Nemzeti tőke vagy oligarchia?

/ 2016.06.08., szerda 16:14 /

Átrendeződik a honi burzsoázia: a kormány holdudvarában a magyarok mellett jordán, szaúdi, török, kínai és izraeli üzletembereket is találtunk. Közben a Strabag jobban hasít, mint a szocialista időkben.

A május végi mérlegleadási határidő minden évben alkalmat ad arra, hogy ellenőrizzük a közéleti pletykákat. Igaz-e, hogy megnőtt a „nemzeti nagytőke” – kevésbé barátságos olvasatban: az oligarchia – felhalmozási hajlandósága, és az érintettek egységnyi idő alatt több állami pénzt fogadnak, mint korábban bárki? Valóban megszűnt a koncentráltság a Fidesz környékén, és – a miniszterelnökkel összekülönbözött – Simicska Lajos helyett több erőközpont van kialakulóban? Tényleg nemzetközivé kezd válni a kormány gazdasági holdudvara, köztük jordán, szaúdi, török, kínai és izraeli potentátokkal? Igaz, hogy azok a nagy osztrák és francia építővállalatok, amelyekről a politika évekkel ezelőtt kimondta, nem lehetnek többé fővállalkozók hazánkban, ma jobban hasítanak, mint valaha? A korábbi szocialista kormányfőket valóban külföldi cégek alkalmazzák (külsős tanácsadói vagy munkavállalói jogviszonyban), és százmilliókat utalnak a magánvállalkozásaiknak?

A 2015-ös évről szóló pénzügyi beszámolók adataiban szereplő számok és a hozzájuk fűzött kommentárok ez esetben egyértelműbbek, mint a hosszú elbeszélések. Következtetéseink persze vannak, ezeket alább pontokba szedve „tálaljuk”:

1. Megint Strabag. Az elmúlt évek hazai építőipari bajnoka a közhiedelemmel ellentétben nem a Közgép, nem is a „simicskátlanítás” jegyében helyzetbe hozott Duna Aszfalt, hanem a Strabag-csoport, illetve Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester. Előbbi azért, mert mind bevételben, mind profitban veri a mezőnyt, utóbbi pedig mert csekélyebb forgalmához képest óriási eredményt produkált 2015-ben. A fenti vállalatok előszeretettel demonstrálják is beágyazottságukat: az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia három kiemelt támogatója a Strabag, a Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Duna Aszfalt.

Gyakori vád a kormányfővel szemben, hogy édesapja bányászattal, kőkitermeléssel foglalkozó cégein (Dolomit Kft., Gánt Kő és Tőzeg Kft., Nehéz Kő Kft.) keresztül családja ugyancsak milliárdokat szakít az útépítésekből. Ezek a társaságok azonban már a 2010-es kormányváltás előtt is több százmilliós, illetve milliárdos bevételre tettek szert (a nagy infrastruktúra-beruházók partnereként), azaz nem frissen robbantak be a piacra.

2. Új gazdagok. Vannak, akiknek a gyarapodása semmilyen piaci folyamatból nem vezethető le, és szédítő a bevételhalmozásuk tempója. A budapesti kaszinóztatás monopoljogát az államtól megszerző Andy Vajna például a 2014-es 3,06 milliárd után tavaly már 6,13 milliárd forintnyi osztalékot utalt el luxemburgi cégének (értsd: vitt ki az országból). Mindazonáltal a filmügyi kormánybiztos által megszerzett TV2 – nagyrészt az állami hirdetéseknek köszönhetően – csak 2017–2018-ra fordulhat termőre. Ugyancsak a következő esztendőkben derül ki, mennyi magyar közpénzt tud becsatornázni az ideje jelentős részét már Londonban töltő Habony Árpád. Az előjelek biztatóak a kormányfő tanácsadója számára: 2015-ben félévnyi működés után 804 millió forint érkezett a Lokál című lapot kiadó és a 888.hu portált működtető Modern Media Group számláira, és az áttételesen szintén hozzá köthető Ripost Kft. – a ripost.hu bulvárportál üzemeltetője – is 373 milliós bevételt kaszált.

