Német márka

/ 2013.03.13., szerda 16:58 /

Németország a román kommunista diktatúra idején fejpénzt fizetett minden kiengedett szász után. De a kivándorlást segítette az állampolgárság kedvezményes megadása is, ezért felmerülhet a kérdés: a magyar útlevél megszerzése után kiürülnek-e a határon túli területek?

"Amikor hatvan évvel ezelőtt a Német Szövetségi Köztársaság hasonló döntést hozott, az nem oldotta meg Németország demográfiai problémáit, ám az erdélyi szász közösség teljes megszűnését eredményezte" - így bírálta a Krónika című erdélyi napilapnak Márton Árpád RMDSZ-es politikus Szász Jenőnek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma legutóbbi ülésén elhangzott szavait. A korábban az erdélyi Magyar Polgári Pártot, jelenleg a budapesti Nemzetstratégiai Intézetet vezető Szász állítólag zárt ajtók mögött arról beszélt, hogy a szórványmagyarság esetében "kontrollált" visszavonulásra, vagyis tömeges Magyarországra településre van szükség. Szász ugyanakkor leszögezte, félreértésről van szó, pusztán a magyar humánvagyon megóvásáról, gyarapításáról beszélt. "Gyöngyhalász-politikára van szükség: a magyar kultúrkörbe tartozó, Magyarország határain kívül élő minden magyart számba kell venni" - szögezte le a Magyar Polgári Párt korábbi elnöke.

De a vita alighanem fel fog még lobbanni: vajon a kettős állampolgársággal az anyaország ösztönzi-e az áttelepülést? A német példát mindenesetre jó lenne elkerülni. A Német Szövetségi Köztársaságnak 1967 és 1989 között egymilliárd márkába, mai áron félmilliárd euróba került több mint kétszázezer romániai német "kiváltása" Nicolae Ceauşescu diktatúrájából. Ám a program nyomán szinte megszűnt a 800 éves erdélyi szász, illetve a fiatalabb partiumi-bánáti sváb jelenlét.

A német alkotmány szerint németnek tekintendő valamennyi német származású elüldözött. A jogszabályok pedig ma is kimondják, hogy aki igazolhatóan német származású, az soron kívül jogosult az állampolgárságra. A romániai szászokat is ezért tekintették a törvények eleve németnek, s így az állampolgárságra jogosultnak. Pusztán a kiutazásukat kellett biztosítani. A román vezetés bazári alkudozásba kezdett az államközi kapcsolatok 1967-es felvételekor. Az ár egyre feljebb kúszott: végül 1500, de egy egyetemet végzett szászért 10 ezer márkát is kértek fejenként. Sőt, a román fél "bónuszra" tartott igényt minden tízezredik német után. Ceauşescu nem véletlenül mondogatta, hogy "az olaj, a zsidók és a németek Románia legfontosabb exporttermékei".

A világháború után számos szudétanémet vagy sziléziai menekült még a szászokénál is nehezebb helyzetben volt: kényszerből hagyták el otthonaikat, és akár még az ötvenes években is menekültszállókon kellett élniük. Bajorországban még ma is vannak ilyen új városok, városrészek, ahol szudétanémetek élnek. Hasonló elkülönülés az egykori Szovjetunióból érkezettek esetében figyelhető meg, hiszen a német eredetüket igazoló egykori szovjet alattvalók szintén állampolgárságot kaptak. Több százezer az "orosz-németek" száma, akik bár talán tényleg német származásúak, kultúrájukban már inkább oroszosak. A nagyobb német városokban sokszor a tíz százalékot is meghaladja az ilyen orosz hátterű németek aránya. Csak a második vagy harmadik nemzedéknek sikerül kitörnie, amely már nem orosz boltokban vásárol és nem orosz újságot olvas, hanem tényleg német akar lenni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.