Nézegesse Budapest első felhőkarcolóját! Exkluzív képek a MOL-torony terveiről

/ 2017.10.02., hétfő 09:00 /
Nézegesse Budapest első felhőkarcolóját! Exkluzív képek a MOL-torony terveiről

Kiderült: a MOL székháza épül a Kopaszi-gáton. Budapest első felhőkarcolójának tervezőjével Londonban készített exkluzív interjút a Heti Válasz. Mutatjuk a látványkoncepciót is. 

Hogy a világ legjobb tervezőirodája-e a londoni Foster + Partners? Ha a reputációt nézzük, könnyen lehet, ha a számokat, úgy is benne van a top tizenötben, ami viszont biztos: a világ legkedvesebb recepciósa náluk dolgozik. Épp csak betoppanunk a londoni irodába, az ötvenes nő máris lelkesen mesél nekünk az elmúlt évtizedekről, miközben kávéval kínál. 28 éve költöztek ide, a Hester Roadra, akkor még csak kétszázan voltak, ma már 1400-an dolgoznak a cégnél: 77 nyelven beszélnek, 49 nemzetiség van jelen – meséli. Míg szürcsölgetünk és az egyik főemberre várunk, az iroda munkáit nézegetjük: az előtér folyosójának borítását olyan ikonikus épületek tervrajzai adják, amilyen az újjáépített Reichstag Berlinben, a londoni Gherkin, azaz az uborka becenevű felhőkarcoló, vagy épp a felújított British Museum. 

Nem mezei gyárlátogatásra érkeztünk persze Londonba ezen a verőfényes pénteki órán, hanem mert erre a falra rövidesen felkerülhet egy számunkra döntő jelentőségű rajz is. Itt és most tervezik ugyanis Budapest legelső toronyházát. A toronyház-vitában tavaly ugyanis győzött a kormányközeli gazdasági érdek. Vagy a mohóság? Lázár János szerint utóbbiról van szó: a Miniszterelnökség vezetője épp a minap közölte, hogy minden, ami magasabb a 96 méteres Parlamentnél és Bazilikánál, ezzel a szóval jellemezhető.

Lázár kirohanása egyértelműen a Londonban most tervezett projektre vonatkozott és már csak azért is pikáns, mert a torony a Kopaszi-gáton nő majd ki a földből – Garancsi István miniszterelnök-közeli milliárdos eximbankos hitelből vásárolt területén. Tavalyig legfeljebb 65 méteres épületet lehetett volna felhúzni itt, ám a fővárosi közgyűlés decemberben módosította a szabályt: 120 méterre. Hónapok óta megy a találgatás, hogy milyen beruházás valósul itt meg, milyen irodaház épül majd itt és főleg: ki fog ideköltözni? Megvan a válasz: az első magyar felhőkarcolót a MOL építteti. Az ő szempontjukból ez alighanem érthető is: a cég mára nem csak Magyarország, de Közép-Európa legerősebb vállalata, miközben egy elavult, ráadásul igazán ocsmány monstrumban székel az Október huszonharmadika utcában. Amint székháztervükkel kapcsolatos értesülésünkkel hetekkel ezelőtt aztán a MOL-hoz fordultunk, az energiaipari óriáscég ahelyett, hogy tagadott volna, visszautasíthatatlan ajánlattal állt elő: összehoznak számunkra egy találkozót a torony tervezőjével. Londonban.

És már itt is van Nigel Dancey! Hat stúdió van a Fosteren belül, az egyiket vezeti ő, tehát a legfelső főnökség tagja, vezetésével pedig 12 építész dolgozik a MOL-tornyon. Makettek és íróasztaloknál tervezgető mérnökök között lépdelünk az egylégterű nagy teremben, a „mi” felhőkarcolónk viszont nincs kiállítva. Igaz, egyelőre fel sem ismernénk. Mielőtt asztalhoz ülünk az iroda Temzére és Battersea Bridge-re néző üvegfalánál, gyorsan odaszól azért egy munkatársának, aztán már válaszol is a kérdéseinkre.

Nigel Dancey

Fotó: Fülöp Ildikó

Járt már Budapesten?
Többször is.

Nem tűnt fel valami furcsa?
Budapesten?

Igen. Valami, ami nem volt ott.
Áhh. Toronyházra céloz, igaz?