Ugyancsak arannyá válnak a vállalkozások a miniszterelnök vejének kezében. Noha a közvilágítás-korszerűsítési tenderek egyik állandó győzteseként felfutó Elios Innovatív Zrt.-t Tiborcz István tavaly tavasszal eladta, a jegyzőkönyv kedvéért rögzítjük: a 2013-as 1,3 milliárdról 2014-ben 3,5-re, 2015-ben pedig 7,7 milliárdra szökött fel a társaság éves forgalma. Tiborcz egy éve vásárolt cége, az információtechnológiai szaktanácsadással foglalkozó HCS Experts szinte a semmiből nőtt 938 milliós forgalmú vállalattá, melyből az üzletember a 2014–2015-ös eredmény után 460 milliós osztalékot vett ki. Mindemellett létezik egy nagy értékű ingatlanok adásvételével foglalkozó, BDPST névre keresztelt részvénytársaság is, mely papíron nem Tiborczé, viszont a cég bejegyzésekor fizetett illetéket az ő magánszámlájáról utalták el. Ráadásul a Magyar Narancs múlt heti fotósorozata igazolja, hogy a BDPST török, illetve jordán-szaúdi partnerei (Adnan Polat, Zaid Naffa és Ghaith Pharaon ügyvédje) személyesen egyeztettek a kormányfő vejével.

3. Nemzetközi pálya. A keretes írásunkban szereplő „tiszteletbeli magyarokban” (az előbbieken kívül Lian Wang, Michael Gagel és Shabtai Michaeli) az a közös, hogy 2015–2016-ra nyilvánvalóvá vált: amellett, hogy az állam szerződéses partnerei (kereskedőház-üzemeltetésben vagy letelepedésikötvény-forgalmazásban), lassanként az itteni ingatlanpiacon is gigaszereplővé válnak. Ez a „keleti nyitás” azért is különös, mert nem feltétlenül arról van szó, hogy a külföldi nagyságok zsákszámra hozzák a pénzt Magyarországra. A Párisi udvar felújítását a budapesti Ferenciek terén – mely a „jordán vonal” projektje – például ugyanúgy az állami Eximbank finanszírozza, mint a Vajna-féle TV2-vásárlást, illetőleg Garancsi István tulajdonszerzését a Kopaszi-gáton. Azaz a keletiek hasonló „kegyben” részesülnek, mint a legbennfentesebb magyarok.

4. A baloldaliak útja. Az egykori szocialista miniszterelnökök utófoglalkoztatásának ügye sem áll rosszul. Medgyessy Péter tanácsadó érdekeltségei 2007–2008-ra értek a csúcsra (ekkor folyt be hozzá bő 597 ezer eurónyi „lobbidíj” az Alstom francia járműgyártótól), ám a 2002–2004-es kormányfőnél még mostanság is 100 millió forintok landolnak évente. Hasonló sikereket tudhat magáénak a 2009-ig regnáló Gyurcsány Ferenc; az Európai Bizottságnak dolgozó – egy konzorcium részeként a tagállamok uniós forrásainak felhasználását vizsgáló – Altus Zrt. tavaly már közel 150 milliós bevételre tett szert. Első ránézésre sanyarú a helyzete a 2010-es ciklust záró Bajnai Gordonnak, hiszen a korábban évi 40-50 milliós forgalmat bonyolító tanácsadó cége 2015-ben csak aprópénzt termelt. De nincs ok az aggodalomra: míg az előző években Bajnai felügyelőbizottsági tag volt a francia hátterű Meridiam-csoportnál, és az ezért járó tiszteletdíj jelent meg bevételként a vállalkozásánál, ma már ügyvezető ugyanitt. Így vélhetően alkalmazotti bért kap, melyet nem kell „átvezetnie” a budapesti kft.-jén.

