Küzdelmes őszre számít a miniszterelnök

/ 2011.08.29., hétfő 19:05 /
Küzdelmes őszre számít a miniszterelnök

Nehéz, küzdelemmel teli időszak lesz az ősz az euróválság miatt Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a hétfői külképviselet-vezetői értekezleten azt mondta, arra számít, hogy még hosszú évekig támadások alatt marad az euró. A külföldön dolgozó magyar diplomaták előtt tartott beszédében kitért arra is, hogy a magyar érdekekkel ellentétesnek tartja az egységes európai adózást, a következő 15-20 évet pedig a szövetségkötések versenyének tekinti.

Beliczay László
Martonyi János és Orbán Viktor az értekezleten - Fotók: MTI, Beliczay László

Orbán Viktor szerint Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott az elmúlt három hónapban az euróválság miatt, ezért az ősz nehéz, a szuverenitásért folytatott küzdelemmel teli időszak lesz. Mint mondta, folytatni kell a több mint egy évvel ezelőtt megkezdett változásokat, különben Magyarország visszasodródik a görög útra, és pénzügyi spekulánsok miatt elveszíti szuverenitását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Görögország jövőjét meghatározó döntéseket már nem Görögország hozza, Magyarországnak ezt az utat mindenképpen el kell kerülnie; mint megjegyezte, ehhez több gazdasági intézkedésre lesz szükség, és ősszel meg kell hozni a még hátralévő sarkalatos törvényeket is.

Szavai szerint ha ezt a munkát nem végzik el idén, jövőre már csak sokkal rosszabb hatásfokkal nyílik majd rá lehetőség. Ez azt jelenti, hogy rég volt olyan nehéz időszaka a magyar társadalomnak és közéletnek, mint amilyen a most következő ősz lesz - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a várható kihívások, összeütközések elől a kabinet nem kíván "félreugrani", legyen szó a devizahitelesek kérdéséről, a költségvetésről vagy az ország megújításának következő lépéseiről, így például a köz- és a felsőoktatás átszervezéséről.

A miniszterelnök úgy véli, arra kell felkészülni, hogy az euróválság és az ahhoz kapcsolódó reálgazdasági válság nem múlik el a következő néhány hónapban, évben. Orbán Viktor a Külügyminisztériumban tartott tanácskozáson azt mondta: az euró, az európai gazdaság nem kerül ki a folyamatos támadások alól a következő 8-10 évben. Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy az eurót folyamatosan támadások alatt tartó össztűz által meghatározott hangulatban és politikai erőtérben kell majd végezni a munkát - hangsúlyozta, kiemelve, hogy az euróválságnak, a pénzügyi válságnak reálgazdasági következményei is vannak, elsősorban az euróövezet által produkált gazdasági növekedés mértéke, minősége szempontjából.

Kitért arra is, hogy egy ország világgazdasági pozícióját három tényező jelöli ki: a költségvetési hiány, az államadósság és a gazdasági növekedés mértéke. Ez akár jó hír is lehetne, azt vetíti ugyanis előre, hogy az ezekben - különösen a leszakadó déli uniós tagállamokhoz mérten - jó mutatókkal rendelkező közép-európai térség pozíciói javulnak a következő évben - folytatta a kormányfő, megjegyezve azonban, hogy Magyarország ebből a szempontból ma nem tartozik a közép-európai országcsoporthoz. Ezért az egyik legfontosabb feladatunk tenni azért, hogy gazdasági kilátásaink ugyanolyan kedvezők legyenek, mint például Lengyelországé, Csehországé és a balti államoké - mondta, hozzátéve, hogy ha minden jól alakul, akkor az EU-n belüli kedvezőtlen folyamatok ellenére Közép-Európában kedvező tendenciák érvényesülnek majd, Magyarország pedig "nem marad le az európai sikerországok szerelvényéről".

