Nincs orvosság?

/ 2001.06.22., péntek 07:50 /

Szombaton döntenek a gyógyszerészek, hogy a tiltakozásnak milyen formáját válasszák, ha a kormány július 1-jétől gyógyszerenként 630 forintban maximálja a patikai árrést. A mai, átlagosan 17 százalékos árrés lefaragása miatt a drágább orvosságokért kevesebbet kell majd fizetni - emeli ki a szaktárca a döntés kedvező hatását. A kamara viszont ellátási nehézségektől, a kis patikák csődjétől tart.

Fotó: Lenyó László
A kisebb patikák nem tartanak majd
drága gyógyszereket

Nincs nyár "gyógyszerbomba" nélkül. A rendre alultervezett társadalombiztosítási keretről júniusra mindig kiderül, amit amúgy is mindenki tud: lehetetlen kijönni belőle. Ennek előrejelzéséhez nem kell szakértőnek lenni, két szám bőven elegendő hozzá: idén 147 milliárdra tervezték a gyógyszerbüdzsét, miközben tavaly 150 milliárd forintot költött a tb erre a célra. Június elejére már tízmilliárd forint volt az időarányos részhez mért túllépés, az év végére ez az érték 27 milliárdra duzzadhat. A Pénzügyminisztériumban kitöltött recept szerint Mikola István egészségügyi miniszternek legalább két keserű pirulát kell lenyeletnie. Az egyiket a lakossággal: több gyógyszer tb-támogatása csökken vagy meg is szűnik, egyebek között az antibiotikumoké 70 százalékról 50 százalékra mérséklődik. A patikusok torkán pedig a kiskereskedelmi árréstömeg 630 forintban való maximálását kell lenyomnia.

Hideg zuhany a patikusokra

Mindez azért hatott hideg zuhanyként, mert a javaslatról hónapok óta tárgyaltak a gyógyszerészek, a minisztérium és az egészségbiztosító képviselői. Az eredeti ötlet Bolla Kálmántól, Gógl Árpád korábbi egészségügyi miniszter Svájcban élő szakértőjétől származott. Bolla arra kínált megoldást, hogyan lehet növelni a rendkívül alacsony hazai árrésszintet a lakossági és a társadalombiztosítási terhek növelése nélkül. A lépésre azért lett volna szükség, mert az infláció miatt automatikusan évről évre csökken az átlagos árrésszint, mivel a sávokat kilenc éve elmulasztják a pénzromláshoz igazítani. A gyógyszertárakban az európai gyakorlatnak megfelelően úgynevezett degresszív árrés van érvényben: minél olcsóbb a gyógyszer, annál magasabb százalék jár a patikusnak, és minél drágább a medicina, annál kevesebb illeti meg a gyógyszertárat. Csakhogy az olcsóbb, tehát magasabb százalékos árréskategóriák a drágulás miatt lassan kiürülnek - hol vannak már 20-30 forintos gyógyszerek? -, emiatt folyamatosan zsugorodik az árrés átlagos mértéke.

Ez kettős torzulást okoz: a patikusok ellenérdekeltségét az olcsóbb szerek eladásában, és ösztönzést a különösen drága orvosságok eladására; ez utóbbiakból egyetlen dobozon jelenleg akár több ezer forintos haszna is lehet a gyógyszertárnak. Samu Antal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke szerint ez a gyakran hangoztatott tétel nem felel meg a valóságnak. A gyógyszerészeknek az esetek döntő többségében azt a gyógyszert kell kiadniuk, amit az orvos felírt. (Az árrést nem a beteg által kifizetett térítési díj, hanem a tb-támogatással együtt számolt teljes ár után számolják!)

Bolla Kálmán javaslata tehát átcsoportosítás lett volna: az olcsóbb gyógyszerek eladása után növekedett volna a haszon, a drágábbaknál pedig maximálták volna az árréstömeget. Mindez kísértetiesen hasonlít a mostani Mikola-féle rendelethez, itt azonban elmarad az átrendezés, ráadásul a maximált árrés nagysága közel harmada az egykori elgondolásnak. Gógl Árpád minisztersége alatt hónapokig tárgyaltak erről, és még a Pénzügyminisztérium akkori legkeményebb - 1300 forint körüli - javaslata is jóval kedvezőbb volt a mostaninál. Ezek után hideg zuhanyként érte a gyógyszerészeket a 630 forintos maximált árréstömeg ötlete és rendeletbe foglalása. Egy darabig még reménykedtek abban, hogy sikerül meggyőzni ennek hátrányairól az egészségügyi minisztert. A kínos-furcsa tárgyalássorozat végén azonban bebizonyosodni látszik, Mikola Istvánnak nincs felhatalmazása a döntés megváltoztatására. Nyilvánvalóan megszorító lépés történt - válaszul a gyógyszerkassza "elszaladására".

