Nincs több titok: végre kiderült, miért jó a Klik

/ 2016.02.08., hétfő 17:01 /
Nincs több titok: végre kiderült, miért jó a Klik

Nem kell túl nagy bátorság azt állítani, hogy a pedagógusok jelentős része egészen egyszerűen rühelli a Klik-ket, pontosabban mindazt, amit a monumentális állami intézményfenntartó hozott az életükbe.

Nem véletlenül tiltakoznak tehát a legerőteljesebben a központ léte ellen, visszasírva a korábbi, szintén nem túl rózsás helyzetet, amikor az iskolák még önkormányzati fenntartásban halmozták fel az adósságaikat.

Palkovics László, a hétvégén kinevezett közoktatási és köznevelési államtitkár már ma arról beszélt, hogy „azt nem merné most egyértelműen kijelenteni, hogy egyben marad az összes iskolát irányító Klebelsberg-központ, de  egyelőre ennek ellenkezőjéről sem akart nyilatkozni. Szerinte alaposan át kell világítani az intézményfenntartó működését, de az biztos, hogy az eddigieknél több pénz kell hozzá. Szerinte több olyan probléma van, ami nem rendszerszintű, de valóban nehezen kezelhető a Klebelsberg-központ jelenlegi centralizáltsági szintjén.„

Szóval nagyon úgy néz ki, hogy a Klik máris múlt idő. Ehhez képest a távozó Czunyiné Bertalan Judit egy friss videóinterjúban még megvédte a KLIK-et, így:

A Klik azért jó, mert egy olyan beavatkozási felület a fenntartó részére, ahol azokra a többek között nemzetközi mérésekre tudunk reagálni, ami a beavatkozási pontoknak a megtalálását jelenti az oktatási rendszerben; így a végzettség nélküli iskolaelhagyás, és mindazok az intézményi átjárhatóságok vagy a gyermekek oktatásával összefüggő tudásrendszereknek az eljuttatása. Ez egy borzasztó fontos dolog. Ilyen nagy működtető szervezet Európában sincs máshol. 

Ha a volt államtitkár szavait olvasva nem igazán érti, hogy miért is jó a Klik, az egyáltalán nem az ön hibája.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.