Igaz. Budapesten nincs száz méternél magasabb épület és eddig is jól elvoltunk így.
Budapest jelenlegi formájában is gyönyörű város, ez nem kétséges. Először nyaralni voltam ott, aztán az elmúlt években több projekttel kapcsolatban is, amelyek azonban nem valósultak meg. Tavaly megnyertük ezt a pályázatot és most dolgozhatunk egy ilyen „végfelhasználós” projekten – egy építész számára mindig ez a legjobb. Sokkal jobb úgy tervezni, ha pontosan tudjuk, ki és mire használja majd az épületet. Itt a MOL lesz a tulajdonos, az ő székházuk készül. Folyamatosan egyeztetünk velük. Megfogalmazzák az igényeiket, mi beépítjük azokat az épület tervébe.

120 méter magas tornyot terveznek, igaz?
Igen.

Azon túl, hogy megváltoztatja a látképünket, nyerünk valamit vele mi is?
A torony tetején a tervek szerint a város számára is nyitott kilátó kap majd helyet. Számunkra mindig is alapvető volt, hogy közösségben gondolkodunk, közösségnek tervezünk épületet, s figyelemmel vagyunk a környezetre, valamint a fenntarthatóságra. Odafigyelünk például, hogy az épület minél kevesebb energiát használjon. Az építéskor és a működtetéskor is. Kihasználjuk a napfény adta lehetőségeket, de kerteket, zöld tereket is tervezünk az épületbe, hogy a munkavállalók szeressenek ott lenni.


Az UNESCO viszont cseppet sem szereti az eredetileg látott terveket, merthogy belerondít a világörökségi városképbe.
Tervezőként tisztában vagyunk a felelősségünkkel. Persze azzal is, hogy ez a vita a jövőről szól és mindenhol jelen van. Bárhol, ahol sok ember kell, hogy elférjen egy városban.

Rengeteg hely van Budapesten, ráadásul alig kétmillióan élünk ott.
Nem hágtunk át semmilyen szabályozást: megkaptuk, mihez kell tartanunk magunkat. Remélem, hogy amit tervezünk, a város megelégedésére szolgál majd. Az adott helyszín figyelembevételével dolgozunk, teszteljük a városképet minden irányból, ahogy a többi részletet, például az árnyékokat is. Ma viszont más épületek kellenek, mint mondjuk húsz éve: megváltozott ugyanis a munka világa. A laptopok, iPadek miatt például nem kellenek már olyan asztalok, ahol egész nap ülünk. Amire szükség van: terek, amelyek közül a dolgozók választhatnak. Ahhoz, hogy a legjobb munkaerőt szerezhesse meg egy cég, ez elengedhetetlen. Olyan terek kellenek, ahol találkozhatnak egymással a dolgozók. Kanadában építettünk nemrég székházat szintén egy olajtársaság számára: abban az épületben is ezért vannak kertek – sok-sok emelet magasságban is. Ma már egy cég leginkább kis városként működik: fontos a fitness terem, a kantin, a mozgatható, változtatható terek. Sokkal produktívabbak az emberek ilyen környezetben.

Ha száz év múlva úgy emlékeznek majd önre Budapesten, mint aki ajtót nyitott a tornyok városának, boldog lesz?
A város jövője nem rajtam múlik. London is megváltozott egyébként az elmúlt évtizedekben...

Tele van felhőkarcolóval. Ez ön szerint jó?
Dinamikus. Élő város. Nem múzeum.

Ezek szerint Firenzébe is építene tornyot, ha megbíznák vele?
A történelmi városmagban valószínűleg nem, de a történelmi városok és a toronyházak nem összeegyeztethetetlenek: Párizs elég jól oldotta meg ezt a kérdést. Nagyon fontos tehát a helyszín kiválasztása a városon belül.

Így van. Budapesten Csepelre akár lehetne is építeni, de önök Budára terveznek.
Építészek vagyunk, nem várostervezők. Utóbbiakon múlik, hol engednek magasházat és hol nem.

Fotó: Fülöp Ildikó

Azt azért elismeri, ugye, hogy az első torony után mindig jön a többi?
Nem feltétlenül. Tényleg a szabályozáson múlik. Még itt, nálunk, Londonban is kijelöltek pontokat, ahova tilos magasházat építeni. A MOL-torony ráadásul nem számít nagyon magas épületnek. Ha Kínába megy, 4-500 méteres, New York-ban 300-350 méteres tornyokat talál. Talán egy négyszáz méteres ház túl sok lenne Budapestre, de a 120 méter visszafogott méret.