A visegrádi csoporton belüli súlyunk, reputációnk nem olyan, mint volt - mondta kérdésre válaszolva, megjegyezve, a csehek, a lengyelek és a szlovákok szemében nem számít eredménynek, hogy a magyar gazdaság már a piacokról finanszírozható. Hozzátette: az a hagyományos önkép, amely a térség élenjáró országaként láttatja Magyarországot, ma nem helytálló, a visegrádi államok szemében "szerencsétlen, nyomorult ország vagyunk, amely a vezető pozíciót eljátszotta". "Államadósság, költségvetési hiány és növekedés szempontjából mögöttük vagyunk, ők néznek vissza ránk", Magyarország visegrádi együttműködésen belüli súlya ehhez igazodik - jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, jelentős gazdasági és belpolitikai teljesítményjavulásra van szükség ahhoz, hogy a magyar kormány nagyobb sikerrel tudjon közös akciókat kezdeményezni a térségben.

Negyvenperces beszédében hosszan szólt arról, hogy Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztűz alá vették. Mint mondta: bár a bankadó miatt "kis híján keresztre feszítettek minket", mára tizenkét európai állam vezetett be bankadót, bár a különadók miatt perben áll Magyarország, egyre több európai állam ró ki különadót egyes ágazatokra, és ma már "minden második miniszterelnök munkaalapú gazdaságról beszél". Szerinte ez azt mutatja, hogy a magyar kabinet korábban szalonképtelennek bélyegzett gazdasági intézkedései mára "mainstreammé", bevetté váltak az Európai Unióban. A diplomatáknak azt mondta, vegyék tudomásul: megváltozott a közeg, nem szükséges a magyar kormányzati intézkedéseket úgy magyarázni, mint korábban.

Beliczay LászlóMegjegyezte, az is egyre nyilvánvalóbbá válik Nyugat-Európában, hogy a következő 8-10 évben a politikai stabilitás lesz a legnagyobb érték. A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségére utalva kijelentette: "bátran vállalhatjuk, hogy Európa politikailag legstabilabb vezetése működik Magyarországon, és ez óriási előnnyel jár mind a diplomáciában, mind pedig a gazdaságpolitikában a következő néhány évben".

Kifejtette azt is, hogy minden olyan törekvést meg kell próbálni visszaverni, amely az egységes európai adózás irányába mutat, az ugyanis ellentétes a magyar érdekekkel. Példaként közölte: a magyar kormány kifejezetten ellenzi, hogy az Európai Unióban egységes az áfarendszer, az ugyanis nem teszi lehetővé, hogy Magyarországon a 25 százalékos áfakulcs feletti kategóriába sorolják például a luxuscikkeket.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország folytatja az államadósság-csökkentés politikáját, amíg ugyanis annak mértékét nem tudja a GDP 70, majd 60 százaléka alá vinni, addig nem távolodik el az euróválság miatt kialakult veszélyzóna centrumától. A kormány minden eszközzel tartani fogja a 3 százalékos költségvetési hiányt, csakúgy, mint a tíz év alatt egymillió munkahely megteremtésének politikáját - mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy reményeik szerint két-háromszázezer ember munkába állítására lehet számítani az előttünk álló évben a közfoglalkoztatás keretében.

Véleménye szerint Magyarország a soros EU-elnökségből megerősödve került ki, s ezért köszönetet mondott a magyar diplomáciai karnak, amelynek - mint hozzátette - a megbecsülése szinte minden fővárosban nagyobb, mint az elnökség előtt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azzal "a régi, bolsevik gondolattal" nem érdemes foglalkozni, amelyik különbséget tesz szakértők - akik jól dolgoznak - és a politikusok - akik borzalmas teljesítményt nyújtanak - között, a szakértői és a politikusi teljesítmény ugyanis a modern demokráciában nem választható szét.

A miniszterelnök arra is felhívta a külképviselet-vezetők figyelmét, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. Az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehető legintenzívebb együttműködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal és a felemelkedő közép-ázsiai térséggel - mondta. A kormányfő álláspontja szerint az új szövetségek megkötésénél versenyfutás van, s aki a "transzatlanti hűség" miatt lemond erről, kárt okoz saját hazájának. Közölte, a közeljövőben magyar delegáció látogat Szaúd-Arábiába.