A gyógyszerek száma a különböző
nagykereskedelmi ársávokban
nagykereskedelmi ársávok
darabszám
0-200
370
201-500
1 573
501-1 500
2 055
1 501-3 500
758
3 501-6 000
233
6 000-10 000
160
10 001-
277
összesen
5 426*

A 2000. évben patikai forgalommal rendelkező gyógyszerek száma

Forrás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Előtérben a másolatok

Gyógyszerháború nemcsak Magyarországon dúl, Európa legtöbb állama szintén erőfeszítéseket tesz a kiadások megzabolázására. A magyar kormány időnként már-már kíméletlen szigorral lép fel: 1999-ben a gyógyszerkassza túllépése miatt nyolcmilliárd forintot csoportosítottak át a gyógyító intézmények finanszírozására szánt keretből. Átalakította a tb-támogatási rendszert, a halogatás politikáját váltogatta az árbefagyasztáséval, ennek eredményeként 1999 nyara óta nem nőhetett a tb által támogatott gyógyszerek termelői ára. A tervek erre az évre is készen álltak, a miniszterváltás miatt a lépések előbb csak csúsztak, majd Mikola István megváltoztatta a tartalmukat is.

Évente a tb mintegy hat-hét milliárd forintot takaríthatott volna meg azzal, ha az orvosok a generikumokat - vagyis a lejárt szabadalmi védettségű eredeti szerek olcsó másolatait - írják fel a betegeknek. Az előző, komoly szakmai ellenállást kiváltó elképzelés a gyártókkal kötött hároméves megállapodás szerint úgy módosult, hogy az eredeti gyógyszerek tb-támogatását csak az egymással helyettesíthető, úgynevezett bioekvivalens szereknél csökkentik, és a biztonságos gyógyszerellátás végett kizárólag akkor, ha a helyettesítő orvosság hazai piaci részesedése legalább ötszázalékos. Az előbbivel a betegeknek és az orvosoknak, az utóbbival a piacon lévő gyártóknak tett engedményt a miniszter. Ha az eredeti terv tavaly megvalósul, évente hat-hét milliárd forint lett volna a megtakarítás; ezzel szemben a szakmai elvek erősödése várhatóan mintegy másfél milliárdos kiadásnövekedést okoz majd. Mindennek hatását egy szakértő úgy értelmezte: Volkswagen-szintre álltunk be, de csak Daewoora van pénzünk.

A gyógyszerkassza idő előtti kiürülésének veszélye miatt Mikolának is szembe kell néznie az ilyenkor szokásos pénzügyi szigorral, amely most elsőként a patikusokra sújt le. A 630 forintban maximált árrés bevezetése komoly megszorítás a számukra. A jelenlegi átlagos 17 százalékos árrés a tb becslése szerint 1,5 százalékponttal, a kamarai jóslatok szerint öt, független szakértők szerint két-három százalékponttal csökkenhet. A minisztérium úgy látja, ez elsősorban a nagy forgalmú gyógyszertárakat érinti, a kamara a kis patikák várható csődjére figyelmeztet.

Az adatok tanúsága szerint a kamara tiltakozása nem alaptalan. A mintegy 5400, tb által támogatott gyógyszerből jelenleg 670 ára haladja meg a 3500 forintot, ez a határérték, amely felett 630 forintban maximálják az árréstömeget. Ezek közé tartoznak egyebek között az immunológiai, onkológiai szerek és néhány antibiotikum. Némi számolással az egészségbiztosító adataiból kikövetkeztethető, hogy tévedés azt hinni, csak a nagy forgalmú patikákat érinti érzékenyen a lépés. Több mint hatmillió dobozzal adnak el évente a 3500 forintnál drágább szerekből, és a 20 millió forint feletti forgalmú gyógyszertárak után éppen a legkisebbek, a havi kétmillió forint alatti bevétellel rendelkező, általában fiókpatikák forgalmából teszi ki a legnagyobb részt ez a gyógyszerkör. A kisvárosi, falusi gyógyszertárak árbevételének öt-tíz százaléka származik 3500 forintnál drágább gyógyszerekből.