Egy torony a sok közül, csak még kisebb is?
Nem csak egy torony a sok közül. Építészetileg nagyon érdekes a feladat.

Mert?
Mert a hagyományos megközelítéssel ellentétben, ahol pódium és torony egymás mellett, egymástól elkülönülten áll, egy épületté terveztük a kettőt.

Mi az a „pódium”?
Az a vertikális épület, amelyben a nagy térigényű helyiségek vannak: színház, fitness-terem, és persze a cég bizonyos részlegeinek irodái is. Ez külön szokott válni a toronytól. Mi pedig azt a kérdést tettük fel: akarjuk-e, hogy az épület „mi és ők” hangulatot árasszon, hogy akik a pódiumban vannak, felnézzenek a tőlük elzárt toronyra? Nem ezt az utat választottuk, ami nagyon izgalmas kihívás.

Ekkor érkezik a munkatárs a kinyomtatott látványtervekkel. Dancey gyorsan az asztalra teszi őket. Képpel lefelé. „Ha megmutatnám, meg kellene ölnöm” - viccelődik. Mint kiderül, a MOL számára fontos, hogy csak olyasmit mutasson meg a közvéleménynek, amit valóban meg is tud építeni. Ez egyébként jó hír: talán elkerülhetővé válik az a fiaskó, amit legutóbb a Duna Aréna-blöffnél láthatott Budapest, amikor is impozáns látványtervek után egészen más látványtervek következtek, s végül egy kocka épült. De hiszen nagy téglalapot már láthatott a közvélemény a Kopaszi-gát látványtervein is! – vethetnénk közbe, ám nem lenne igazunk. Amit ugyanis eddig láttunk, nem az épület látványterve volt, csupán a fejlesztési mesterterv. Az efféléken csupán a beépítendő terület elrendezése látszik, s ahol toronyház lesz, oda tesznek egy vázlatos akármilyet. Csakhogy a nagyérdemű ezzel nem feltétlenül van tisztában, ami nekünk épp kapóra jön érvként: talán jól járna a Foster is, a MOL is, ha megmutatnák a feltehetően ötletesebb tervet.

Siker. Dancey végre megfordítja a papírhalmazt. A lapok alján WIP-jelzés, azaz: work in progress. Nem végleges állapot. A MOL nem hagyta jóvá, tehát még változhat. A magasság mondjuk nem nagyon, a panoráma tehát tényleg kitűnő lesz – csupán az a kérdés, hogy ez valóban nyereség-e. Budán ugyanis van természetes kilátó is, az egyik épp kőhajításnyira. Úgy hívjuk, Gellért-hegy: 135 méterrel magasodik a Duna fölé. Aki tehát gyönyörködni szeretne, ingyen megteheti – tíz-tizenöt méterrel magasabbról, mint amekkora a toronyház lesz. Talán az idős panorámaszerelmesek lesznek a nyertesek? A Gellért-hegyre ugyebár nem visz fel lift. Dancey szerint 2020-ban vagy 2021-ben mi viszont már felliftezhetünk majd az 83 ezer négyzetméter alapterületű épület tetejére, ám a pontos dátum a helyi feltételeken is múlik: azok intézése a helyi partner Finta Stúdió dolga. S hogy mennyibe kerül a torony? „Korai még becsülni, sok minden változhat, az előzetes költségtervek pedig pont ezért még nem publikusak.”

Fotó: Fülöp Ildikó

Ha erre nem is kapunk választ, az azért érdekel minket, mennyire lesz igaz, ha a MOL azt kommunikálja: világhírű sztárépítész tervezi a székházát. Ránéz-e egyáltalán a 82 éves Norman Foster a budapesti tervekre? Tekintve, hogy például Zaha Hadid irodája a vezető tavalyi hirtelen halála után is sorra nyeri a tendereket és dolgozik világszerte, noha az alapító ma már nyilvánvalóan nem tervezhet, könnyedén elképzelhető, hogy Foster is csupán névleg van már jelen. „Minden nap bent volt az irodában ezen a héten is, a vezető testületi üléseken pedig mindig részt vesz. Tehát minden tervre van rálátása, mindegyiket nyomon követi és véleményezi. A MOL-székházét is."