Tiszteletbeli magyarok – avagy külföldi pénzemberek a kormány holdudvarában

ZAID NAFFA ÉS CSALÁDJA

A Naffa család a 2000-es években még csődöt mondott a Jordán és az Aqaba Tours utazási irodákkal. A fivérek közül Zaid Naffa ma Jordánia tiszteletbeli konzulja Magyarországon, Osama Naffa hazánk nagykövete az Egyesült Arab Emírségekben, Tareq Naffa pedig az ammáni magyar kereskedőház vezetője, illetve magyar tiszteletbeli konzul Akabában. A budapesti jordán konzulátus honlapját a Párisi udvart fejlesztő Mellow Mood-csoport logója díszíti, és ugyancsak Zaid Naffa Béla király úti rezidenciájára van bejegyezve Ghaith Pharaon minden magyarországi cége.

GHAITH PHARAON

A Forbes magazin által a világ tíz legkeresettebb fehérgallérosa közé sorolt, sokáig az FBI által is körözött Pharaon 2014 vége óta hét, saját vezetékneve mellett a görög ábécé betűit „hordozó” budapesti céget alapított. Ezek a kft.-k a 2015-ös adatok szerint bő négymilliárd forintnyi befektetett eszközt (főleg ingatlant) rejtenek; a szaúdi olajmágnás vette meg például a József nádor téri volt Postabank-székházat egy Tiborcz Istvánhoz és Adnan Polathoz köthető társaságtól. A kormánynak (a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak) is van közös üzlete Pharaonnal: ez egyelőre az élelmiszer-nagykereskedelemre szakosodott Prominence Food Zrt.-ben ölt testet.

ADNAN POLAT

A Galatasaray sportklub korábbi elnöke kerámiakereskedő cégével már 1993 óta jelen van a magyar piacon. Jelenleg ő a tulajdonosa a Magyar Nemzeti Kereskedőház törökországi képviseletének, melynek magyar lába, az ALX Kft. 2015-ben máris 444 millió forintnyi bevételre tett szert (pedig csak az év közepén kezdett működni). A Városligeti fasori Spitz-villát a török üzletember közösen birtokolja a Tiborcz-féle BDPST Zrt.-vel. Az elmúlt hónapokban Polat három új ingatlankezelő céget is alapított Magyarországon.

LIAN WANG

A BorsodChemet 2011-ben birtokba vevő Wanhua Industrial Group menedzsmentjét képviselő Wang korábban a Morgan Stanley-nél és a Deutsche Banknál dolgozott, ma pedig a magyar letelepedésikötvény-forgalmazás kínai kulcsfigurája. A több tízmilliárd forintnyi profitot hozó bevándoroltatási üzlet kiegészítéseként Wangék az ingatlanpiacon is pozíciót fogtak: az Andrássy úti Avenue Gardens épületegyüttesben több tucat luxuslakást vásároltak, de ugyancsak ők vették át a Tiborcz Istvánnal üzletelő West Hungária Bau-csoporttól azt a Garay Gardens Kft.-t, mely CSOK-felhasználóknak kínál elegáns otthonokat a Keleti pályaudvar közelében.

MICHAEL GAGEL ÉS SHABTAI MICHAELI

A Habony Árpád és Andy Vajna környezetében többször lefotózott Michael Gagel, valamint a letelepedési kötvények orosz vásárlóit közvetítő társaság révén ismertté vált Shabtai Michaeli közösen működteti a budapesti metrókban honos, 2015-ben bő 2,5 milliárd forintos bevételt realizáló Princess pékségláncot. Ugyanehhez a grúz-izraeli csapathoz tartozik az a cég, amely megvenné a BKV-tól a Puskás Ferenc Stadion metróállomást, illetve a fölötte lévő Stadionok irodaházat, melynek privatizációját még Demszky Gábor idején határozta el a városvezetés.

 

Nagyításért kattintson a képre!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.