valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-a-semmibol-lett-17-szallodaja-a-meszaros-lorinc-kornek-121570

http://valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-a-semmibol-lett-17-szallodaja-a-meszaros-lorinc-kornek-121570

"Nem leszek cenzor"

/ 2011.03.09., szerda 10:58 /

Kövér László nem tartja túl gyorsnak az alkotmányozás folyamatát, lapunknak inkább lassúságról beszél. Az Országgyűlés fideszes elnöke a gyerekek után járó szavazati jog ellen érvel, és elárulja, miért nem utasította rendre a cigányság népszaporulatának "indokolatlanságáról" beszélő Vona Gábort.

- A miniszterelnök javasolta, hogy a parlament március közepétől alakuljon át alkotmányozó nemzetgyűléssé. Kerestük a fogalmat a jogszabályokban, de nem találtuk.

- Az Országgyűlés nem jogi aktus, hanem politikai akarat révén alakul majd - de facto - alkotmányozó nemzetgyűléssé. Nem új testület jön létre, csupán annyi történik, hogy az Alkotmány április közepi-végi elfogadásáig csak az alaptörvénnyel foglalkozunk.

- Nem drága ehhez az ország ideje? A felsőoktatástól a gazdaságpolitikáig számos területen kellene mielőbb jogszabályokat alkotni.

- Azonnali válságkezelésre nincs szükség, s talán még jót is tesz, ha az előttünk álló másfél hónapban a kormány a legkülönfélébb érdekképviseletekkel folytat párbeszédet azokról a javaslatokról, amelyek az ország, az állam, a gazdálkodás átalakításáról szólnak. Így majd kiérlelt elképzelésekről tudunk vitatkozni a parlamentben.

- Az alkotmányozás emelkedettségébe belefér az ellenzéki kritika?

- A rendhagyó működés nem jelenti azt, hogy csökkentenénk az ellenzék megszólalási lehetőségeit. Természetesen lesznek interpellációk, napirend előtti felszólalások, azonnali kérdések.

- És számíthatunk a kormánypártokon belüli összetűzésekre is? Semjén Zsolt KDNP-elnök azt mondta, éles vitája volt önnel az Alkotmányról a siófoki frakcióülésen.

- A miniszterelnök-helyettes úr helyében nem színezném a történteket, hogy a KDNP erősebbnek tűnjön. Magam másképp éltem meg a vitát. Azt részben félreértésekre, részben a kispárti létből fakadó túlérzékenységre vezetem vissza. Mivel még a látszatát is kerülni akarjuk, hogy minden fontos kérdés eldőlt, nem fogadtuk el kötelező érvényűnek a Salamon László kereszténydemokrata képviselő által vezetett előkészítő bizottság koncepcióját. Ezt a KDNP-ből sokan úgy fogták fel, hogy nem tartjuk vitára érdemesnek a dokumentumot. Ez nincs így, jóllehet abban - függetlenül attól, hogy a szöveg egészét vállalhatónak tartjuk - vannak vitatható elemek.

- Például?

- Szerepelt benne a kétkamarás parlamenttel kapcsolatos felvetés, és egy alkotmánymódosítás két, egymást követő parlament általi megerősítésének kötelezettsége. Nem baj, ha hasonló eszmei alapálláson lévő politikusok akár indulatosan vitatkoznak zárt ajtók mögött. De probléma a nézetkülönbségek nyilvánosság előtti megjelenése: úgy tűnhetett, mintha stratégiai kérdésben sem értenénk egyet.

- Tehát a KDNP nem lesz a "jobboldal SZDSZ-e", amely akaratát a nagyobb pártra erőlteti?

- Nem. Éppen az egyik legérzékenyebb kérdésben a Fidesz és a KDNP kiállt a nyilvánosság elé. Elébe vágtunk egy rosszindulatú kampánynak, amelyet az MSZP nyilván nagy élvezettel indított volna, az abortusz betiltásával rémisztgetve a polgárokat.

- Miért sietnek ennyire az alaptörvény elfogadásával? A miniszterelnök tavaly Kötcsén úgy fogalmazott: tavaszra megszűnhet a kétharmados többség. Ezért a fokozott tempó?

