Női agy, férfi pálya

/ 2017.03.29., szerda 15:52 /

A lányok álmaiban ritkán szerepel, hogy atomfizikusok vagy űrkutatók legyenek, pedig egy tudományos pálya is összeegyeztethető a családdal – mondja Szigeti Fanni, a Nők a Tudományban Egyesület ügyvezetője.

– Az Európai Unióban a kutatónők aránya 33 százalékos, nálunk átlagosan 31, sőt az MTA kutatóhálózatában 36 százalék. Ezek szerint nagyon is jelen vannak a nők a tudományban. Vagy mégsem?

– Igen ám, csakhogy a technológia területén alulreprezentáltak a női kutatók. A negyedik ipari forradalom idejét éljük, új, technológiaorientált szakmák vannak születőben, miközben mások eltűnnek.

– Egyesületük a műszaki pályákat népszerűsíti a lányok körében. Mi szükség erre?

– Sajnos nem egyértelmű, hogy egy lány tudományos pályára készüljön. A szülők vagy a tanárok akár egy félmondattal is eltántoríthatják őket ezektől a területektől, holott a lányok középiskolában a természettudományos tárgyakból éppolyan jól teljesítenek, mint a fiúk. A „nagyon fiús pálya, neked ez nagyon nehéz lesz” típusú mondatok elegendőek ahhoz, hogy a lányok ne válasszanak műszaki pályát. Pedig kiválóan megállnák a helyüket ezeken a rugalmas, szerteágazó területeken, ahol ráadásul otthonról is kiválóan lehet dolgozni.

– A szülők és pedagógusok nyilván saját tapasztalataikból merítve próbálnak pályaválasztási tanácsot adni a lányoknak, ha az anyaságot és a karriert szeretnék harmonizálni.

– Sok szakma most alakul, emiatt nehéz képben lenni. Ezért mi a jó példákat gyűjtjük, és szoros kapcsolatot ápolunk az egyetemekkel és az ipari szférával. Nagy adatbázisunk van olyan hölgyekről, akiknek élete azt bizonyítja: összeegyeztethető a család és a karrier akár gépészmérnökként is. Van olyan programunk, amelynek keretében középiskolás diákokat és pedagógusokat viszünk el cégekhez, egyetemekre, hiszen sokan még mindig azt hiszik, egy villamosmérnök végzettségű nőből csak fizikatanár lehet. El sem tudják képzelni, milyen szertágazó lehetőségek nyílnak egy ilyen pályán. A Lányok Napja elnevezésű innovációs nyílt napot idén már hatodszor hirdetjük meg április 27-én. Egy nap másra nem elég, mint megmártózásra, a látókör bővítésére. Arra is szeretnénk kinyitni a gyerekek figyelmét, hogy ma már mindennek az alapja a digitalizáció. Számítógépes tudás kell már ahhoz is, hogy felszálljunk a buszra, de ez az alapja annak is, hogy iparművészeti alkotásokat hozzunk létre.

– Hiszen ez a tudás az Y generációnak a vérében van!

– Nem egészen, hisz ők csak felhasználói ennek a tudásnak, és nem gondolnak arra, hogy egyszer ők lehetnek azok a kreatív alkotók, akik ehhez a világhoz akár még fejlesztőként is hozzátehetnek. A fiúkban benne van ez a gondolat, a lányokban viszont fel sem merül. Sok céggel állunk kapcsolatban, melyek hangsúlyozzák: akkora változás előtt áll az informatika, hogy egy okos vezető a legkülönfélébb emberekkel veszi körül magát, köztük nőkkel. Hiszen ők más szemléletet képviselnek, mások a problémamegoldási módszereik. A sokszínűség innovációkat eredményez, ez pedig a versenyképesség záloga egy cég számára.

– Ki az, aki a jövőbe lát, és meg tudja mondani, mire lesz szükség?

– Tavaly Davosban, a Világgazdasági Fórumon kiadtak egy tanulmányt arról, hogy milyen foglalkozások lesznek keresettek – ilyen például az adatelemző –, és melyek tűnnek el a közeljövőben az automatizálás következtében. Hamarosan robotok veszik át a könyvelést, valamint az olyan adminisztratív területeket, amelyeken általában nők dolgoznak. A megmaradó területeken jellemzően férfiak töltik be az állásokat, a nők ezekben a pozíciókban általában már a jelöltek közé sem jutnak be. A davosi fórum egyik üzenete ezért az volt, hogy a digitális gyorsvasútra most kell felszállniuk a lányoknak is.

– Az új szakmák milyen készségek fejlesztését követelik meg?

– A komplex problémamegoldás áll továbbra is az élen, emellett előtérbe kerül a kritikus gondolkodás, a kreativitás és az érzelmi intelligencia, viszont csökken a jelentősége a másokkal való egyeztetés képességének, és állítólag kikerül a tíz legfontosabb tulajdonság közül az aktív figyelem és a meghallgatás képessége.

– Ezt azért elég nehéz elképzelni. A női kutatók előmenetelét viszont nehezíti, hogy a termékeny időszak egybeesik a habilitáció idejével.

