Nemzeti park lesz az Őrség és a Vendvidék

/ 2001.04.13., péntek 07:38 /

Tardy János, a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának vezetője szerint legkorábban a jövő év tavaszán, nagyjából a jelenlegi Őrségi Tájvédelmi Körzet határait követve megnyílhat az Őrség-Vendvidék Nemzeti Park. Magába foglalja Vas megye országos védettségű területeinek zömét, Vas és Győr- Moson- Sopron megye védett tájainak felét.

Természetvédelmi szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy az Őrségtől délre, a Vas és Zala megye határán fekvő kétezer hektáros Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetet is csatolják majd az új nemzeti parkhoz. Kovács Mátyás, a zöldtárca tájvédelmi, erdészeti és területfenntartási főosztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta: az idei év a hivatalos átminősítésnek, a terület végleges behatárolásának, bizonyos részek védettségi fokozatai újraértékelésének, a határidők kijelölésének és projektek létrehozásának az időszaka lesz.

A tájegység természeti kincseit az elmúlt években feltáró, dr. Bartha Dénes, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanszékvezető tanára által irányított kutatócsoport szerint az ország legnagyobb, 38 ezer hektáros tájvédelmi körzete minden szempontból érett arra, hogy nemzeti park legyen. Közel ezeroldalas botanikai, zoológiai, néprajzi elemzés készült erről az "unikális" vidékről, ahol - korántsem mellékes tény a parkká nyilvánításban - viszonylag homogén a védendő terület. Az elmúlt évtizedben csaknem félmilliárd forintot költöttek a táj rehabilitációjára, és megvannak az infrastrukturális feltételek is az új intézmény kialakításához, melyet csupán formálisan kell leválasztani a tájvédelmi körzetet helyi képviselettel 120 kilométerről irányító Fertő-Hanság Nemzeti Parkról. Az ország tizedik nemzeti parkja becslések szerint mintegy 80-100 millió forintba kerülhet, amihez - mivel az Őrség és a Vendvidék a hazai környezetileg érzékeny természeti területek (ESA) közé tartozik - speciális agrártámogatást is kaphat, s a SAPARD program mellett mint a vidék- és természetvédelmi fejlesztések gyűjtőhelye számos egyéb forrásból is részesülhet.

Kihelyezett érdekharcok

Az őrségi történet befejezését egyébként csaknem huszonöt éves harc előzte meg, melynek visszatérő eseményei az éppen poszton lévő környezetvédelmi miniszterek őrségi "kihelyezett értekezletei" voltak. Ezeken a fórumokon gyakran csapott össze a parkhívők és a parkellenzők tábora, ám a legnagyobb indulatot - ami szinte fegyverszünetet hozott az addig egymás ellen harcolók között - az a miniszteri bejelentés váltotta ki az idei év első hetében, hogy a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) forrásainak szűkítése és a helyi önkormányzatok egy részének "ellenérzése" miatt az Őrség nem szerepel a ciklus végéig kialakítandó nemzeti parkok listáján. A természetvédelmi szakemberek (Bartha Dénes professzor kihallgatást kért Turi-Kovács Bélától), a civil szervezetek (a Kerekerdő Alapítvány levelet írt a szakminiszternek) és a polgármesteri tiltakozások sajtóvisszhangjának eredményeként január végén a környezetvédelmi miniszter kihelyezett értekezletet tartott Őriszentpéteren, ahol ígéretet tett arra, hogy támogatja "a nemzeti park ügyét felkaroló elképzeléseket".A dombokkal és patakokkal szabdalt, fenyvesekkel és zöld rétekkel borított őrségi és vendvidéki táj mentéséért zajló hosszú küzdelem tipikus példája annak, hogy "egy természeti terület védetté nyilvánításakor, majd rangjának emelésekor rengeteg érdek-összeütközéssel kell számolni. És számolni kell azzal is, hogy végül nem a menet közben elvérzett vetést végzők aratják le a termést". Kiszely Károly, a nemzeti park létrehozását kezdeményező egyik civil szervezet szóvivője a jéghegy csúcsaként idézi fel azokat az eseményeket, melyek a rendszerváltást követő évtizedben gyorsultak fel. Azt megelőzően ugyanis mindössze annyi történt, hogy 1978-ban "csak" tájvédelmi körzet lett a tájegységből, holott a védett területek parkká alakítása (egy időben a Hortobággyal és a Kiskunsággal) már a '70-es évek elején felvetődött. Az akkori megyei vezetők azonban inkább a meliorációs programot támogatták, hiszen ezzel jelentős anyagi segítséghez jutottak a mezőgazdasági üzemek. Mire nyilvánvaló lett a program értelmetlensége, a nagyüzemi gazdálkodás alapos rombolást végzett a tájon. Megfogyatkoztak az őrségi, vendvidéki múltra jellemző extenzív kisparaszti gazdálkodási formák: a bakhátas szántóművelés, a kaszálórétekre alapozott állattenyésztés, a Vendvidéken még ma is fellelhető szálaló erdőgazdálkodás. A tájpusztulás folyamatát megállítani az egyik legfontosabb feladata a természetvédelemnek - mondta Kiszely Károly, aki szerint sürgős és nagyarányú fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy az Őrség és a Vendvidék természeti és néprajzi értékeit megvédhessék. Közöttük az őrségi "szeres" és a vendvidéki "szórvány" településszerkezetet és annak építészeti jellegzetességeit, amihez nélkülözhetetlen egy szakfőépítész hozzáértő munkája.

