Vízhelyzet van

/ 2013.03.02., szombat 20:15 /
Vízhelyzet van

Bár a magyarországi vízhelyzet szerencsésnek mondható, nem bánunk megfelelően ezzel az erőforrásunkkal. Szükség lenne egy pontosan meghatározott nemzeti ivóvíz kommunikációra - véli Jávor Péter, az Ivóvíz Magyarország Alapítvány társalapító-projektvezetője.

Budapest víz világkonferenciát rendez ősszel. Egyre többet hallani az édesvízkészletek fontosságáról és árukereskedelméről. Mit értünk ma „vízhelyzeten"?

Szerencsés a magyarországi vízhelyzet. Közép-európai felszín alatti vízösszefolyási mélypont vagyunk, számos Evian típusú alpesi csapadék és hóolvadék feltörési pont van a Dunántúlon. Ez egy természetföldrajzilag könnyen megjegyezhető modellt jelent, nem pedig divatos víz-spekulációt. Ma az ivóvízhelyzet kockázati tényezője leginkább nem a természet, hanem az ember, illetve a társadalom döntéshozói szegmense. Egy víz világkonferencia nagyszerű esemény lehet, de úgy gondolom, semmi maradandó nem fog történni, pedig élhetnénk a lehetőséggel. Palackozott vízmárkák és a vezetékes ipari lobby formálja az arculatot, amit szerintem korrigálni kellene, emellett szükség lenne egy pontosan meghatározott nemzeti ivóvíz kommunikációra.

Ivóvíz, ásványvíz, forrásvíz, gyógyvíz, édesvíz. Jól használjuk a megnevezéseket?

Kaotikus a helyzet. A palackozott ásványvizek törvényi meghatározásukban például nem ivóvizek. A forrásvizek nem a természetesen önmaguktól felszínre törő vizet, hanem fúrt kutakból felszivattyúzott vizet jelentik. Komoly, több évig elhúzódó pernek volt egyik tárgya egy marketingmegfontolásból csúsztatott elnevezés használata - a pert végül sikerült megnyerni. A modern világban ivóvízzel húzunk le a WC-t, mossuk az autót vagy a gumicsizmát. Valami nem stimmel.  Nekem az ivóvíz a napi, átlagban két liter ivásra szánt tiszta vizet jelenti, aminek „tisztaságáról", mint minőségi kritériumról külön beszélgetést kezdhetnénk.

A beszélgetés elején szólt a kockázatról. Mi a kockázati tényező?

A felelős vízió. A kézzelfogható és hitelesen kommunikálható jövőkép, ami húsz-harmincöt évre mutat előre, meghatározva olyan területeket, amire ma még álmunkban sem gondolnánk. Csapból folyó evidenciaként kezeljük a témát, ami önmagában kockázat. Örömbukfencet hánytam volna, ha január utolsó napján a kormány, illetve a Hungarikum Bizottság a „Magyar Ivóvizet" nemzeti értékként határozta volna meg. A karsztbarlang azzá lett, de a benne lévő esszencia, a karsztvíz nem. Magyarország földkérgi ivóvízkészlete olyan erőforrás, ami nincs a helyén kezelve. Nem az alkotmányban rögzített birtoklásra és a vízbázisvédelmi programra, hanem egy brand alapú kommunikációra, progresszív ivóvíz stratégiára gondolok.

„Magyar Ivóvíz", hungarikum, nemzeti termék - mit jelent ez pontosan?

A természeti kincsek olyan javak, amelyek képesek az azt birtokló nemzet javát szolgálni. Előrelátó esetben egy ország a tulajdon erőforrásainak a felelős kezelője, ügyes használója, rossz esetben az erőforrás kiszervezésének, elfolyásának csak szemlélője. A „Magyar Ivóvíz" termék koncepció a dinamikusan megújuló földkérgi ivóvízbázisok nemzetgazdasági szempontok szerint használatát jelenti. Konkrétan: például a vasúton vagy a folyami teherszállításra épülő „bulk-water" piac állami képviseletét, az illeszkedő fejlesztések megkezdését.

Egy durva példával élve, nem tenne különbséget a „víz" és az „olaj" között?

Értékkezelés szempontjából nem. Mindkettő természeti kincs, az egyik fehér, a másik fekete. A „fekete" szabályozása világszintű, nagyon sokat tudunk a termékről. A „fehér" szabályozása problémás, és keveset tudunk róla. További tény, hogy egy palack „fehér" nettó bekerülése meghaladja a „fekete", azaz egy liter olaj nettó árát. Emiatt  is a víz értékesebb árunak tekinthető. Persze ennél sokkal fontosabb az ivóvíz éltető szerepe. Bár számosan vannak, akik bizonyára nem élnék túl, ha holnaptól nem lehetne tankolni.

Keveset tudunk a vízről? Azt hittem, mindent megtanítottak az iskolában.

Némi fizikai és kémiai ismeret eddig példás magabiztosságot jelentett, de a víz valós minőségi tulajdonságai messze meghaladják ezeket az ismérveket, hiszen fundamentálisan egy univerzális anyagról beszélünk. Az ivóvízminőség-kutatás nagyon izgalmas téma, akadémikusi szinten is uralkodik a félretájékoztatás, a téves adatközlés. A legtrendibb palackos márkák tegnap még a vízben oldott ezredmikron nagyságú kőmorzsalék sokasággal arattak díjakat, ma pedig az 500 mg/liter összes anyagtartalom fölött nem lehet az életmód szegmensben babérokra törni. Holnap pedig lehet, hogy kiszabadul a palackból az igazság, miszerint a természetesen lágy, a selymes, a fotonnal és természetes oxigénnel telített, eredendően anyagmentes ivóvíz jelenti az abszolút minőséget..

Friss hír, hogy a szaúdi király is szentkirályit iszik! Mégis van nemzeti ivóvíz-lobby?

Jól hangzik, de nem ismerem a szaúdi királyt. Azt viszont igen, hogy a nemzeti ivóvíz kommunikáció nem jelentheti egyetlen márka pozícionálását. Örülök, hogy a Szentkirályi ásványvíz egy magyar „sikertörténet" - én magam is a nemzeti identitás emelésén dolgozom, de a palackon dombornyomott Szent Korona ne itt jelentsen kiváltságot. Ki merem mondani, hogy a szentkirályi vízbázis vízminőségét tucatnyi más magyarországi kút vize is lendületesen hozza. Úgy gondolom, hogy a százharmincnégy köbméter palackozott víz kiszállítása, nemzetgazdasági szempontból egy túlreagált hírérték. Tatabánya főkarsztvíztárolóból évi tizenegy millió köbméter ásványvizet hoznak felszínre. Aztán az megint más és lényeges kérdés, hogy a tárgyi víz-tranzakciónak mi az ökológiai lábnyoma, vagyis miként került csomagolásra, szállításra, az eszközök újrafeldolgozásra. Fenntartható vagy fenntarthatatlan  ivóvíz-export a kormányzatilag vállalt modell?

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.