– A gyereknevelés ma már nem „one-man show”. Igaz, Magyarországon egyelőre még bélyeg, ha egy férfi marad otthon az újszülöttel, de a fiatalabb korosztályban már többé-kevésbé működik a feladatmegosztás. Ma már vannak olyan, kutatónők számára kiírt pályázatok is, amelyek esetében a gyesen töltött időt levonják a pályázati korhatárból. Ugyanakkor a kutatónőket ma még sokszor meg sem hívják külföldi konferenciákra, mondván, otthoni kötelezettségeik miatt úgysem tudnának részt venni.

– Nemcsak diákokkal foglalkoznak, hanem pályájuk csúcsán levő, befutott kutatókkal is, akiket kiválósági díjjal ismernek el.

– Van egyetemista programunk is, a SCI-NDICATOR tudománykommunikációs projekt, amely lányokat és fiúkat is megszólít. Ennek célja áthidalhatóvá tenni azt a szakadékot, ami az elefántcsonttoronyba zárt tudomány és az ipar között tátong. Azt szorgalmazzuk, hogy a programba jelentkezők nyissanak a gyakorlati felhasználás szempontjaira. Miközben hiteles kutatók maradnak, tudjanak laikusokhoz is szólni. Nyitottság lenne arra, hogy színes-szagos formában halljanak laikusok a tudományról, de ennek nincs nagy hagyománya, ezért készítettünk fel erre pályájuk elején álló kutatókat. A program döntőjét március 30-án 18 órakor tartjuk a budapesti Állatkertben, ahol fiatal kutatók beszélnek a munkájukról: lesz köztük élelmiszermérnök, orvostanhallgató és robotmérnök is.

– Az egyesületnek genderszakértői adatbázisa is van. Tudván, hogy ez a szó menynyire terhelt, lényeges a kérdés: őket mire alkalmazzák?

– A férfi pályázatírók nem nagyon tudnak mit kezdeni az uniós pályázatok azon előírásával, hogy a női szempontot is érvényesíteni kell, ezért beírják Gizikét, aki majd pénzügyesként elszámolja a projektet – na, a pályázat kiírói pont nem erre gondoltak. Sokkal inkább az a cél, hogy sokszínű csapat dolgozzon egy ötleten, és egy termék úgy kerüljön piacra, hogy a fejlesztésben nők is részt vettek. Például egy mosógéppel sokszor egészen a gyártósorig nem találkozik női véleményező. Az adatbázis olyan szakértők nevét tartalmazza, akik tanácsot tudnak adni az ilyen kérdésekben. Persze ehhez kell, hogy legyenek olyan nők, akik elhiszik magukról: akár egy mosógép fejlesztéséből is ki tudják venni a részüket.

* * *

Nem a fellegekben, de a csillagok között

Strádi Andrea űrkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa azt mondja, sosem volt hátránya abból, hogy nő. Alig múlt harmincéves, máris űrügynökségekkel dolgozik együtt – ő kapta tavaly az egyesület Nők a Tudományban Kiválósági Díj különdíját. Azt méri, hogy az űrállomások moduljainak egyes pontjain milyen sugárzás éri az ottani detektorokat – azzal a feltételezéssel, hogy ha ezeken a pontokon egy ember állna, őt érné a sugárzás.

Balázsi Katalin, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Vékonyréteg-fizikai Laboratóriumának vezetője negyvenfős kutatócsoportért felel. Egyrészt vékonyrétegeket fejlesztenek és vizsgálnak, különféle – például súrlódáscsökkentő és biokompatibilis – bevonatokat fejlesztenek, műszaki és biokerámiákkal, radarelnyelő anyagokkal foglalkoznak. Például tojáshéjból gyártanak csontpótló anyagot, ami háromszor olyan gyorsan csontosodik, mint a szintetikus változat, emellett transzmissziós elektromikroszkópiával is foglalkoznak. „Felvidéki vagyok, szüleim és tanáraim tanácsára mentem elektrotechnikai középiskolába Besztercebányán – meséli. – Hat lány volt az egész iskolában, én lettem a diákszövetség elnöke. Az egyetemi tanulmányokat az évfolyamunkon 1200 fiú mellett kilenc lány kezdte meg. A hatéves képzést 290-en fejezték be, köztük négy lány volt. Noha kitűnően végeztem, amikor egy ösztöndíjra pályáztam, az elektrotechnikai intézet akkori igazgatója azt mondta: úgyis csak három hónapig fogod kibírni, nem pocsékoljuk rád az ösztöndíjat. Akkor sírtam először és utoljára. Csak azért is megcsináltam a PhD-t.” Mint mondja, egy nőnek még most is sokat kell küzdeni azért, hogy elismerjék. Két, kisiskolás gyermekét ugyancsak kutató férje és a családja támogatásával tudja nevelni. Állítja: mivel a kutatói hivatás viszonylag rugalmas, ideális női karrierpálya lehet. Hiszen a lányok legalább olyan okosak, mint a fiúk, ráadásul több dolgot is tudnak egyszerre csinálni és átlátni, és egy kutatónő időnként akár otthon is dolgozhat.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.