A kilencek
Magyarországon jelenleg kilenc nemzeti park működik, csaknem 450 ezer hektáron. A szakemberek által négy kategóriába sorolt védett területek aránya az ország összterületének 9,1 százaléka, ami kevesebb az európai átlagos 12 százalékos védettségi szintnél (Szlovákiában például 16, Németországban 24 százalék), ám nemzeti környezetvédelmi fejlesztési tervünk a 11-12 százalék elérését tűzte ki célul.
A világon mindenütt a legmagasabb rangú természetvédelmi területi kategória a nemzeti park, az első létrejötte tehát mérföldkő egy ország természetvédelmében. Nálunk a "parksort" a Hortobágyi Nemzeti Park nyitotta meg 1972-ben, pontosan száz évvel a világ első nemzeti parkjának, az USA-ban lévő wyomingi Yellowstone-nak a megnyitása után. Az esemény jelentőségét jelzi, hogy 1972-ben az ország védett területeinek aránya mindössze 0,023 százalék volt. A Hortobágyi után a Kiskunsági (1975), a Bükki (1976), az Aggteleki (1985), a Fertő-Hansági (1991), a Duna-Dráva (1996) következett, az 1997-es év pedig a "parksarzsik" kitűzésének időszaka volt: elsőként a Körös-Maros, majd a Balaton-felvidék és kilencedikként a Duna-Ipoly vált önálló igazgatású nemzeti parkká.

Az Ausztriában tanító, de Szakonyfaluban élő aktív környezetvédő is részese volt annak a mozgalomnak, melynek tagjai a Fertő-Hanság Nemzeti Parktól való elszakadás és önállósulás végett 1966-ban több ezer aláírást (pártok, közintézmények, tudományos intézetek, civil szervezetek és magánszemélyek támogatását) gyűjtöttek össze, s az íveket továbbították a szaktárca akkori miniszterének. Érdemi válasz gyanánt Baja Ferenc térségi fórumot tartott Őriszentpéteren, ahol az óhaj mellett a kételyek is megfogalmazódtak: több településvezető úgy vélte, az itt élők félnek a "rezervátumi sorstól", amikor is megszigorítják az építkezéseket, az erdőhasználatot, a forráshiányos önkormányzatoknak pedig nem lesz pénzük a védett területeken kötelező feladatok, például a csatornázás, szennyvízelvezetés ellátására. "Csak a lakosság alapos tájékoztatásával lehet eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy nemzeti park tiltások tömegét zúdítaná az itt élőkre - mondta Kiszely Károly -, hiszen ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak a tájvédelmi körzetekre, mint a nemzeti parkokra, az utóbbiaknál viszont jóval tágabbak a fejlesztési lehetőségek."

