new.valasz.hu/itthon/szabadsag-teri-emlekmu-megszolalt-a-legfontosabb-szereplo-102190

http://new.valasz.hu/itthon/szabadsag-teri-emlekmu-megszolalt-a-legfontosabb-szereplo-102190

Nem aktuális

/ 2002.11.08., péntek 07:52 /

Hétfőtől a Magyar Televízió új műsorokkal, a kereskedelmi tévékből átvett arcokkal jelentkezett. A megszűnt Aktuális volt műsorvezetőjét, Betlen Jánost arról faggattuk, miként gyakorolnak nyomást egymásra a kormánypártok és a köztelevízió.

Fotó: Griechisch Tamás

Az országgyűlési választásokról az SZDSZ-székházból tudósítottam. Amikor az ön képe megjelent a televíziós kivetítőn, azt kiabálták: Jani, csomagolj! A Köztársaság térről tudósító kollégám azt mesélte, hogy ott "Betlen, lapát!" kiabálásokat lehetett hallani.

Most hallok erről először. Nem tudom, ki mondta, nem hiszem, hogy politikusok.

Azok a szimpatizánsok, pártaktivisták, akik a baloldal kormányra kerülését ünnepelték.

Már '99 nyara óta írogattak rólam mindenfélét, a szurkolóközönség érzelmei ezekből a cikkeből származhatnak. A politikusok korrektnek tartották az Aktuálist.

Azért jutott eszembe, mert egyre ritkábban látom a képernyőn.

Az utóbbi két hétben voltak szünnapok.

És most már csak szünnapok vannak.

November negyedikén már nem volt Aktuális.

Nem látom a nevét az új műsorszerkezetről megjelenő cikkekben sem.

Szóba jött egy európai integrációs műsor, de még semmi nem dőlt el.

Mintha már megéltük volna ugyanezt a helyzetet. 1995 májusára gondolok, amikor felmentették a Híradó főszerkesztői pozíciójából. A mostani új nevek egy része régi.

Az más volt, akkor nagy lelkiismeret-furdalással mentettek fel, mert azt gondolták, hogy jó vagyok, mégis fel kell állítani.

Most már nem gondolják, hogy jó?

Szerintem nem. 1995-ben barátilag azt mondták, közéleti műsorra ne nagyon vállalkozzam. Erre viccből javasoltam, hogy "Jani házhoz megy". Hét évig volt műsoron.

Szakmailag jó, de közéleti műsorra ne jelentkezzen?

Ha valakit politikai okokból elraknak a Híradó éléről, akkor feltételezik, hogy az illető meg van sértve. Sértett embert közéleti műsorba tenni veszélyes lehet, mert a jó Isten tudja, élő adásban mi jut eszébe. Ha megfeleltem volna, a Híradónál is maradhattam volna. Ebben volt logika.

Sértett ember volt?

Egy kicsit, de nem sokáig.

A rendszerváltás idején úgy könyvelték el, mint aki az SZDSZ-hez húz. Ma Fidesz-közelinek tartják.

Abból a körből jöttem, amelyből az SZDSZ alapítói, sok barátom volt ott, de a műsorban igyekeztem elfogultságaim ellen dolgozni. Volt, aki ezt akkor is észrevette. Például Antall József.

Miben nyilvánult ez meg?

Elmondta Hankiss Elemérnek, aki akkor tévéelnök volt. Tőle tudom. Én nem harcolok valamelyik tábor mellett. A műsorra nem volt panasz, így hát azt vizsgálni, hogy magánemberként fideszes vagyok-e, egyszerűen illetlen. Lehetnék az is. Szabad. Különben pedig csak ahhoz képest vagyok fideszes, ahogy ők a világot elképzelik. Én például nem hittem, hogy a Fidesz létében fenyegeti a demokráciát, és hogy példátlanul korrupt rendszert valósított meg. Magánemberként úgy gondolom, lehetett volna szelídebben politizálni, de ez távol áll attól, ami a politikai propagandában dúlt. Voltak jelenségek, amelyek nekem sem tetszettek, ezeket fel is vetettem a miniszterelnöknek, amikor 2000-ben alkalmam nyílt vele interjút készíteni, de nem gondolnám, hogy a korrupció nagyobb lett volna az elmúlt négy évben, mint az előző ciklusban.

