére. A Higgs-bozon a részecskefizika standard modellje által megjósolt, feltételezett részecske, amelyet eleddig még sohasem figyeltek meg, de jelentősége óriási, hiszen ez felelős a többi részecske tömegéért.

Bár a bozon minden kétséget kizáró azonosítására csak jövőre gyűlhet össze elegendő adat, Pálinkás a díjátadón kiemelte: „Számos más magyar kutató mellett Molnár Józsefnek is nagyban köszönhető, ha még bizonyosabban meglesz az a bizonyos isteni része."

Molnár mellett hat mérnök részesült a NOVOFER Alapítvány által 1989-ben alapított Gábor Dénes-díjban, egy-egy személy pedig Gábor Dénes-életműdíjat, illetve In Memoriam Gábor Dénes elismerést kapott Pálinkástól, Kövér László házelnöktől, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől és Fónagy János NFM államtitkárától, aki a tárca éléről lemondott Fellegi Tamás helyett vett részt a díjátadón.

Beszédében Kövér párhuzamot vont az újító mérnökök és a kormány nem ortodox politikája között. „Nem csak önöknek van szüksége az állam segítségére, a kormánynak is az innovatív, a bevált módszerekkel szakító gondolkodásra" - fogalmazott a fideszes házelnök.

 

Gábor Dénes-díjat kapott:

Harsányi Gábor villamosmérnök, a BME Elektronikai Tanszék tanszékvezetője, az elektrokémiai migrációval kapcsolatos alapkutatási eredményeiért, valamint orvos-biológiai érzékelők és diagnosztikai berendezések területén létrejött megoldásokért.

Imre Sándor villamosmérnök, a BME Híradástechnikai Tanszék tanszékvezetője, a mobil infokommunikáció és a kvantummechanikai elvekre épülő távközlés és informatika terén folytatott munkásságáért.

Jereb László villamosmérnök, az NYME Faipari Kar dékánja, a hálózatfejlesztési stratégiai döntések megalapozását segítő modellezési módszerek kidolgozásáért.

Losonczi Áron építészmérnök, a Litracon Kft. cégvezetője, a tudományt és a művészetet összekapcsoló fényáteresztő beton létrehozásáért és továbbfejlesztéséért.

Matuz János agrármérnök, az SZT professzora és a Gabona Kutató KFt. kutatási igazgatói tanácsadója, az aestivum és durum búzák nemesítéséért.

Molnár József villamosmérnök, az MTA Atommagkutató Intézet igazgatóhelyettese, a nukleáris elektronikában és orvosi képalkotó berendezésekben használt új generációs detektorok kifejlesztésében játszott szerepéért.

Simig Gyula vegyészmérnök, az EGIS nyugalmazott kutatási igazgatója, az originális gyógyszerkutatásáért és új, környezetbarát kémiai gyártó eljárások kidolgozásáért

 

Gábor Dénes-életműdíjat kapott:

Szántay Csaba vegyészmérnök, a Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke, a Cavinton szintézisében játszott szerepéért és a környezetbarát növényvédőszerek közé tartozó rovarhormonok kémiájának tanulmányozásáért.

 

In Memoriam Gábor Dénes elismerést kapott:

Garay Tóth János a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának élén közel két évtizeden át folytatott áldozatos munkájáért, a Gábor Dénes-díj presztízsének növeléséért.

Németh József technikatörténész Gábor Dénes örökségének ápolásáért.

 

Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat kapott:

Török Gergely Tihamér, a BME hallgatója, a folyók mederpáncélózódásának kialakulását vizsgáló tudományos diákköri munkájának további ösztönzéséért.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.