Kincs, ami van

"Ne csak táblacsere legyen és még több íróasztal, mert a hivatalnokok nem jutnak ki a földekre, ahol most siralmas állapotok uralkodnak" - sommázta véleményét a nemzeti parkról Nagyrákos polgármestere, Némethné Baksa Eszter, aki szülei föld- és állatszeretetét örökölve maga is gazdálkodik. "Én földművesként rosszul érzem magam a bőrömben, amikor azt látom, hogy a régen megművelt, aztán a téeszesítéssel és osztrák zsebszerződéses privatizációval szétzilált földeket gaztenger borítja. A Gazpark táblát sok helyre ki lehetne tenni! Pedig a múlt értékeinek a megőrzéséhez tartozik az is, hogy segítsenek visszaállítani a tájba illő és a tájnak hasznos kisparaszti gazdálkodást. Félek, hogy elkésett intézkedésekről lesz szó. Mi itt a végeken tele vagyunk szorongással, hogy az átminősítés csak kirakatpolitika. Mint polgármester is rosszul érzem magam a bőrömben. Őriszentpéterrel közösen nemrég belevágtunk a szennyvízelvezetésbe, és a 113 milliós pályázati kérelmünket azzal utasították el a minisztériumban, hogy a beadáskor már megváltoztak a feltételek, ezért a pályázatunkat alaki-formai hibásnak minősítették. Egyelőre az ingatlanokat használtuk a beruházás hitelfedezetére, de ha újból visszadobják a kérelmünket, oda a vagyon! Legközelebb majd az Alpesek aljához illő alföldi szürke marhák és bivalyok tenyésztésére pályázunk, mert újabban ezt támogatják az Őrségben."

Várólistán
Újabb hazai parkok alapításának nemcsak a védelemre érdemes területek mennyisége, a szakmai és közigazgatási feltételek szabnak határt, hanem a "státussal" együtt járó kezelési kötelezettség költségigénye is, melynek első számú forrása a szaktárca környezetvédelmi alapja. Egy nemzeti park létrehozása több százmilliós ráfordítást igényel. A forrás szűkösségére, a természetvédelem finanszírozásának hazai gondjaira utal az a tény is, hogy két évvel ezelőtt a Duna-Dráva Nemzeti Park csatlakozott a Védett Területek Hálózata (WWF PAN) programjához, amely a természetvédelemre fordítható pénzek felkutatását tűzte ki célul. A több európai nemzeti parkot tömörítő WWF minősítése jó ajánlólevél ahhoz, hogy résztvevői megnyerjék a helyi társadalom és az üzleti szféra támogatását.
A honi parkvárólistán az Őrség mellett hosszú évek óta vesztegel a Szigetköz, a szatmár-beregi tájegység és a Zempléni-hegyvidék. A Szigetközben az Európában egyedülálló összefüggő ártér fennmaradását szolgáló nemzeti park létrejöttének egyelőre a szlovák-magyar együttműködés hiánya, a bősi ügy megoldatlansága miatt nincs esélye. Jó ütemben halad a szatmári lápvidék és a beregi fennsík védelmét célzó nemzeti park kialakítása, ám igen alapos előkészítést igényel, mert figyelembe kell venni az M3-as nyomvonalát, a szomszédos kárpátaljai területfejlesztési szándékot és azt a tényt, hogy a beregi sík utakkal és településekkel sűrűn tarkított. Több mint tíz éve vár a szaktárca elbírálására Bartucz Ferenc A Zemplén- és Tokaj-hegység Nemzeti Park tervezete című munkája is, s a szándékot, hogy a növény- és állatritkaságokat rejtegető Zempléni-hegység egy része nemzeti park legyen, nemrég egy civil szervezet, a Sátoraljaújhelyen létrejött Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület is megerősítette. Információink szerint azonban az ügyben döntést hozók jelenleg az utolsó helyre sorolták a zempléni nemzeti park megvalósításának lehetőségét.