Az előadás végén a diplomaták közül Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, oslói nagykövet egyebek mellett az ország "negatív imázsát" firtatta. Erre válaszul a kormányfő úgy fogalmazott: létezik egy "magyar nárcizmus, kéjjel idézzük vissza, hogy már megint milyen disznóságot mondtak rólunk a művelt világban, és fel vagyunk háborodva. De én látom, hogy ennek a végén, az ösztönrendszer végén, ott mélyen, a gyomor táján van egy kis kielégülés is: ugye, hát csak jól gondoltunk, ezek a csigaevők, ezek a nem tudom kik, emezek, amazok, csak nem változnak!" Orbán Viktor szerint ez a gondolkodásmód - annak "kéjes keresése", hogy "hol mondtak már megint valami rosszat rólunk" - megöl bennünket, az egészséges nemzeti lélek kifejlődésének komoly akadálya. "Nem szabad annyit foglalkoznunk azzal, hogy mit mondanak rólunk mások, és sokkal többet kellene arról beszélnünk, hogy mi mit csinálunk" - mondta.

Kovács László (MSZP) volt külügyminiszter a Kínával kapcsolatos kormányzati politika témájában tett fel kérdést - szerinte ugyanis Kína lehet partner, "nagytestvér", de szövetséges nem -, amelyre a miniszterelnök úgy reagált: "ez egy generációs probléma közöttünk. (...) Ahogyan ön befogadja a valóságot, az egy más kategóriarendszer szerint történik, mint ahogy mi beszélünk". Hangsúlyozta ugyanakkor: senki nem gondolhatja komolyan, hogy például a NATO-tagsággal egy lapon lehetne említeni a gazdasági szövetségesi viszonyt Kínával.

Beliczay László


A tanácskozás sajtónyilvános részében felszólaló Martonyi János külügyminiszter közölte: egy-két hónapon belül elkészül a külpolitikai stratégia, és a tárca tervei között van egy külkapcsolati törvény megalkotása is. A külügyi tárca vezetője a külkapcsolati törvény szükségességét azzal indokolta, hogy átfogó szabályozással javítsák a külügyi és a külgazdasági terület, valamint a kulturális diplomácia közötti együttműködést.

Martonyi János előadásában kitért arra, hogy az ENSZ BT nem állandó tagságának megszerzése 2012-13-ra nem stratégiai célja a magyar diplomáciának, "vagy megvalósul, vagy nem", ugyanakkor már a kandidálás, a tisztség elnyeréséhez vezető folyamat is hasznos az országnak.

Hangsúlyozta, az Orbán-kormány a tagjelöltséget elődjétől örökölte, és mindent megtesz a siker érdekében, ami a magyar diplomácia bizonyos fokú kontinuitását is jelzi, véleménye szerint azonban az eredmény nem minősíti majd a felkészülés minőségét.

Kitért arra is, hogy a magyar diplomácia fontos feladata a kapcsolatok bővítése. Ebbe a körbe sorolta, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesít a csendes-óceániai szigetvilág államaival.

Az Európai Unióról szólva Martonyi János azt emelte ki, hogy az elmúlt időszakban a tagállami döntések előtérbe kerültek a közösségi döntéshozatal rovására, amit Magyarország számára kedvezőtlen jelenségként értékelt.

A magyar soros elnökséggel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az ország több olyan üggyel - az energiabiztonsággal, a romastratégia megalkotásával, a nyugat-balkáni államok integrációjának segítésével - foglalkozhatott, amelyek Magyarország diplomáciai arculatát erősíthetik a következő években.

Kitért arra is, hogy a Mol-részvénycsomag visszavásárlása javította a Magyarország és az Oroszország közötti együttműködés légkörét. "Soha sem fogjuk eltűrni, hogy diplomatáinkat megfigyeljék, zaklassák, megpróbálják megfélemlíteni vagy zsarolni" - utalt a minszki magyar diplomata ügyére.

Júniusban felkerült az internetre egy videó, amelyen egy olaszországi repülőtéren várakozó, majd ott egy férfi társaságában taxiba szálló, középkorú szőke nő volt látható; a videón azt állították, hogy a nő a minszki magyar nagykövet, Kontra Ferenc ukrán származású felesége.  A beszélgetésből az derült ki, hogy a nagykövet feleségének beállított nőnek viszonya van egy olasz férfival. A Külügyminisztérium később közölte, súlyos és durva provokációnak tartja a felvételeket, és a tárca vezetésének bizalma töretlen a diplomatában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.