Nem lenne ideje egy nyugati nyitásnak?

/ 2017.07.04., kedd 15:25 /
Nem lenne ideje egy nyugati nyitásnak?

Szíszi egyiptomi elnök budapesti látogatásán a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről is szó esett. Ám a déli és a keleti viszonylat súlya alig nőtt a magyar külkereskedelemben, a velünk legtöbbet kereskedő nyugati uniós vezetőkkel viszont lényegében nincs nincs kétoldalú találkozó.

A visegrádi négyek miniszterelnökei találkoztak a tegnap Magyarországra érkezett Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel. A Vigadóban tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor elsősorban a migrációs kérdésre összpontosított: megköszönte Egyiptomnak az országban lévő többmillió migráns ellátása, feltartóztatása, helyzetének konszolidálása érdekében tett erőfeszítéseit.

„Az EU déli részén elhelyezkedő Magyarország különösen is köszönettel tartozik az egyiptomi elnöknek a magyar határokat is védő munkájáért” – szögezte le a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyosan beszélt arról, hogy fejleszteni kell a visegrádi államok, Magyarország és Egyiptom közötti gazdasági kapcsolatokat, mert az „ma messze a potenciál mögött van ez a kooperáció.”

Az MTI tudósítását elolvasta rémlett, hogy Egyiptommal kapcsolatban már hallottam ilyesmit a miniszterelnöktől. Kis kutatás után megtaláltam Orbán Viktor 2011-es, az akkor még hatalomban lévő Hoszni Mubarak államfővel lezajlott találkozó után készült beszámolót. A magyar politikus akkor is az arab országgal építendő kapcsolatok fontosságáról beszélt.

Hat és fél éve még újdonság volt a „keleti” és a „déli” nyitás a magyar politikában, nem nagyon lehetett megjósolni, mennyire lesz sikeres ez a stratégia.

Nos, hét év elteltével úgy tűnik, a jogos célkitűzés – diverzifikálni a magyar exportot –  lényegében egy jottányit sem haladt előre. Míg akkoriban 77 százalék körül volt az Európai Unióba irányuló magyar export, a KSH legfrissebb adatai szerint ez 80 százalék.

Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Nemhogy közelebb, inkább távolabb kerültünk az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem tervezett harmincszázalékos részarányától. Mondjuk éppen Egyiptom viszonylatában van fejlődés, de a

  • 2012 és 2016 közötti időszak magyar exportjának megduplázódása az alacsony bázisból adódik;
  • négy év alatt 30 milliárd forintról 56 milliárdra nőtt az Egyiptomba irányuló kivitelünk.

Más fronton sem jobb a helyzet, nemhogy az ázsiai vagy afrikai, de még az EU-n kívüli európai országokba is alacsony a kivitelünk.  Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt években a legmagasabb szintű kétoldalú találkozók éppen a külgazdasági offenzívával megcélzott országok vezetőivel jöttek létre Moldovától és Grúziától Törökországon át Mongóliáig és Kazahsztánig.

Eközben a velünk egy unióba tartozó országok vezetőivel – akikkel a legtöbbet kereskedünk, ahonnan a legtöbb befektetés érkezik és amely államokban a legtöbb állampolgárunk él – ritka a kétoldalú találkozó, mint a fehér holló.

 A magyar miniszterelnök legfeljebb uniós csúcson találkozik nyugati kollégáival. Közülük kétoldalú találkozón legutóbb Theresa May brit miniszterelnök fogadta Orbán Viktort tavaly novemberben.

Ebből az országcsoportból a legfrissebb budapesti vendég a hatalommal nem rendelkező osztrák államfő, Alexander van der Bellen, aki június közepén járt nálunk. Előtte kínosan sokáig senki. 

Nem lenne ideje egy nyugati nyitásnak?

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.