Vízhelyzet van

/ 2013.03.02., szombat 20:15 /
Vízhelyzet van

Bár a magyarországi vízhelyzet szerencsésnek mondható, nem bánunk megfelelően ezzel az erőforrásunkkal. Szükség lenne egy pontosan meghatározott nemzeti ivóvíz kommunikációra - véli Jávor Péter, az Ivóvíz Magyarország Alapítvány társalapító-projektvezetője.

Budapest víz világkonferenciát rendez ősszel. Egyre többet hallani az édesvízkészletek fontosságáról és árukereskedelméről. Mit értünk ma „vízhelyzeten"?

Szerencsés a magyarországi vízhelyzet. Közép-európai felszín alatti vízösszefolyási mélypont vagyunk, számos Evian típusú alpesi csapadék és hóolvadék feltörési pont van a Dunántúlon. Ez egy természetföldrajzilag könnyen megjegyezhető modellt jelent, nem pedig divatos víz-spekulációt. Ma az ivóvízhelyzet kockázati tényezője leginkább nem a természet, hanem az ember, illetve a társadalom döntéshozói szegmense. Egy víz világkonferencia nagyszerű esemény lehet, de úgy gondolom, semmi maradandó nem fog történni, pedig élhetnénk a lehetőséggel. Palackozott vízmárkák és a vezetékes ipari lobby formálja az arculatot, amit szerintem korrigálni kellene, emellett szükség lenne egy pontosan meghatározott nemzeti ivóvíz kommunikációra.

Ivóvíz, ásványvíz, forrásvíz, gyógyvíz, édesvíz. Jól használjuk a megnevezéseket?

Kaotikus a helyzet. A palackozott ásványvizek törvényi meghatározásukban például nem ivóvizek. A forrásvizek nem a természetesen önmaguktól felszínre törő vizet, hanem fúrt kutakból felszivattyúzott vizet jelentik. Komoly, több évig elhúzódó pernek volt egyik tárgya egy marketingmegfontolásból csúsztatott elnevezés használata - a pert végül sikerült megnyerni. A modern világban ivóvízzel húzunk le a WC-t, mossuk az autót vagy a gumicsizmát. Valami nem stimmel.  Nekem az ivóvíz a napi, átlagban két liter ivásra szánt tiszta vizet jelenti, aminek „tisztaságáról", mint minőségi kritériumról külön beszélgetést kezdhetnénk.

A beszélgetés elején szólt a kockázatról. Mi a kockázati tényező?

A felelős vízió. A kézzelfogható és hitelesen kommunikálható jövőkép, ami húsz-harmincöt évre mutat előre, meghatározva olyan területeket, amire ma még álmunkban sem gondolnánk. Csapból folyó evidenciaként kezeljük a témát, ami önmagában kockázat. Örömbukfencet hánytam volna, ha január utolsó napján a kormány, illetve a Hungarikum Bizottság a „Magyar Ivóvizet" nemzeti értékként határozta volna meg. A karsztbarlang azzá lett, de a benne lévő esszencia, a karsztvíz nem. Magyarország földkérgi ivóvízkészlete olyan erőforrás, ami nincs a helyén kezelve. Nem az alkotmányban rögzített birtoklásra és a vízbázisvédelmi programra, hanem egy brand alapú kommunikációra, progresszív ivóvíz stratégiára gondolok.

„Magyar Ivóvíz", hungarikum, nemzeti termék - mit jelent ez pontosan?

A természeti kincsek olyan javak, amelyek képesek az azt birtokló nemzet javát szolgálni. Előrelátó esetben egy ország a tulajdon erőforrásainak a felelős kezelője, ügyes használója, rossz esetben az erőforrás kiszervezésének, elfolyásának csak szemlélője. A „Magyar Ivóvíz" termék koncepció a dinamikusan megújuló földkérgi ivóvízbázisok nemzetgazdasági szempontok szerint használatát jelenti. Konkrétan: például a vasúton vagy a folyami teherszállításra épülő „bulk-water" piac állami képviseletét, az illeszkedő fejlesztések megkezdését.

Egy durva példával élve, nem tenne különbséget a „víz" és az „olaj" között?

Értékkezelés szempontjából nem. Mindkettő természeti kincs, az egyik fehér, a másik fekete. A „fekete" szabályozása világszintű, nagyon sokat tudunk a termékről. A „fehér" szabályozása problémás, és keveset tudunk róla. További tény, hogy egy palack „fehér" nettó bekerülése meghaladja a „fekete", azaz egy liter olaj nettó árát. Emiatt  is a víz értékesebb árunak tekinthető. Persze ennél sokkal fontosabb az ivóvíz éltető szerepe. Bár számosan vannak, akik bizonyára nem élnék túl, ha holnaptól nem lehetne tankolni.

Keveset tudunk a vízről? Azt hittem, mindent megtanítottak az iskolában.

Némi fizikai és kémiai ismeret eddig példás magabiztosságot jelentett, de a víz valós minőségi tulajdonságai messze meghaladják ezeket az ismérveket, hiszen fundamentálisan egy univerzális anyagról beszélünk. Az ivóvízminőség-kutatás nagyon izgalmas téma, akadémikusi szinten is uralkodik a félretájékoztatás, a téves adatközlés. A legtrendibb palackos márkák tegnap még a vízben oldott ezredmikron nagyságú kőmorzsalék sokasággal arattak díjakat, ma pedig az 500 mg/liter összes anyagtartalom fölött nem lehet az életmód szegmensben babérokra törni. Holnap pedig lehet, hogy kiszabadul a palackból az igazság, miszerint a természetesen lágy, a selymes, a fotonnal és természetes oxigénnel telített, eredendően anyagmentes ivóvíz jelenti az abszolút minőséget..

Friss hír, hogy a szaúdi király is szentkirályit iszik! Mégis van nemzeti ivóvíz-lobby?

Jól hangzik, de nem ismerem a szaúdi királyt. Azt viszont igen, hogy a nemzeti ivóvíz kommunikáció nem jelentheti egyetlen márka pozícionálását. Örülök, hogy a Szentkirályi ásványvíz egy magyar „sikertörténet" - én magam is a nemzeti identitás emelésén dolgozom, de a palackon dombornyomott Szent Korona ne itt jelentsen kiváltságot. Ki merem mondani, hogy a szentkirályi vízbázis vízminőségét tucatnyi más magyarországi kút vize is lendületesen hozza. Úgy gondolom, hogy a százharmincnégy köbméter palackozott víz kiszállítása, nemzetgazdasági szempontból egy túlreagált hírérték. Tatabánya főkarsztvíztárolóból évi tizenegy millió köbméter ásványvizet hoznak felszínre. Aztán az megint más és lényeges kérdés, hogy a tárgyi víz-tranzakciónak mi az ökológiai lábnyoma, vagyis miként került csomagolásra, szállításra, az eszközök újrafeldolgozásra. Fenntartható vagy fenntarthatatlan  ivóvíz-export a kormányzatilag vállalt modell?

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.