- Egy pártszövetséget egyben tartó miniszterelnök köteles minden lehetőséget számba venni.

- Tehát ön is szakadást valószínűsít?

- Egyáltalán nem. Nekem egyébként nem az alkotmányozás gyorsaságával, ellenkezőleg, a lassúságával van bajom: az Országgyűlés már 1994 és 1998 között is nekiveselkedett a feladatnak, hogy aztán félbehagyja a munkát. Ha meg számba vesszük, hogy húsz éve ideiglenes Alkotmányunk van, végképp csigás a tempó. Két volt szocialista ország nem írt 1989-1990 óta alkotmányt, hazánk az egyik. A mostani előkészületei is elindultak tavaly nyáron, s eddig nem látszottak eget rengető nézetkülönbségek kormány és ellenzék között közjogi berendezkedésünk alapkérdéseiről.

- Ez meglep. Az ellenzék azt hangsúlyozza, a "Fidesz-állam" alaptörvényének kidolgozása zajlik, ezért tartják távol magukat a folyamattól.


- Megdöbbentő, bizonyos értelemben felháborító, amit az MSZP és az LMP művel. Már most elfogadhatatlannak minősítik azt a szöveget, amelyet még nem ismernek. Az ellenzéki pártok nem halasztást akarnak, csak nem merik kimondani, hogy ellenérdekeltek egy új alapdokumentum megszületésében. Az ugyanis a Fidesz sikere lenne. Az MSZP-től nem vártam többet, de az LMP magatartása csalódás. Annak az SZDSZ-es mentalitásnak a továbbélését látom, amely csakis saját elképzeléseit tartotta európainak, demokratikusnak, és pökhendi módon követelte a választói felhatalmazáson bőven túlnyúló befolyást. Az ellenzéki pártok "demokráciavédő" kampánya azért visszás, mert képviselőtársaink az 1989-es alaptörvényt eleve demokratikusabbnak feltételezik a még meg sem születettnél. Miközben akkor mi - az Ellenzéki Kerekasztal tagjaiként - mindenfajta felhatalmazás nélkül alkudoztunk az állampárttal. A megállapodás tétje persze nem volt kisebb, mint hogy lesznek-e szabad választások. Tavaly minden magyar választó - köszönhetően az MSZP harsogásának - tudatában volt annak, hogy alkotmányozó többséget jelent a kétharmad. Az e felhatalmazás alapján demokratikus vitában megalkotandó új Alkotmányt a húsz évvel ezelőtti kompromisszumnál kevésbé legitimnek beállítani - ez nem vall nagy jóhiszeműségre.

- A kritikusok elhallgattatásának legelegánsabb módja mégiscsak a népszavazásra bocsátás lenne.

- Nem, mert nincs illúzióm, hogy miből állna egy népszavazási kampány. Nyilvánvalóan a kormány elleni össztűzről szólna, nem a konkrét szövegről.

- Ilyesmire van precedens. Épp önök éltek a 2008-as népszavazás idején ezzel az eszközzel.


- Két különböző dolog egy mindenki által könnyen megítélhető aktuális politikai kérdésről és az Alkotmányról szóló népszavazás. Az európai államok gyakorlatában szabályt erősítő kivétel az alaptörvényről szóló referendum. A mi esetünkben inkább a most még hatályban lévő - az utolsó állampárti parlament által elfogadott - szöveg szorult volna rá népi jóváhagyásra. Nem a most készülő, amely egy hibátlan törvényhozási eljárás terméke lesz.

- Egyetért Szájer József felvetésével a gyermekek után járó plusz szavazati jog rögzítéséről?

- Nem. Értem a családok, a jövőre tekintő politika erősítésének szándékát, de a technikai nehézségeken túl e jog egyfajta fordított cenzus: némelyek döntése többet nyomna a latban, mint másoké. De ha ilyen irányú megkülönböztetés lehet, másfajta miért nem? Ezt pedig egyetlen modern plurális demokrácia sem fogadja el. Nagy barátja vagyok a tabuk nélküli vitáknak, ám a kérdés józan megvitatását most valószínűleg gátlástalanság nehezítené. Olyasfajta, amivel a médiatörvény kapcsán az Európai Parlamentben szembesültünk, vagy legutóbb az itthoniban, amikor az egyik párt vezetője egy magyarországi népcsoport szaporulatának - úgymond - indokolatlanságáról beszélt.