Amennyire lehet, igyekszünk ellenőrizni az állítást. Miután Dancey elköszön, szuperkedves recepciósunknál érdeklődünk, látta-e a héten Fostert. „Ma még nem, de amúgy minden nap bent volt. Kreatív ember nem tudja ezt abbahagyni, nem tud enélkül élni.”

Bent maradunk egy darabig még mi is: Giles Robinson szenior partner, a projekten szintén dolgozó építész kalauzol az elvarázsolt kastélyban. Megmutatja a makett-tervezők részlegét, aztán azt, hogy egészen apró dolgokat, kilincseket, bútorokat, asztali lámpákat is terveznek – hogy aztán a MOL-székházban is ezek lesznek-e, az későbbi belsőépítészeti tenderen dől el. Meg persze a legnagyobb építkezések is hozzájuk köthetők. Világszerte. És ebben most nincs semmilyen nagyotmondás: a NASA megbízásából terveznek házakat – a Marsra. A legmodernebb technológiával, 3D-nyomtatókkal, a Mars porából. Mi tagadás, ügyesek, ám amikor lelkesen arról érdeklődünk, magánházat vállalnak-e, Robinson lehűti a kedélyeinket. Csak olyanoknak, akik céges szintű nagy megrendelők. Egy MOL- vagy Apple-vezérnek magánban is van esélye Foster-kastélyra, a mi kulipintyónkkal viszont nem éri meg foglalkozniuk. Inkább tervezik az Apple-főhadiszállást San Franciscótól délre, vagy dolgoznak a londoni állatkertnek, ahogy pro bono-projekteken is, legutóbb például a daganatos betegekkel foglalkozó Maggie’s Cancer Centre-nek készítettek terveket.

Giles Robinson

Fotó: Fülöp Ildikó

Tovább bolyongunk az épületekben, bámuljuk a sok 3D-nyomtatót és ami belőlük kijön, aztán az „anyagkönyvtárat” minden létező matériával, és: a filmstúdiót. Merthogy az épületeknek filmes trailereket is gyártanak – házon belül. Még a zenét is itt írják és veszik fel! Kérésünkre a MOL-torony még nem nyilvános filmje forog. Az egyik kocka Pestről, éjszaka mutatja a tornyot – jó nagynak látszik, habár abból a szögből (drónról) soha élő ember nem fogja látni. Az épület persze látszani fog, este, kivilágítva még inkább, de legalább nem egy hasábot, hanem harmonikusabb, kevésbé arcba mászó formát javasolnak a brit tervezők.

Ettől még sántítanak az érvek, hogy hát hiszen száz méternél magasabb ipari létesítmények eddig is voltak Budapesten, a méreten tehát nincs mit rugózni. Igen, az észak-budai hőerőmű tornya 203 méter, a Száva utcai adótorony pedig 154, ezek viszont éjjel egyrészt nem látszanak, s amúgy sincs érzékelhető „testtömegük”. Ilyenekből ráadásul csak annyi épül, amennyire szükség van az ipari célhoz, míg a toronyházak bizony szaporodni szoktak, amint az első elkészül. Utóbbi történt Bécsben is, ahol húsz éve még csak a külső kerületekben nőttek ki tornyok, mára viszont az elénk táruló látképből néhány kilométerről nem nagyon tudhatjuk, nem mondjuk a kínai Csengdu felé tartunk-e épp: torony épül már a Ringen is. Ezért történt, hogy az UNESCO nyáron veszélyeztetett kategóriába sorolta Bécset, azaz könnyedén levehetik a várost a világörökségi listáról. A MOL-ház a budapesti világörökségi résztől bő kilométerre épül, de a város képét meghatározó épület lesz.

Hogy a MOL-fecske aztán csinál-e nálunk hosszú árnyékú nyarat, nem tudhatjuk – az viszont mára végérvényesen eldőlt, hogy 2021-re befészkeli magát Budapestre.

A felhőkarcoló látványterve - a fotókért kattintson a képre!

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Szülők harca – amikor a gyerek a fegyver

Érzelmi manipuláció, zsarolás és fenyegetés, s a gyermek lassan teljesen elfordul a másik szülőtől – Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Egyesület elnöke szerint gyakori, mégis kevésbé közismert jelenségről van szó. Interjú.

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.