Nem lenne ideje egy nyugati nyitásnak?

/ 2017.07.04., kedd 15:25 /
Nem lenne ideje egy nyugati nyitásnak?

Szíszi egyiptomi elnök budapesti látogatásán a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről is szó esett. Ám a déli és a keleti viszonylat súlya alig nőtt a magyar külkereskedelemben, a velünk legtöbbet kereskedő nyugati uniós vezetőkkel viszont lényegében nincs nincs kétoldalú találkozó.

A visegrádi négyek miniszterelnökei találkoztak a tegnap Magyarországra érkezett Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel. A Vigadóban tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor elsősorban a migrációs kérdésre összpontosított: megköszönte Egyiptomnak az országban lévő többmillió migráns ellátása, feltartóztatása, helyzetének konszolidálása érdekében tett erőfeszítéseit.

„Az EU déli részén elhelyezkedő Magyarország különösen is köszönettel tartozik az egyiptomi elnöknek a magyar határokat is védő munkájáért” – szögezte le a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyosan beszélt arról, hogy fejleszteni kell a visegrádi államok, Magyarország és Egyiptom közötti gazdasági kapcsolatokat, mert az „ma messze a potenciál mögött van ez a kooperáció.”

Az MTI tudósítását elolvasta rémlett, hogy Egyiptommal kapcsolatban már hallottam ilyesmit a miniszterelnöktől. Kis kutatás után megtaláltam Orbán Viktor 2011-es, az akkor még hatalomban lévő Hoszni Mubarak államfővel lezajlott találkozó után készült beszámolót. A magyar politikus akkor is az arab országgal építendő kapcsolatok fontosságáról beszélt.

Hat és fél éve még újdonság volt a „keleti” és a „déli” nyitás a magyar politikában, nem nagyon lehetett megjósolni, mennyire lesz sikeres ez a stratégia.

Nos, hét év elteltével úgy tűnik, a jogos célkitűzés – diverzifikálni a magyar exportot –  lényegében egy jottányit sem haladt előre. Míg akkoriban 77 százalék körül volt az Európai Unióba irányuló magyar export, a KSH legfrissebb adatai szerint ez 80 százalék.

Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Nemhogy közelebb, inkább távolabb kerültünk az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem tervezett harmincszázalékos részarányától. Mondjuk éppen Egyiptom viszonylatában van fejlődés, de a

  • 2012 és 2016 közötti időszak magyar exportjának megduplázódása az alacsony bázisból adódik;
  • négy év alatt 30 milliárd forintról 56 milliárdra nőtt az Egyiptomba irányuló kivitelünk.

Más fronton sem jobb a helyzet, nemhogy az ázsiai vagy afrikai, de még az EU-n kívüli európai országokba is alacsony a kivitelünk.  Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt években a legmagasabb szintű kétoldalú találkozók éppen a külgazdasági offenzívával megcélzott országok vezetőivel jöttek létre Moldovától és Grúziától Törökországon át Mongóliáig és Kazahsztánig.

Eközben a velünk egy unióba tartozó országok vezetőivel – akikkel a legtöbbet kereskedünk, ahonnan a legtöbb befektetés érkezik és amely államokban a legtöbb állampolgárunk él – ritka a kétoldalú találkozó, mint a fehér holló.

 A magyar miniszterelnök legfeljebb uniós csúcson találkozik nyugati kollégáival. Közülük kétoldalú találkozón legutóbb Theresa May brit miniszterelnök fogadta Orbán Viktort tavaly novemberben.

Ebből az országcsoportból a legfrissebb budapesti vendég a hatalommal nem rendelkező osztrák államfő, Alexander van der Bellen, aki június közepén járt nálunk. Előtte kínosan sokáig senki. 

Nem lenne ideje egy nyugati nyitásnak?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.