- Most Vona Gábor Jobbik-elnök felszólalására utal. Levezető elnökként miért nem utasította rendre a cigányozó politikust?

- Biztos voltam benne, hogy megkapja a megfelelő választ. Így is történt, a miniszterelnök elmondta, miért elfogadhatatlan a beszéd.

- Saját álláspontját nem akarta mellétenni?

- Ebben a kérdésben ugye nem az a feltételezés bújik meg, hogy nem volt véleményem a dologról?

- Nem, de ossza meg a nyilvánossággal is álláspontját. A házszabály szerint az Országgyűlés tekintélyét sértő képviselőt ön rendreutasíthatja.

- Nem szeretnék annak a kísértésnek engedni, hogy házelnökként belecsússzak a tanár bácsi vagy a cenzor szerepébe. Nem szeretném, hogy állandóan nekem kelljen helyreigazítani az erkölcsi értelemben elfogadhatatlan dolgokat mondó képviselőket. Ennek a gyakorlatnak csak a megteremtése egyszerű, de nehéz a rendreutasítás határait megvonni. Az meg másik probléma, hogy bár a Jobbikot szerencsétlen fejleménynek tartom a magyar demokrácia szempontjából, érdemes elgondolkodnunk: nem a politikai elit egyik felének képmutatása, illetve másik felének túlzott óvatoskodása hizlalta ekkorára ezt a pártot? Arra az importált politikai korrektségre gondolok, amely bizonyos kérdések megvitatását tabuvá tette - átengedve tárgyalásukat a stigmatizáló beszédmódnak. A Jobbikra olyan emberek szavaztak, akiknek élete iszonyatosan nehéz, s kétségbeesetten keresnek választ problémáikra. Ódzkodnék tehát attól, hogy felkínáljuk a Jobbiknak a házelnökkel folyamatosan vívott csetepaté, a mártírkodás lehetőségét - akár a kijelentések miatt, akár az olyan bizonytalan jogi megítélésű ügyben, mint a gárdamellény esete. Előfordult már ugyanis, hogy a bíróság kimondta: a ruhadarab viselése egy önkormányzati ülésen nem törvénysértő, mert a képviselő-testület összejövetele nem nyilvános rendezvény.

- Pártjából eddig kevés konfiktus került ki, mostanában viszont rendszeresek a nyilvánosság előtt vívott küzdelmek. Ilyen sok a szakmai nézetkülönbség, vagy politikustársainak lett nagy az egója?

- Mindkettőben van igazság. Magam sem láttam hasonlót a Fideszben az elmúlt húsz évben. Ám nem vagyok ideges, a jelenséget természetesnek tartom: a 174 fideszes egyéni képviselő például 174 különböző területi érdeket igyekszik érvényesíteni. A politikán kívüli világ is úgy látja, hogy most csak a Fideszen keresztül lehet szakmai, társadalmi érdekeket érvényesíteni. Ezek összeütközésekkel járnak, amelyeket csak viták során rendezhetünk. Ezért több megértést kérek miniszterektől, képviselőktől egyaránt.

- Vonatkozik az intés helyi embereikre is? Zuglói polgármesterük, Papcsák Ferenc - nemrég még elszámoltatási kormánybiztos - korábbi fideszes képviselőknek és baráti cégeknek juttatott összesen több tízmilliós megbízásokat.

- Pontos ismeretek hiányában nem ítélkeznék az ügyben, megteszik majd ezt a választók, ha jónak látják. Általánosságban azért leszögezném: ami nálunk fenyegető rendszerhiba, a szocialistáknál maga volt a rendszer. De nem azt akarom állítani, hogy tévedhetetlenek lennénk. A Fideszt is emberek alkotják, akik gyarlók és hibáznak. Felvetését nem tartom lepöckölendőnek. Őszintén remélem, hogy meg tudjuk őrizni morális tartásunkat, ami mindig megkülönböztetett minket a tavalyig kormányzóktól.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.