valasz.hu/itthon/ugynokvad-a-volt-magyar-nemzet-foszerkeszto-ellen-petho-tibor-valaszol-128202

http://valasz.hu/itthon/ugynokvad-a-volt-magyar-nemzet-foszerkeszto-ellen-petho-tibor-valaszol-128202

„Nem szokásom megfutamodni”

/ 2016.01.13., szerda 15:44 /

Főváros–kormány konfliktus Érthetetlen és ártalmas konfliktusnak tartja Tarlós István, ami a tömegközlekedés ügyében kialakult, de február közepétől nem finanszírozza tovább a főváros az agglomerációs járatokat.

– Belengette, hogy esetleg újra elindul 2019-ben. Mit remél ettől?

– Egész pontosan úgy fogalmaztam: nem tartom elképzelhetetlennek, hogy elinduljak. Egyrészt mindig szerettem küzdeni, ellenkezik az alaptermészetemmel, hogy behúzódjak egy sarokba, és feladjam. Nagy jelentősége nincs, de a városvezetés körüli konfliktusokat az ellenzék egy-két, a Demszky-korszakban levitézlett képviselője próbálja meglovagolni, akik viselkedhetnének szerényebben az általuk itt hagyott romhalmaz miatt. Másrészt többet dolgoztam annál, hogy a köztudatba beszivárgó sok hamisság ne bosszantson, és a városban elkezdett programok átfutási ideje is hosszabb a következő négy évnél.

– Mennyi pénzt adott az állam, és mennyi pénzt nem ad jövőre a mostani állás szerint az agglomerációs közlekedésre?

– Hogy az agglomerációs közlekedésre mennyit adott, erre könnyen tudok válaszolni: egy fillért se.

– Mennyit kellett volna adnia?

– Soha nem született meg az ezt tisztázó megállapodás. A BKK és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 2013-ban kötött szerződés helyzete egyértelmű: mivel agglomerációs közlekedésre a kormány egy fillért sem fordított az elmúlt években, a szerződés rendkívüli felmondással felbontható. Nem is tehetünk mást, mert, figyelembe véve az új finanszírozási helyzetet, másként nem tudunk megfelelni annak a kívánalomnak, hogy működési, költségvetési hiány nem tervezhető.

– A kormány nem segítette ki tavaly év végén a BKV-t?

– A Budapestnek egyébként járó 24 milliárd forintot a költségvetési törvény szerint a budapesti tömegközlekedésre adták, nem az agglomerációs, vagyis helyközi közlekedésre, ami a főváros önként vállalt feladata. Ha adtak volna legalább három forintot agglomerációs közlekedésre megcímezve, akkor lehetne csűrni-csavarni a dolgot, de így nem tudom, miről vitatkozhatnánk.

– Mi lesz február 17-én, megállnak a buszok a városhatáron?

– Nem tudom. A december közepén elfogadott salátatörvény és a költségvetés számai alapján Budapestnek nem áll módjában tovább fenntartani az agglomerációs járatokat. Anyagi összefüggéseken alapuló problémákat irodalmi alapon nem, csak matematikai alapon tudok kezelni. Ez nyilván az eredeti foglalkozásom és a beállítottságom miatt van így. Biztosíthatják február után is a járatokat, de mi nemigen tudjuk kifizetni.

– Mennyi pénz kellene hozzá, hogy ne alakuljon ki válság februárban?

– Nem lesz válság, mert az önkormányzati törvény szerint a mi feladatunk Budapest tömegközlekedésének működtetése. Ezt meg is tudjuk oldani. Ha krízisnek lehet nevezni az agglomerációs közlekedés akadozását, azt az államnak kell kezelnie.

– Miért mérgesedett el a helyzet?

– Személyekről nem akarok beszélni, de nehezményezem a Nemzetgazdasági Minisztérium szentestére időzített közleményét, amely szerint nincs miről tárgyalniuk, mert 2022-ig a főváros köteles ellátni az agglomerációs közlekedést. Ez tévedés, ráadásul a miniszterelnökkel való egyeztetés után váratlanul ért. Azon a beszélgetésen ugyanis elhangzott egy-két dolog, például a HÉV-vonalak állam általi átvételéről.

– Jobboldali kormány és jobboldali városvezetés között nem lehetne nagyobb összhang?

– Számomra is érthetetlen ez a történet, mert a fejlesztések tekintetében nagyon jó az együttműködés. A kormánnyal közösen nagy eredményeket produkáltunk az elmúlt öt évben: elég csak a 4-es metró befejezésére, a budai fonódó villamosra, a Széll Kálmán tér rekonstrukciójára, a Fővárosi Vízművek visszaszerzésére gondolni. Felfoghatatlan, hogy kinek és miért éri meg a tömegközlekedés finanszírozása körüli hercehurca, ami szerintem az egész politikai közösségünknek kárt okoz. Miközben – ha szigorúan nézem – legfeljebb 15 milliárd forintból békét lehetne teremteni. Nem hiszem, hogy ennek anyagi akadályai volnának.

– Nem önt akarják pórázon tartani?

