Nem nyír ki senkit a civiltörvény – Áder nem hibázott, hogy aláírta

/ 2017.06.16., péntek 13:30 /

Mielőtt kórusban kezdik megint üvölteni az érthetetlen okokból szellemesnek vélt „bajszos szart”, álljon itt néhány rövid állítás a friss hírrel kapcsolatban, hogy ugyanis Áder János aláírta a civiltörvényt.

1. Áder nem hibázott, amikor aláírta a civiltörvényt.

Ellentétben a lex CEU-val, ami alkotmányos szempontból bizony igenis aggályos, ráadásul a kipécézett intézmény ellehetetlenítését vonná maga után, a civiltörvényre egyik sem igaz. Közvetlenül legalábbis nem. Azzal, hogy a 7,2 milliónál nagyobb külföldi támogatást kapó civileknek regisztrálniuk kell és jelezniük kell kiadványaikon a külföldi támogatás tényét, nem lehetetlenülnek el. Folytathatják a működésüket, ahogy eddig is. Ha nem fogadnak szót és nem regisztrálnak, bírságot kaphatnak, de nem szűnnek meg automatikusan. Ez a törvény tehát önmagában nem nyírja, nem nyírhatja ki őket, akárhogyan is lejtette Szabó Tímea hisztérikus táncát Orbán Viktor előtt a Parlamentben. (Persze ha valaki szándékosan nem tartja be a törvényt és nem regisztrál, azt a bíróság megszüntetheti. Azt a szervezetet viszont, amely így jár el, nem a törvény nyírja ki. Az ilyen szervezet öngyilkosságot követ el.)

2. A civiltörvény kizárólag a Fidesz érdekeit szolgálja.

Ez egy semmilyen problémát meg nem oldó, csak a kormánypárt érdekeit szolgáló jogszabály. Megbélyegzési propgandatörvény. S mint ilyen, vitán felül gusztustalan tákolmány. Az viszont, hogy gusztustalan, még nem jelenti, hogy alkotmánysértő is. Ez nem az. A köztársasági elnök ezért ezt most tényleg nem küldhette az AB elé. (Politikai vétóval élhetett volna, csak hát az meg mire jó, ugye. Semmire.)

3. A kormánypropagandának lehet negatív következménye a kipécézett civilekre, nem ennek a jogszabálynak.

Visszatérő érv a TASZ-osok részéről, hogy a jogszabály miatt elesnek belföldi támogatásoktól, mert a donorok ebben a politikai légkörben inkább nem adnak nekik pénzt még akkor sem, ha egy adott projekt egyébként tetszik nekik. Nem kételkedünk abban, hogy előállnak ilyen helyzetek. Ezek azonban nem a törvény, hanem az azt megalapozó és attól függetlenül is folytatott kormánypropaganda következményei. Egy médiás párhuzammal: az újságokra nem kellett külön törvényt hozni, hogy a hirdetők egy része értsen a szóból. Elég volt simicskázni orrba-szájba. Az sem jó érv a TASZ-osok részéről, hogy „az ilyen listákkal aztán mindig történni szokott valami”. S hogy mi? Félelmeik szerint mondjuk a kormány egyszer csak úgy dönt, hogy akik a külföldi támogatottak listáján szerepelnek, nem lehetnek közhasznúak. Azaz: nem gyűjthetnek egy százalékos szja-felajánlásokat. Ez tényleg brutális érvágás lenne, s bár simán ki tudjuk nézni a kormányból ezt a lépést, annak megtételéhez újabb jogszabályra lenne szükség. Amelyet jó eséllyel az alkotmánybíróságnak kellene elkaszálnia. Ádernek meg odaküldenie. Reméljük, megtenné. A mostani aláírás viszont nem jó alapja Áder leszólogatásának. Aláírt egy törvényt, amely alapján esetleg lehet majd hozni egy másik törvényt, amely már tényleg alkotmányellenes lesz? 

Szóval csak csínján a bajszos szarozással.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

A Fidesz és a totális képviselet kockázata

„A hatalom, a pénz, a döntések mindig hordozzák a megosztás veszélyét. Előbb-utóbb lesznek, akikhez a hatalmon lévőknek muszáj mást szólni, valamivel indokolni, hogy miért nincs más értelmes választás, mint ők.”

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Technológia és józan paraszti ész

A Kaspersky Lab soha egyetlen kormányt sem segített kiberhírszerzésben, a vállalat az orosz-amerikai geopolitikai csaták vétlen áldozata – állítja Dragan Martinovic, a gyanúba kevert cég délkelet-európai régiós vezetője. Interjúnk a friss Heti Válaszban.