Korai nyelvoktatás - csapdákkal

, / 2010.02.09., kedd 16:12 /
Korai nyelvoktatás - csapdákkal

Az előrelátó anya akár a szülészetről egyeztethet időpontot a babamagazinban hirdetett nyelviskolával.

„Az angol nyelvtudás a jövő kulcsa - s minél előbb kezdik a tanulást, annál jobb" - szól egy nemzetközi nyelviskola reklámszövege. Valóban így van? Szakértők, érintettek fejtik ki véleményüket a korai nyelvoktatás létjogosultságáról, hazai állapotáról. A téma aktualitását az adja, hogy megkezdődött az általános iskolák versenyfutása a jövő év elsőseiért, s a szülők többsége a nyelvoktatási kínálat alapján választ iskolát. De vajon mire érdemes figyelniük?

Megdöbbentő eredménnyel zárult a Marketing Centrum nyolcadik osztályosok körében végzett felmérése. Kiderült, hogy a tanulók egyharmada „egy pohár vizet sem tud kérni" idegen nyelven, annak ellenére, hogy ötödik éve tanulja azt. Az elmúlt évek belső használatra készült iskolai felméréseinek közös tanulsága, hogy a gyerekek a legalacsonyabb teljesítményt azokban a feladatokban mutatták, amelyekben alapvető társalgási nyelvhasználatra volt szükség.

Hány nyelven nem tudsz?

Európai összehasonlításban Magyarország a lakosság idegennyelv-tudását tekintve még mindig az utolsó helyen áll. Az Európai Unió polgárainak fele azt állítja magáról, hogy anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven is tud társalogni. Ezzel szemben Magyarországon a megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kizárólag csak az anyanyelvén képes kommunikálni.

Szinte alig akad álláshirdetés, melyben ne szerepelne elvárásként valamely idegen nyelv, leginkább az angol beszéd szinten tudása. Nem csoda, hogy a szülők jól használható nyelvtudás biztosítását várják el az iskoláktól, minél korábban. 1989/1990-ben az általános iskolában 735 564 gyermek tanult idegen nyelveket. Közülük 655 218-an oroszt, 41 889-en németet, 33 120-an angolt, 3 337-en franciát. Viszont az ezredfordulóra már csak 5 248-an tanultak oroszul, a franciát tanulók száma átmenetileg megduplázódott, (6174), a favorizált angolt és németet közel egyenlő számban tanulták: angolt 331 602, németet 347 802 fő. Az elmúlt tíz évben ez az arány évről évre egyre jobban az angol felé tolódott, a 2008/2009-es tanévben már kétszer annyian, 379 451-en választották az angolt, mint a németet (171 772), a francia a rendszerváltás előtti szám alá csökkent (2753 fő), oroszt pedig mindössze 877 magyar általános iskolás tanul. (Forrás: OM Oktatás-statisztikai évkönyv 2008-2009)

Életre szóló negatív motiváció

2006-ban az első osztályosoknak már húsz százaléka tanult idegen nyelvet, a harmadikosoknak közel a fele. Pedig kötelező csak a negyedik osztálytól lenne. Mi több, a Nemzeti Alaptanterv első változata a nyelvtanulás kötelező kezdő időpontját az 5. osztályra tette, s csak az erős szülői nyomásnak engedve szállította le a 4. osztályra, 2003-ban. A szülők jelentős része még ezt az időpontot is elkésettnek tartja, s valósággal kikényszeríti az iskolákból, hogy már az első három osztályban is lehessen idegen nyelvet tanulni.

Az Európai Közösségek Bizottsága 2005-ben fogalmazta meg közleményét az Európai Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére címmel. Ezt megelőzően, 2002. márciusában Barcelonában az unió országainak állam- és kormányfői közös célként tűzték ki, hogy hosszú távon az unió valamennyi polgárának az anyanyelvén kívül legalább két nyelven használható nyelvtudása legyen. A korai nyelvoktatás tehát egész Európában rivaldafénybe került, s mára a legtöbb országban a mindennapi nyelvoktatási gyakorlat szerves részévé vált. A „korai" jelző természetesen országonként eltérő tartalmat takar, azt azonban a kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy kisgyermekkorban könnyebben, gyorsabban, eredményesebben történik a nyelvelsajátítás, mint bármikor később.