– Örökös kísérlet egyesek részéről azzal magyarázni a helyzetet, hogy Tarlóst büntetik. Túl triviális. Nem hiszek benne, legalábbis ha feltételezem, hogy épelméjű partnerekkel vagyok egy társaságban. A fővárosi tömegközlekedés vitája nem új keletű, egymással is öt éve vitázunk. 2014-ben nem kapaszkodtam azért, hogy főpolgármester maradjak. A Fidesz szabad akaratából jelölt, pedig ha valamiért nem szeretnek, ez kiváló alkalom lett volna a félretolásomra. Nem beszélve arról, hogy a közgyűlésben abszolút fideszes többség van. Nem engem kell újraválasztani 2018-ban, a parlamenti választáson. A fideszes polgármesterek helyzetét sem könnyíti meg a mostani állapot. Budapesten ebből az évek óta tartó huzavonából előbb-utóbb komoly problémája lehet a kormánypártnak. Nevetséges, hogy nem hiszik el, mire elég a pénz, mire nem. Biztosan nem csapom be őket, ismerem a helyzetet, és nem akarok rosszat.

– Mennyire biztos, hogy a HÉV-eket átveszi az állam?

– Már kevés dologra merem előre azt mondani, hogy biztos. A miniszterelnöknek van ilyen elképzelése. Ha hivatalos formában megérkezik az ajánlat, a közgyűlés dönteni fog róla, és a HÉV-vonalakat bekapcsolják a MÁV elővárosi közlekedési rendszerébe. Egyébként én most is felajánlottam, hogy vigye el az állam az egész fővárosi tömegközlekedést, ahogy elvitte a kórházakat és a gimnáziumokat. Többször mondtam már, de sose kapkodtak a lehetőség után, amit nem csodálok, mert senki nem tudná a BKV-t ugyanennyi pénzből jobban működtetni. Így valószínűleg nem merik átvenni. Mondják a magukét, de a kockázatot ők sem vállalják.

– A MÁV-szolgáltatások általában jóval alacsonyabb színvonalúak.

– A MÁV sosem dolgozott olyan rendszerben, hogy 2-3-5 perces menetrendeket kelljen kialakítania. Másrészt ez óriási feladat; mindenki azt hiszi, hogy a MÁV a nagyobb cég, de ez nem így van. Csak a 3-as metró nagyobb utasforgalmat bonyolít, mint a MÁV országosan. Hallok néha fellengzős, homályos mondatokat, hogy mert nem alakítjuk át a struktúrát. Még soha senki nem világította meg, mire gondol, mikor elsüti ezt a mondatot. A struktúrát már a 2010-es váltás után átalakítottuk, és a BKV olcsóbban működik, mint a félmillióval kevesebb lakosú Prága tömegközlekedési cége. A BKK létszámát – így költségét – valamelyest csökkenteni fogjuk, de ez messze nem fedezi a hiányt.

– Fölvettek a karácsonyi ünnepek alatt közel százmilliárd forint fejlesztési hitelt. Ezt a 3-as metróra vagy másra fordítják?

– Számos előkészített projektünk van, és a 3-as metró önmagában nagyobb tétel, mint ez a fejlesztési hitel. A hitelkonstrukció 25-30 évre szól, és nem döntöttük még el, hogy mire fordítsuk, mivel az állammal és a kerületi polgármesterekkel is egyeztetnünk kell.

– Ellenjegyezte a Nemzetgazdasági Minisztérium a kölcsönfelvételt?

– Sőt, a miniszterelnök is engedélyezte. A fejlesztések terén tényleg jó az együttműködés, bár keveslem, hogy a főváros 2014 és 2020 között a Magyarországra érkező uniós pénzeknek alig három százalékát kapja, és még ezért is sokat kellett küzdeni. Miközben Budapest termeli meg a legtöbb GDP-t, ebben a városban fizetik be messze fajlagosan a legmagasabb adót, és itt él az ország lakosságának közel 20 százaléka. Lehet Budapestet szeretni vagy nem szeretni, de ezt a várost elnyomni, beleszürkíteni abba a helyzetbe, hogy egy a 3200 önkormányzat közül, ennek nincs esélye. Budapest az ország elvitathatatlan és behelyettesíthetetlen központja.

– Az ellenzék azt követeli, hogy mondjon le, ha nem tud kiállni határozottabban a városért.

– Ezt olyan emberek követelik, akik még semmit nem tettek Budapestért. Lehet engem dehonesztáló jelzőkkel illetni, amiért nem ugrok neki örökké ésszerűtlen stílusban a saját politikai közösségemnek, de én házon belül sokat küzdök a városért, miközben tapasztalok egyes kormányközeli emberektől egy teljesen érzelmi alapú, zsigeri ellenséges érzületet a fővárossal szemben. Nekem ezt nem szabad figyelembe venni, mert több százezer ember közvetlenül megválasztott, és el is várja tőlem, hogy ezért a városért tegyek meg mindent, amire csak képes vagyok. Hányan emelnek még hangosan szót rajtam kívül, mondja már meg! Ugyanakkor az ellenzéki hordószónokoknak nincs igazuk, mert nyilvánvaló – bár a mai világban ilyen nyíltan nem szeretnek beszélni –, ha én túlfeszítem a húrt, akkor a város sem jár jól. Nem beszélve arról, hogy néha úgy tesznek, mintha egyedül ülnék kormánypártiként a közgyűlésben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.