valasz.hu/itthon/aki-nem-tesz-semmit-annak-kuss-kukorelly-endre-a-heti-valasznak-126197

http://valasz.hu/itthon/aki-nem-tesz-semmit-annak-kuss-kukorelly-endre-a-heti-valasznak-126197

Vízhelyzet van

/ 2013.03.02., szombat 20:15 /
Vízhelyzet van

Bár a magyarországi vízhelyzet szerencsésnek mondható, nem bánunk megfelelően ezzel az erőforrásunkkal. Szükség lenne egy pontosan meghatározott nemzeti ivóvíz kommunikációra - véli Jávor Péter, az Ivóvíz Magyarország Alapítvány társalapító-projektvezetője.

Budapest víz világkonferenciát rendez ősszel. Egyre többet hallani az édesvízkészletek fontosságáról és árukereskedelméről. Mit értünk ma „vízhelyzeten"?

Szerencsés a magyarországi vízhelyzet. Közép-európai felszín alatti vízösszefolyási mélypont vagyunk, számos Evian típusú alpesi csapadék és hóolvadék feltörési pont van a Dunántúlon. Ez egy természetföldrajzilag könnyen megjegyezhető modellt jelent, nem pedig divatos víz-spekulációt. Ma az ivóvízhelyzet kockázati tényezője leginkább nem a természet, hanem az ember, illetve a társadalom döntéshozói szegmense. Egy víz világkonferencia nagyszerű esemény lehet, de úgy gondolom, semmi maradandó nem fog történni, pedig élhetnénk a lehetőséggel. Palackozott vízmárkák és a vezetékes ipari lobby formálja az arculatot, amit szerintem korrigálni kellene, emellett szükség lenne egy pontosan meghatározott nemzeti ivóvíz kommunikációra.

Ivóvíz, ásványvíz, forrásvíz, gyógyvíz, édesvíz. Jól használjuk a megnevezéseket?

Kaotikus a helyzet. A palackozott ásványvizek törvényi meghatározásukban például nem ivóvizek. A forrásvizek nem a természetesen önmaguktól felszínre törő vizet, hanem fúrt kutakból felszivattyúzott vizet jelentik. Komoly, több évig elhúzódó pernek volt egyik tárgya egy marketingmegfontolásból csúsztatott elnevezés használata - a pert végül sikerült megnyerni. A modern világban ivóvízzel húzunk le a WC-t, mossuk az autót vagy a gumicsizmát. Valami nem stimmel.  Nekem az ivóvíz a napi, átlagban két liter ivásra szánt tiszta vizet jelenti, aminek „tisztaságáról", mint minőségi kritériumról külön beszélgetést kezdhetnénk.

A beszélgetés elején szólt a kockázatról. Mi a kockázati tényező?

A felelős vízió. A kézzelfogható és hitelesen kommunikálható jövőkép, ami húsz-harmincöt évre mutat előre, meghatározva olyan területeket, amire ma még álmunkban sem gondolnánk. Csapból folyó evidenciaként kezeljük a témát, ami önmagában kockázat. Örömbukfencet hánytam volna, ha január utolsó napján a kormány, illetve a Hungarikum Bizottság a „Magyar Ivóvizet" nemzeti értékként határozta volna meg. A karsztbarlang azzá lett, de a benne lévő esszencia, a karsztvíz nem. Magyarország földkérgi ivóvízkészlete olyan erőforrás, ami nincs a helyén kezelve. Nem az alkotmányban rögzített birtoklásra és a vízbázisvédelmi programra, hanem egy brand alapú kommunikációra, progresszív ivóvíz stratégiára gondolok.

„Magyar Ivóvíz", hungarikum, nemzeti termék - mit jelent ez pontosan?

A természeti kincsek olyan javak, amelyek képesek az azt birtokló nemzet javát szolgálni. Előrelátó esetben egy ország a tulajdon erőforrásainak a felelős kezelője, ügyes használója, rossz esetben az erőforrás kiszervezésének, elfolyásának csak szemlélője. A „Magyar Ivóvíz" termék koncepció a dinamikusan megújuló földkérgi ivóvízbázisok nemzetgazdasági szempontok szerint használatát jelenti. Konkrétan: például a vasúton vagy a folyami teherszállításra épülő „bulk-water" piac állami képviseletét, az illeszkedő fejlesztések megkezdését.

Egy durva példával élve, nem tenne különbséget a „víz" és az „olaj" között?

Értékkezelés szempontjából nem. Mindkettő természeti kincs, az egyik fehér, a másik fekete. A „fekete" szabályozása világszintű, nagyon sokat tudunk a termékről. A „fehér" szabályozása problémás, és keveset tudunk róla. További tény, hogy egy palack „fehér" nettó bekerülése meghaladja a „fekete", azaz egy liter olaj nettó árát. Emiatt  is a víz értékesebb árunak tekinthető. Persze ennél sokkal fontosabb az ivóvíz éltető szerepe. Bár számosan vannak, akik bizonyára nem élnék túl, ha holnaptól nem lehetne tankolni.

Keveset tudunk a vízről? Azt hittem, mindent megtanítottak az iskolában.

Némi fizikai és kémiai ismeret eddig példás magabiztosságot jelentett, de a víz valós minőségi tulajdonságai messze meghaladják ezeket az ismérveket, hiszen fundamentálisan egy univerzális anyagról beszélünk. Az ivóvízminőség-kutatás nagyon izgalmas téma, akadémikusi szinten is uralkodik a félretájékoztatás, a téves adatközlés. A legtrendibb palackos márkák tegnap még a vízben oldott ezredmikron nagyságú kőmorzsalék sokasággal arattak díjakat, ma pedig az 500 mg/liter összes anyagtartalom fölött nem lehet az életmód szegmensben babérokra törni. Holnap pedig lehet, hogy kiszabadul a palackból az igazság, miszerint a természetesen lágy, a selymes, a fotonnal és természetes oxigénnel telített, eredendően anyagmentes ivóvíz jelenti az abszolút minőséget..

Friss hír, hogy a szaúdi király is szentkirályit iszik! Mégis van nemzeti ivóvíz-lobby?

Jól hangzik, de nem ismerem a szaúdi királyt. Azt viszont igen, hogy a nemzeti ivóvíz kommunikáció nem jelentheti egyetlen márka pozícionálását. Örülök, hogy a Szentkirályi ásványvíz egy magyar „sikertörténet" - én magam is a nemzeti identitás emelésén dolgozom, de a palackon dombornyomott Szent Korona ne itt jelentsen kiváltságot. Ki merem mondani, hogy a szentkirályi vízbázis vízminőségét tucatnyi más magyarországi kút vize is lendületesen hozza. Úgy gondolom, hogy a százharmincnégy köbméter palackozott víz kiszállítása, nemzetgazdasági szempontból egy túlreagált hírérték. Tatabánya főkarsztvíztárolóból évi tizenegy millió köbméter ásványvizet hoznak felszínre. Aztán az megint más és lényeges kérdés, hogy a tárgyi víz-tranzakciónak mi az ökológiai lábnyoma, vagyis miként került csomagolásra, szállításra, az eszközök újrafeldolgozásra. Fenntartható vagy fenntarthatatlan  ivóvíz-export a kormányzatilag vállalt modell?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.