A több nyelven beszélő polgár eszményképe és a magyar valóság között mégis mély szakadék tátong. Mivel magyarázható ez?

Az Európai Közösségek Bizottsága állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a korai nyelvoktatás csak bizonyos feltételek mellett lehet eredményes. Ugyanúgy a magyar Nemzeti Alaptanterv hangsúlyozza: az alsó három évfolyamon csak akkor szabad idegen nyelvet oktatni, ha megvannak a korábbi kezdéshez szükséges kedvező feltételek. Az Oktatási Minisztérium az általános iskola első három osztályában folyó idegennyelv-oktatás eredményesebbé tételére kibocsátott ajánlásában igen keményen fogalmaz: a kicsik tanításába csak „a kellő pedagógiai feltételek megléte esetén szabad belevágni. Ezek hiányában ugyanis a korai nyelvoktatásnak több kára lehet, mint haszna: nemcsak időpocsékolásról van szó, hanem arról is, hogy a nyelvtanulás iránti negatív motiváció hosszú időre, akár örök életre rögzülni fog"

Ragad rájuk

Az ajánlás szerzői szerint a hiba elsősorban a tanítók módszerében keresendő, akik a felnőttek absztraháló készségéhez igazodó, grammatizáló-fordító eljárásokat alkalmazzák, szavakat sulykolnak.

Jó gyakorlat az, ha nem tanítjuk a gyereket a nyelvre, hanem hagyjuk, hogy elsajátítsa - mondja a Heti Válasz kérdésére Kovács Judit, az ELTE Tanító és Óvóképző Karának docense, aki egyike volt annak a tizennégy szakembernek, akik a British Council jóvoltából angol egyetemen kaptak mesterképzést a korai nyelvoktatásból. A docensasszony úgy véli: tízéves kor alatt a gyereket közvetlenül idegen nyelvre oktatni nem lehet cél. A gyermek agyában még nincs elkülönített hely a nyelvnek, hiszen a nyelvtan absztrakciókon alapul, és a fogalmi gondolkodásra a pubertáskor körül válik csak képessé a gyerek. Kovács Judit hangsúlyozza: a kicsik nem tanulják, hanem elsajátítják a nyelvet. Vagyis valamilyen tevékenység, például játék közben ragad rájuk.

Ez az elv valósulhat meg a nemzetiségi osztályokban és a két tanítási nyelvű iskolákban, ahol alsóban a készségtárgyi foglalkozások, vagyis az ének, rajz, testnevelés idegen nyelven folynak.

„Óriási előnye a nemzetiségi osztályokban a korai nyelvoktatásnak, hogy a gyerek még öntudatlanul, gátlás nélkül sajátítja el a nyelvet. Mi, akik a régi rendszerben tanultunk, a szabályok helyes alkalmazására koncentrálunk, s amíg gátlásosan összerakunk egy mondatot, már rég túlhalad minket a szituáció. A mi gyerekeink, ha hibásan is, de mernek beszélni. Természetesen és folyékonyan" - mondja Hellnerné Nádor Ildikó, a Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Általános Iskola igazgatója.

Hasonló tapasztalatot fogalmaz meg Kalicov Szilvia, a pasaréti Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium alsós igazgatónője: „A varázslat abban rejlik, hogy a célnyelvi órák során a tanuló az idegen nyelvet mint eszközt használja tantárgyi érdeklődésének kielégítésére. Alsó tagozatban a hagyományos értelemben vett nyelvtani szabályokon át történő nyelvoktatás helyett a megfigyeltetésen, egyszerű nyelvi szabályosságok reprodukálásán, élő helyzetekhez kötött adott nyelvi fordultatok begyakoroltatásán van a hangsúly." A tartalom alapú nyelvoktatás a gyerekek egészséges kíváncsiságára épít. Ezért ha olyan tantárgyi tartalmakat közvetít nekik a tanár idegen nyelven, amelyeket anyanyelvükön éppen akkor tanulnak, akkor hihetetlen mennyiségű szókincs befogadására képesek."