Bodonczi László is - Kiszely Károllyal, Zagyva Tibor gombakutatóval és Tímár Gábor botanikussal közösen - évekig harcolt azért, hogy a tájvédelmi körzet "ne maradjon szakmai szempontból alulértékelt provincia". "Egy nemzeti park, a természeti kincsek felértékelődésével, sok szempontból kitörést jelentene számunkra - állítja az őriszentpéteri természetvédelmi szakmérnök. - A kivívott rang viszont arra kötelez minket, hogy az emberekben felébresszük a ma még nem igazán jellemző környezettudatos gondolkodást. Önkormányzati vezetők és szakemberek együttes agitációján is múlik, hogy az itt élők büszkék legyenek az értékeikre. Én úgy gondolom, ha megvalósul, a nemzeti park egyik feladata lesz, hogy ezt a szellemiséget az iskolákba is eljuttassa."

Amerika, az úttörő
Az állami tulajdonú parkok, természetvédelmi területek gondolata az Egyesült Államokban született meg 1870-ben. Két évvel később a törvényhozó testület létrehozta a világ első nemzeti parkját, a Yellowstone-t, s az 1890-es években további nemzeti parkok - Yosomite, Sequoia - születtek. A következő évtizedekben a tovább bővülő nemzeti parkok hálózatának működtetésére 1916-ban létrehozták a Nemzeti Park Szolgálatot (National Park Service), amelyhez az évezred végére mintegy 350 különálló egység - a nemzeti parkokon kívül történelmi emlékhelyek, tenger- és tópartok, csataterek és látványutak stb. - tartozott, több mint 32 millió hektár területtel. Az amerikai példától ösztönözve a nemzeti parkok alapításának mozgalma más országokban is szárnyra kapott, elsőként Kanadában, ahol az 1880-as években alapították az első három nemzeti parkot. Európában a modern nemzeti parkok és természetvédelmi területek gondolata csak az első, sok helyen csak a második világháború után kezdett terjedni. Nagy-Britanniában például 1949-ben kezdődött a nemzeti parkokat és védett területeket fenntartó intézményrendszer kialakítása, amely magába foglalta az akkori gyarmatok területét is. Bár Japán és Mexikó első nemzeti parkjai már az 1930-as években létrejöttek, Ázsiában és Latin-Amerikában ez a folyamat általában később indult meg, mint Európában és az angolszász országokban.
A különböző országok nemzeti parkjai igen eltérő módon és mértékben képesek megóvni értékeiket. Az USA-ban és Kanadában a tájat és az élővilágot egyaránt igyekeznek óvni, Nagy-Britanniában inkább a tájvédelem, Afrikában az állatvilág védelme a fő szempont. A fejlett országok megfelelő anyagi hátteret biztosítanak a szigorú szabályok betartásához, a világ számos országában azonban korántsem kedvező a helyzet. Ausztráliában, Japánban, Brazíliában, Indiában és Afrikában például hatalmas területeket nyilvánítottak nemzeti parkká, ám a természetvédelmi feladatok ellátására csak az első kettőben képesek elegendő pénzt juttatni. Frei Tamás nemrégen bemutatott indiai filmje szemléletes példa erre, ahol a puskás vadorzókkal szemben a vadőrök egyetlen fegyvere a bot. Meglehetősen csalóka tehát az a toplista, amely a világ kontinensein fellelhető védett területek arányát mutatja: Amerika a rangelső 54, Afrika a második 19, Európa a harmadik 14, Ausztrália a negyedik 7, Ázsia az ötödik 5 és az Antarktisz a hatodik 2 százalékkal.