1999 nyara lehetett a fordulópont, amikor az ÉS-ben megjelent a Fiúk a bányában című cikk Orbán Győző vállalkozásáról. Ennek tartalmát az Aktuálisban megkérdőjelezte.

Bizonyos vádakkal szemben tényleg védelmembe vettem a Fideszt. Nem szerettem volna elhallgatni ezeket a kényes ügyeket. Mivel a fideszesek nem szívesen vállalták a vádlott szerepét, nem jöttek be vitatkozni, a távollevő felet viszont kötelességem védelmezni. Néhány ügyben úgy láttam, nem tiszta a vád. A bányaügy mellett a megfigyelési botrány is ide tartozott. Úgy éreztem, egy uralkodó hisztériával szemben lépek fel. Amazok meg úgy értékelték, az uralkodó kormány mellett lépek fel. Kifogásolták a vezető fideszesekkel készített interjúimat is, de ezt sem tartottam igazságosnak.

A Beszélő szó szerint közölte a bányaüggyel kapcsolatos adást, ami azután készült, hogy az ÉS első fokon elveszítette a sajtópert. A felvezető ez volt: "hogy az olvasó alaposabban is megfigyelhesse, mi mindent tehet egy ügyes és kevéssé gátlásos riporter annak érdekében, hogy a megszólaltatásból elhallgattatás legyen, s a múlt ködéből kiemelt tények újra elhomályosuljanak".

Azt a címet adták neki, hogy Jani lábhoz megy. Senki nem foglalkozott vele, kinek van igaza. Nekem volt. Elnézést kértem, mert tényleg kiborultam a műsorban, de ha én követtem volna el valamit ellenük, azt már rég megbocsátották volna. Néhány nap múlva megjelenik egy könyvem, amelyben négy miniszterelnöki és vagy negyven egyéb interjú lesz olvasható. Abból talán megítélhető, hogyan dolgoztam. Egyébként már 1997 végén, az Aktuális első évében éreztem, hogy nem tartanak valami nagyra. Egy brancsra van szükség, és aki ezen kívül van, nem kell. Önálló ember nem kell, aki emlékszik arra, mi történt öt meg tíz évvel ezelőtt, az nem kell. Egyes fiatal, feltörekvő tévések addig tartottak jónak, amíg élveztem a főnökség bizalmát. Abban a pillanatban, ahogy leváltottak a Híradóból, már szakmailag is rossznak értékeltek. Úgy gondolják, az is a szakmához tartozik, hogy valaki politikailag meg tudjon felelni.

Biztosan érdekelte, ki áll az eltávolítása mögött.

Számtalan apró jelből éreztem, hogy valami nem stimmel, ezért megkértem egy MSZP-s ismerősömet, hogy nézze meg, mindez "Moszkvából" jön, vagy helyi erők alkotó kezdeményezése. "Moszkvából" jön.

Az MSZP-ből?

Nem a tévé vezetéséből, de biztos vagyok benne, hogy nem is a pártelnökségből. Ellenem az MSZP-ből nem lehet kifogás. Lehetetlen.

Hogyan történik ez? Az Aktuális harmadik műsorvezetője, Krizsó Szilvia tudósít a választások idején az MSZP székházából. Azután már ő A hét műsorvezetője. Ennyi elég?

Villámgyorsan kellett kitalálniuk valamit. Várták, hogy jön az új csapat, de addig sem akarták, hogy az előző A hét folytatódjon, mert az odabenn nagy elégedetlenséget keltett. Ha nem tudták volna leváltani a műsor vezetését, az a tehetetlenségüket bizonyította volna.

Nem a tévé vezetése dönt, de nem is az MSZP elnöksége. Akkor kikről beszél? Mit jelent az odabent?

A választási győzelem után mindig be kell tömni egy csomó éhes szájat, meg kell tölteni ajándékokkal egy csomó kinyújtott tenyeret. Ma valami miatt senki sem nevezi ezt egész pályás letámadásnak, de négy évvel ezelőtt így hívták.