Egyeduralomra tör az angol

A két tannyelvű iskolák eredményei önmagukért beszélnek. A Szabó Lőrinc iskolában az általános iskola befejeztével a gyerekek legtöbbje eléri a B1, a két tannyelvű gimnáziumi osztályok végzős diákjai a C1 szintet. Nem véletlen, hogy a két tanítási nyelvű iskolák száma 1987, az első ilyen intézmény alapítása óta rohamosan nő. 2002-ben már 51, 2008-ban 68 két tanítási nyelvű általános iskola működött Magyarországon (ebből 44 vidéken). Az angol egyeduralomra törését jól mutatja, hogy több mint hetven százalékuk angol nyelvű (49), 18 német, és csupán egyetlen francia tanítási nyelvű általános iskola van hazánkban - ugyanannyi, mint kínai, bolgár, román és szlovén. A két tannyelvű középiskolák száma 109. Kutatók egy része úgy véli, a nyelvtanulás problémáit az általános iskolákban is a tartalom alapú, két tannyelvű oktatás elterjedése oldhatja meg.

Mindazonáltal olyan iskolát, amely megfelelne a korai nyelvtanítás szakirodalmából kiszűrhető ideális metodikai követelményeknek, aligha találunk. A nyelvórákon az egyszerű szavak írása és olvasása már első osztályban jelen van, második osztályban pedig már egyszerű mondatokat is írnak, egyszerű szövegeket, párbeszédeket olvasnak a gyerekek. Ezzel szemben Kovács Judit hangsúlyozza: az idegen nyelven való írást és olvasást „késleltetve kell bevezetni, semmiképp nem a beszéddel egyidejűleg. A nyelvvel való ismerkedés után általában két évvel lenne érdemes elkezdeni. A receptív és orális képességek fejlesztése a lényeges."

A docensasszony véleményével egybecseng a Nemzeti Alaptantervben található kitétel: Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. Hogy miként? Kovács Judit szerint az autentikus gyermekirodalom vezet leghamarabb célba: ha a gyerekek a dalocskák, mondókák után rákapnak a mesékre, előbb-utóbb maguk is olvasni szeretnék azokat.

Iskolák szülői prés alatt

A jó módszerek alkalmazásának akadálya a szülők türelmetlensége is. Nincs olyan iskolanyitogató szülői tájékoztató, ahol ne hangozna el a kérdés: hányadiktól és hány órában tanítanak idegen nyelvet. A kérdés abból az illúzióból fakad, miszerint a több nyelvoktatás egyenlő az eredményes nyelvoktatással. Vagyis a szülők többsége szerint a jó iskola az, ahol a diákok minél korábbi életkorban elkezdett, minél több éven át tartó, minél nagyobb heti gyakoriságú és minél kisebb létszámú csoportban folyó nyelvtanulásban vesznek részt. Az iskolák gyakran erőn felül igyekeznek kielégíteni ezeket az igényeket, miközben elsikkad a valódi cél: a jól motivált diák, aki életre szóló tanulási képességekre tesz szert, melyekkel azután használható nyelvtudás birtokába juthat. .A legnagyobb nyomás a kistelepülések iskoláira nehezedik. Kénytelenek már az elsősöknek nyelvet oktatni - akár a korai nyelvoktatás módszertanából felkészületlen pedagógussal -, ha szeretnék megelőzni, hogy a szülők már az alsó tagozatos gyerekeiket a városi iskolákba vigyék.

