NEM ÉR A NEVE?

/ 2006.02.02., csütörtök 15:18 /

Szlovákiában Agócs Borbálának, Magyarországon viszont csak Agócsová Borbálának nevezheti kislányát Agócs Gergely, magyar nemzetiségű szlovák állampolgár. Egy Budapesten élő felvidéki magyar a hazai anyakönyvi hivatalok labirintusában.



Az ember alapjoga, hogy gyermekének nevéről szabadon dönthessen. Ebben a hitben volt a felvidéki származású Agócs Gergely néprajzkutató, zenész, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, amikor tavaly szeptember 22-én először kezébe foghatta Budapesten született kislányát, negyedik gyermekét, Agócs Mária Borbálát. Az Agócs házaspár Magyarországon él, ám mindketten szlovák állampolgárok.

Amikor eljött az ideje, Agócs Gergely a szükséges iratokkal annak rendje s módja szerint elballagott az illetékes nyolcadik kerületi hivatalba, hogy bejelentse kislánya születését. Akkor még nem tudta, hogy ezzel betévedt a magyar közigazgatás útvesztőjébe.

"Az adminisztrátor hölgy közölte velem, hogy lányom vezetéknevét csak Agócsová néven anyakönyvezhetik. Amikor ennek okáról érdeklődtem, közölték: azért, mert szlovák vagyok. Megmondtam, hogy nem vagyok szlovák; ezek után a szlovák házassági okiratra hivatkoztak. Miközben az ügyét velem egy időben intéző nagymama kisunokáját szó nélkül anyakönyvezték Dominik névre!" - meséli a történteket Agócs Gergely. Szlovákiában ugyanis minden női névhez hozzáragasztják az -ová végződést, s ez az eljárás a gyermekek névadásában is kötelező. Azaz csak volt. Néhány éve ugyanis a törvényt módosították: azóta a feleség kérheti, hogy a lánygyermekek ne kapják meg az -ová végződést, így semmi akadálya a teljes apai név felvételének.

"Mivel feleségem írásban kérvényezte, 1997-ben Kassán született első lányunkat minden további nélkül elfogadták a szlovák hatóságok Agócs Juliannának. Úgy látszik, a magyar hivatalosságokat keményebb fából faragták" - jegyzi meg Agócs.

Az abszurd történet részleteiről először a nyolcadik kerületi önkormányzatnál érdeklődünk. Mileticsné dr. Csontos Mária, az anyakönyvi csoportot is magában foglaló igazgatási osztály vezetője kérdésünkre leszögezte, hogy munkatársai a jogszabályoknak megfelelően jártak el, s fájdalom, de a becsatolt iratok és a hatályos rendelkezések alapján a kisbabát csak az Agócsová névre anyakönyvezhették. Felvetésünkre - nem furcsa-e, hogy a magyar közigazgatás évekkel ezelőtt módosított szlovák jogszabályt alkalmaz - Mileticsné hangsúlyozta, hogy a szülők a jogszabályváltozást csak hazájukban tudják érvényesíteni. Amikor szóba hoztuk, hogy a szülők egyszer már lemondtak az -ová végződésről, információhiányra hivatkozva az ügyben eljáró Budapesti Közigazgatási Hivatalhoz irányította lapunkat.

Itt a hivatal anyakönyvi felügyelője, Molnár Lászlóné kijelentette: elhiszi, hogy a kérelmező a magyar változatot szeretné, de azt csak országa törvényei alapján kérvényezheti. Tőle is azt tudakoltuk, nem tartja-e visszatetszőnek, hogy a honi hivatalok módosított szlovák jogszabály alapján követelik a szülőktől a szóban forgó végződést. A hivatalnok szerint a magyar államigazgatásnak nem feladata, hogy nyomon kövesse a szomszédos állam törvényi változásait. Amikor megkérdeztük, hogy miért nem volt elég egyszer, 1997-ben kérni a szlovákosító végződés elhagyását, Molnár Lászlóné arra kért, ne haragudjunk rá, mert ő csak jogalkalmazó. Biztosítottuk, hogy nem haragszunk, csak nem értjük a helyzetet. Erre a felügyelő elmondta: ha a szülők a lemondás tényéről egy szlovák szerv által kiadott, hivatalosan lefordított okiratot hoznak, semmi akadálya idehaza a magyar változat anyakönyvezésének.

"Ehhez először a csecsemővel vissza kell menni Szlovákiába. A határ átlépéséhez viszont szükség van a magyar, Agócsová névre kiállított anyakönyvi kivonatra. Ezt le kell fordíttatnunk szlovákra ahhoz, hogy odaát dönteni lehessen az -ová végződés törlését kezdeményező kérvényről. A hivatalos szlovák papírt ezután lefordíttatjuk magyarra, majd Magyarországon az eredeti, Agócsovára kiállított magyar anyakönyvi kivonatot visszaadjuk, végül a szlovák papír alapján kérjük az immár Agócs névre szóló okiratot. Jól értem, hogy a XXI. században, az Európai Unió két tagállamában ez a menetrend?" - kérdi Agócs Gergely.

"Nem a költség bánt. Az fáj, hogy Magyarországon megtagadják azt a jogot, amit Szlovákiában megadnak. A hivatalos szervek nem engedik, hogy kislányomat úgy nevezzem el, ahogy családi hagyományom és nemzeti identitásom diktálja" - összegzi az ügy tanulságait a fiatalember.

(Lapunk az illetékes hivatalokat és a Belügyminisztériumot cikkünk megküldésével tájékoztatja az eseményekről, és kéri az abszurd rendelkezések megváltoztatását.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.