Nincs több titok: végre kiderült, miért jó a Klik

/ 2016.02.08., hétfő 17:01 /
Nincs több titok: végre kiderült, miért jó a Klik

Nem kell túl nagy bátorság azt állítani, hogy a pedagógusok jelentős része egészen egyszerűen rühelli a Klik-ket, pontosabban mindazt, amit a monumentális állami intézményfenntartó hozott az életükbe.

Nem véletlenül tiltakoznak tehát a legerőteljesebben a központ léte ellen, visszasírva a korábbi, szintén nem túl rózsás helyzetet, amikor az iskolák még önkormányzati fenntartásban halmozták fel az adósságaikat.

Palkovics László, a hétvégén kinevezett közoktatási és köznevelési államtitkár már ma arról beszélt, hogy „azt nem merné most egyértelműen kijelenteni, hogy egyben marad az összes iskolát irányító Klebelsberg-központ, de  egyelőre ennek ellenkezőjéről sem akart nyilatkozni. Szerinte alaposan át kell világítani az intézményfenntartó működését, de az biztos, hogy az eddigieknél több pénz kell hozzá. Szerinte több olyan probléma van, ami nem rendszerszintű, de valóban nehezen kezelhető a Klebelsberg-központ jelenlegi centralizáltsági szintjén.„

Szóval nagyon úgy néz ki, hogy a Klik máris múlt idő. Ehhez képest a távozó Czunyiné Bertalan Judit egy friss videóinterjúban még megvédte a KLIK-et, így:

A Klik azért jó, mert egy olyan beavatkozási felület a fenntartó részére, ahol azokra a többek között nemzetközi mérésekre tudunk reagálni, ami a beavatkozási pontoknak a megtalálását jelenti az oktatási rendszerben; így a végzettség nélküli iskolaelhagyás, és mindazok az intézményi átjárhatóságok vagy a gyermekek oktatásával összefüggő tudásrendszereknek az eljuttatása. Ez egy borzasztó fontos dolog. Ilyen nagy működtető szervezet Európában sincs máshol. 

Ha a volt államtitkár szavait olvasva nem igazán érti, hogy miért is jó a Klik, az egyáltalán nem az ön hibája.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.