Nem lenne ideje egy nyugati nyitásnak?

/ 2017.07.04., kedd 15:25 /
Nem lenne ideje egy nyugati nyitásnak?

Szíszi egyiptomi elnök budapesti látogatásán a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről is szó esett. Ám a déli és a keleti viszonylat súlya alig nőtt a magyar külkereskedelemben, a velünk legtöbbet kereskedő nyugati uniós vezetőkkel viszont lényegében nincs nincs kétoldalú találkozó.

A visegrádi négyek miniszterelnökei találkoztak a tegnap Magyarországra érkezett Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel. A Vigadóban tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor elsősorban a migrációs kérdésre összpontosított: megköszönte Egyiptomnak az országban lévő többmillió migráns ellátása, feltartóztatása, helyzetének konszolidálása érdekében tett erőfeszítéseit.

„Az EU déli részén elhelyezkedő Magyarország különösen is köszönettel tartozik az egyiptomi elnöknek a magyar határokat is védő munkájáért” – szögezte le a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyosan beszélt arról, hogy fejleszteni kell a visegrádi államok, Magyarország és Egyiptom közötti gazdasági kapcsolatokat, mert az „ma messze a potenciál mögött van ez a kooperáció.”

Az MTI tudósítását elolvasta rémlett, hogy Egyiptommal kapcsolatban már hallottam ilyesmit a miniszterelnöktől. Kis kutatás után megtaláltam Orbán Viktor 2011-es, az akkor még hatalomban lévő Hoszni Mubarak államfővel lezajlott találkozó után készült beszámolót. A magyar politikus akkor is az arab országgal építendő kapcsolatok fontosságáról beszélt.

Hat és fél éve még újdonság volt a „keleti” és a „déli” nyitás a magyar politikában, nem nagyon lehetett megjósolni, mennyire lesz sikeres ez a stratégia.

Nos, hét év elteltével úgy tűnik, a jogos célkitűzés – diverzifikálni a magyar exportot –  lényegében egy jottányit sem haladt előre. Míg akkoriban 77 százalék körül volt az Európai Unióba irányuló magyar export, a KSH legfrissebb adatai szerint ez 80 százalék.

Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Nemhogy közelebb, inkább távolabb kerültünk az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem tervezett harmincszázalékos részarányától. Mondjuk éppen Egyiptom viszonylatában van fejlődés, de a

  • 2012 és 2016 közötti időszak magyar exportjának megduplázódása az alacsony bázisból adódik;
  • négy év alatt 30 milliárd forintról 56 milliárdra nőtt az Egyiptomba irányuló kivitelünk.

Más fronton sem jobb a helyzet, nemhogy az ázsiai vagy afrikai, de még az EU-n kívüli európai országokba is alacsony a kivitelünk.  Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt években a legmagasabb szintű kétoldalú találkozók éppen a külgazdasági offenzívával megcélzott országok vezetőivel jöttek létre Moldovától és Grúziától Törökországon át Mongóliáig és Kazahsztánig.

Eközben a velünk egy unióba tartozó országok vezetőivel – akikkel a legtöbbet kereskedünk, ahonnan a legtöbb befektetés érkezik és amely államokban a legtöbb állampolgárunk él – ritka a kétoldalú találkozó, mint a fehér holló.

 A magyar miniszterelnök legfeljebb uniós csúcson találkozik nyugati kollégáival. Közülük kétoldalú találkozón legutóbb Theresa May brit miniszterelnök fogadta Orbán Viktort tavaly novemberben.

Ebből az országcsoportból a legfrissebb budapesti vendég a hatalommal nem rendelkező osztrák államfő, Alexander van der Bellen, aki június közepén járt nálunk. Előtte kínosan sokáig senki. 

Nem lenne ideje egy nyugati nyitásnak?

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.