Négyszáz új készítmény
Július 1-jétől emelkedik a tb-támogatású gyógyszerek termelői ára, erre utoljára 1999 nyarán került sor. Mikola István szerint a tb-körben 4,5 százalékkal, a nem támogatott medicinák áremelkedése pedig 8,3 százalékkal növeli a lakossági kiadásokat. Lapzártánkkor még folytak a rendeletalkotás zárómunkálatai. Kelemen Attiláné tájékoztatása szerint néhány tucat készítmény kerül ki a tb-támogatotti körből. A korábban kiszivárgott hírekkel ellentétben a rákbetegek számára nélkülözhetetlen hányáscsillapítók térítésmentesek maradnak, és a választék nem csökken. Ezzel együtt júliustól négyszáz új készítmény kerül piacra, zömében olcsóbb gyógyszermásolatok, de néhány új, hiánypótló eredeti készítmény is. Az egészségbiztosító főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy lépcsőzetes támogatási formát vezetnek be. A betegek akkor kaphatnak például egyes magas tb-támogatású pszichiátriai szereket, ha az olcsóbb gyógyszer hatástalannak bizonyult.
Ezzel szemben Kelemen Attiláné, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője lapunknak azt nyilatkozta: "Felelősen állította a miniszter úr, hogy a kis forgalmú patikákat kevésbé érinti" az intézkedés. Körössy Pétertől, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerészeti főosztályvezetőjétől megtudtuk, egyes nagy forgalmú helyeken a 3500 forintnál drágább szerek teszik ki a bevétel 30-35 százalékát. A biztosító 50 patika tavalyi féléves forgalmán modellezte az intézkedés várható hatását. Ebből kiderült, hogy gyógyszertáranként havonta 30 ezer és félmillió forint között ingadozna a veszteség mértéke. Kelemen Attiláné szerint éves szinten 3,8-4 milliárd forinttal csökkenne a patikák árréstömege. A mintegy 2060 hazai gyógyszertárral számolva ez tetemes, közel kétmillió forint patikánkénti átlagos bevételkiesést okozna.

"Hajvágás, amivel véletlenül a fejbőr is lemegy" - így jellemezte a javaslatot egy szakértő. A gyógyszerészek továbbmennek. Volt, aki a miniszterelnöknek küldött 3700 tiltakozó aláírás mellé odaírta: a patikusok számára a Bokros-csomag hatásához mérhető a mostani megszorítás, és többen felemlegették sérelmüket, hogy éppen az Orbán-kormány vezet be a hagyományosan polgári foglalkozást űző gyógyszerészeket hátrányosan érintő intézkedéseket. A kamara emellett rámutat, közgazdasági nonszensz, hogy egy százezer forintos gyógyszernél ötezer forint a nagykereskedelmi árrés, a jóval magasabb költséggel dolgozó patikus pedig csak 630 forintot kap.

Drasztikus lépések

Az egészségügyi tárca főosztályvezetője szerint meg kell említeni az árrésrendelet kedvező hatását is, mivel az árréstömeg apadása egyben a betegek által fizetendő térítési díj csökkenését is eredményezi. Az egészségbiztosító szakemberei az árrés 4,35 milliárd forintos lefaragásával számolnak, ebből 3,6 milliárd maradna a tb kasszájában, s 0,75 milliárd forinttal csökkennének a lakossági kiadások.

A Magyar Gyógyszerészkamara az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy látják, a hatósági árrés csökkentésének nem teljesülnek a törvényi feltételei. Emellett a kormánytagokhoz intézett levelek tucatjaival próbálnak megoldást találni a gondokra, miközben úgy tűnik, a minisztériumhoz fűződő kapcsolat a köztestület történetében sosem látott mélypontra süllyed. Ennek oka Kelemen Attiláné szerint a kamara kompromisszumképtelensége, miközben a több hónapos dialógus minden elemét a "rugalmasság jellemezte a tárca részéről". A köztestület elnöke, Hávelné Szatmári Katalin viszont a miniszterelnöknek írt levelében nemcsak az intézkedést sérelmezte, hanem annak módját is. Mikola István valamennyi gyógyszerészhez eljuttatott soraiban azt állította, a szaktárca 1500 forintos maximált árréstömegre tett ajánlata azért nem valósulhatott meg, mert a "gyógyszerészek képviseletében eljáró Magyar Gyógyszerészkamara elnöke meglepetésemre nem fogadta el ajánlatunkat". A kamara elnöke szerint a miniszter kompetenciahiányra hivatkozva saját korábbi ígéretei mögül is rendre kihátrált.

Kelemen Attiláné szerint a szaktárca keresi a méltányolandó és jogos igények kielégítésére a lehetőséget, hosszabb távon nem zárkóznak el a kompenzációtól. Az árrés módosítása évek óta napirenden van, a gyógyszerkassza alultervezettsége miatt most drasztikusabb lépésre kényszerültek, de az Európai Unióhoz való csatlakozásig fokozatosan közelíteni kell a hazai nyomott értékeket a magasabb nyugati árréssávokhoz.

Nehéz megítélni, milyen döntést hoznak a gyógyszerészek szombati tanácskozásukon, hogyan fogadják a kormányzat keménykéz-politikáját. Teljes sztrájktól, a gyógyszerellátás megbénulásától biztosan nem kell tartani. Július 1-jétől azonban számítani lehet arra, hogy a kisebb patikák nem tartanak majd raktáron drága gyógyszereket, így ezekre esetenként egy-két napig várni kell. A tb-kassza hiányára azonban ez a lépés önmagában aligha nyújt gyógyírt, a Pénzügyminisztérium 27 milliárd forint helyett máris 32 milliárdra prognosztizálja az év végéig várható túllépést. Emiatt szinte biztosra vehető, hogy újabb keserű pirulákra lesz szükség, és ezek közül jó néhányat végül a lakosságnak kell majd lenyelnie.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.