Ugyanaz történik?

Nem. A Fidesznél azt gondolták, ellenségekkel vannak körülvéve, ezt meg kell szüntetni, új embereket kell felhozni. Akit akkor kiebrudaltak, most elégtételre vágyik. Ezek az emberek nagyon erősek és hangosak egy-egy párton belül, megkövetelik az igazságtételt. A vezető politikusok ezzel a lobbival meggyőződésük ellenére sem szállnak szembe. Kockázatos lenne.

Ezért kell a baloldalnak az alacsony nézettségű m1 is? Ezért nem elégszenek meg a népszerűbb kereskedelmi híradókkal? A jobboldalon más a helyzet, ők hírműsor nélkül maradtak.

Elfogadom, hogy a médiapiacon nem egyforma helyzetben van a jobb- és a baloldal. De ez nem változtat azon, hogy miért kreálna egy kormánypárti politikus a saját táborában ellenfelet magának. Nem a magyar televízió miatt fogja exponálni magát.

A Független Médiaközpontban vitát rendeztek Fenyegeti-e cenzúra a köztévét? címmel. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy nem történik más, csak a szokásos: aki hatalomra kerül, elfoglalja a tévét.

Komolyan mondom, még az is jobb volna, ha a kormány alá tartozna a köztévé. Mert akkor övé lenne a felelősség. De az Alkotmánybíróság határozata ezt kizárja. Most hiába dőlnek el a dolgok a Miniszterelnöki Hivatalban, a kormány köteles azt mondani: semmi köze hozzá. A képmutatás a legszörnyűbb: először megteszi az egyik, a másik felháborodik, majd fordítva.

Orbán Viktor szerint az a megoldás, hogy mindkét oldal kapjon egy csatornát.

Számomra szomorú lenne, mert még az álomról is le kellene mondani, hogy nem számít, a magánéletben fideszes vagyok-e vagy MSZP-s. Ez a műsoron nem látszhat.

1995-ben megpróbálkozott egy független híradó készítésével, de kudarcot vallott. Nem lehet - ahogy akkor fogalmazott - patikamérleggel hírműsort készíteni.

Miért vallottam kudarcot?

Újra önt idézem: Nem egy párt haragját sikerült kiváltani, hanem mindegyikét. Nem adta fel a független hírműsor illúzióját?

Lehet, hogy az ember elmegy néhány évre fordítani, és abból él, de már elvben is le kelljen mondani arról, hogy lehet normális híradót készíteni? Látunk erre külföldi példákat, pont nálunk ne lehetne? De visszatérve a pártcsatornák kérdésére: Hányan néznék a jobboldali televíziót, és hányan a másikat? Nem kis kockázat. Utána mondhatnák, hogy rosszak a felmérések.

Kevesebben néznék a jobboldalit? Mert jobboldali lapokat is kevesebben olvasnak?

Anélkül, hogy nagy véleménnyel lennék a baloldali sajtóról, profi szemmel nézve a jobboldali általában rosszabb.

A Nap Tv-nek a Magyar Televízióval kötött szerződésében mint lehetséges műsorvezető az ön neve is szerepel. Mit szólt hozzá?

Érdeklődéssel olvastam az újságban. Gyárfás Tamás aztán kétszer is felhívott, de tárgyalni nem tárgyaltunk.

Hívták a most induló Hírtévéhez?

Nem.

Négy év zárójelben?

Nagyon becsülöm, hogy nem mondják meg, miért nem kell az Aktuális, és én miért nem kellek.

Nem lenne jobb tisztán látni?

Ahhoz is kell lelki nagyság, hogy minden indoklás nélkül szüntessenek meg valamit. Ha erkölcsi kényszert éreznének a magyarázkodásra, ki kellene találniuk valamit. Például nem bántam takarékosan a kazettákkal, a kiküldésekkel, vagy erőszakoskodtam a folyosón a kolleganőkkel. Milyen jó, hogy nem ötlenek ki semmit, legalább a becsületembe nem gázolnak. Nagyon hálás vagyok érte.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.