Gyöngyössy Péter erdőmérnök hét év munka után, 1998-ban önszántából állt fel az Őrségi Tájvédelmi Körzet vezetői székéből. A parkká válás ügyét már egy környezet- és természetvédelmi szervezet élén, a Kerekerdő Alapítvány kuratóriumi elnökeként karolta fel. "Annak idején pártszempontok és nagyüzemi érdekek döntötték el, milyen területek legyenek védettek. Nem lettek részei a tájvédelmi körzetnek a Kerka-völgy értékes erdei és láprétjei, és sajnos kimaradt a Vas megye déli csücskében lévő úgynevezett Belső-Őrség is. Az a bizonyos ezeroldalas tanulmány, amit Bartha professzor kutatócsoportja a múlt év végén fejezett be, többek között a kívül rekedt részek újraértékelését tűzte ki célul. Az ott leírtakkal egyetértek: a nemzeti parkhoz a Belső-Őrséget és a Rába folyó szabályozatlan medrét, az északi part ártereit, holtágait is csatolni kellene. A Rába-Csörnöc-Herpenyő tervezett tájvédelmi körzete a Csörnöc patak forrásától kezdve a Vasi-hegyhát és a Rába-Csörnöc völgyének természet közeli területeit vonná védettség alá, és szintén érdemes arra, hogy része legyen a nemzeti parknak. Azzal a pusztán szakmai szempontú mérlegeléssel azonban nem értek egyet, hogy a bővítéssel egy időben megvonják a védettséget az ember által megbolygatott, értéktelennek ítélt részektől. A melioráció nyomai idővel úgyis eltűnnek, és a tájhoz hozzátartozik az emberi jelenlét is."

Tiltani nem elég

Gyöngyössy Péter szerint sokan már a tájvédelmi körzet létrejöttekor tilalmakkal azonosították a védelmet. Hiszen az emberek nem építkezhettek, vegyszerezhettek úgy, ahogy nekik tetszett, büntették a védett növényekkel piacolókat, bizonyos részeken zárolták a fakitermelést, és az építési szakhatóságok még azt is kikötötték, hogy a fal fehér, a tető piros, az ablakkeret barna legyen. "Valóban nagy szükség lenne itt egy koordináló főépítészre, aki - bár nem hálás feladat - egyfajta népneveléssel próbálná rávenni az embereket a hagyományőrző építkezésre. Az Őrségben a kárpótlás is rosszul sült el, mivel védett területen - és az öt legnagyobb téesz földjei a tájvédelmi körzetben voltak - sem erdőt, sem gyepet és szántót nem lehetett kijelölni. Végül, hogy a hatóság mérlegelhesse, mit enged privatizálni és mit nem, törvénymódosítással tettek pontot a mondat végére. Egy időben beszédtéma volt az is, hogy egy Németországból idelátogató küldöttség tagjai szerint náluk a nemzeti parkok azért fizetnek komoly pénzeket, hogy az ott élők ne csináljanak semmit, amit rendkívül könnyű betartaniuk, mert minden tilos. Pedig az ESA programja, aminek az Őrség-Vendvidék is része, támogatja a meghatározott szabályok szerinti gazdálkodást. Nemcsak a melioráció, a tájékozatlanság és a manipuláció is sok kárt okozott itt... Véleményem szerint csak egy önálló központú nemzeti park létrejöttéből profitálhat ez a tájegység, és nem mint a Fertő-Hanság Nemzeti Park aligazgatósága vagy kirendeltsége. Mert saját költségvetés nélkül nem tudná megvalósítani a térségfejlesztési feladatokat. Az Őrségi Tájvédelmi Körzet 1997-ben évi egymillió forintból gazdálkodott, szemben a Fertő-Hanság közel százmilliójával, és ebben a papírtól a benzinig minden benne volt. A Duna Televízió éppen abban az évben forgatta nálunk a Talpalatnyi zöld című filmet, és a stáb tagjai elképedtek az összeg hallatán. Azt mondták, az ő filmjük többe kerül, mint a mi éves költségvetésünk."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.