A korai nyelvoktatás módszere tehát az lenne, hogy a gyerekek „a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában." „Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk" - figyelmeztet az alaptanterv. Ennek megfelelően a NAT az általános iskolában a mércét meglehetősen alacsonyra teszi: öt évi nyelvtanulás után a tanulóknak minimálisan az európai A1 szintre, emelt óraszám esetén A2 szintre kell eljutniuk. Az A1 követelménye: „Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (például hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész." Azok, akik az általános iskola első osztályától tanulják a nyelvet, nyolc év után érik el ezt a minimális szintet.

Elpazarolt évek?

Melegen tartják a kérdést a korai nyelvoktatás ellenzői: nem lenne-e jobb, ha alsóban inkább testnevelés lenne nyelvóra helyett. A docensasszony szerint nem. Úgy véli, okosan tesszük, ha nem közvetlen nyelvi hasznot várunk, ha nem mondjuk ki, hogy x mennyiségű szót, ennyi és ennyi nyelvi struktúrát meg kell tanulni a gyereknek a tanév végére, hanem azt nézzük, hogy tanulási stratégiákat alakít ki, gondolkodási készségeit úgy használja, hogy kikövetkezteti a nyelvet. Óriási előny, hogy a kisgyerek két csatornán ismeri meg a világot. Ez rugalmasabbá teszi a gondolkodásmódját, és pozitívan visszahat az anyanyelvhasználatára is.

Hellnerné Nádor Ildikó máshogy látja: szerinte is jó lehetőség a korai nyelvoktatás, de nem az egyedül üdvözítő út a nyelvtanulásban. Aki negyedik-ötödikben kezdi a nyelvtanulást, tizenhat éves korára ugyanoda eljut, mint a nemzetiségi osztályosok tizennégy éves korukra. Pedig a nemzetiségi osztály sokat kínál: heti öt óra német elsőtől nyolcadikig, alsóban készségtárgyak, felsőben a természetismeret, földrajz, történelem német nyelven való oktatása.

További adalék a polémiához: akik nyolc év intenzív német után kétnyelvű gimnáziumban folytatják a németet, azokkal a gyerekekkel kerülnek egy osztályba, akik egyetlen év alatt, a nulladik évfolyamban zárkóznak fel hozzájuk.

A továbbtanulás, az alap- és középfok illeszkedésének kérdése tovább bonyolítja a helyzetet. Bármilyen szintre is jutott el a gyerek az általános iskolában egy nyelvből, jelentős hatékonyságveszteséget okoz, ha a középfokú képzésben nincs lehetősége megszerzett tudásának továbbfejlesztésére. Legrosszabb esetben nem is oktatják az általa addig tanult nyelvet. Ha igen, lehet, hogy csak alapszintről. Ha szerencséje van, és haladó csoportba kerül, számolni kell azzal, hogy a gyerekek tudása oly mértékben eltérő, hogy az első időszakban mindenképpen szintre hozással megy el az idő. Tény, hogy a 9. évfolyamos tanulók csaknem kétharmada újrakezdi az első idegen nyelv tanulását. Az is napi gyakorlat, hogy a németes haladó csoportba olyan kevesen jelentkeznek, hogy kezdőket is bevesznek.

Menekülnek a pedagógusok

Ezek után mikor teszünk jót a gyerekeknek? Kovács Judit szerint a jól képzett és jól motivált pedagóguson múlik a gyerekek jövője. Kérdés, hogy a tanárok megértik-e, hogy egész más a nyelvtanítás célja és eszközrendszere a kisgyermek- és kisiskoláskorban, mint később. Megértik-e: nem az a lényeg, hogy a kisdiák jól használja a nyelvet, hanem az, hogy használja. Mint mondja, 1990-ben megindult a tanítók felkészítése a korai nyelvoktatásra mind a tizenkét magyar tanítóképző főiskolán. 1994 óta a négyéves képzésben részt vevők diplomájában az szerepel: általános tanító, angol/német műveltségterülettel. Az itt végzők tisztában vannak azzal, hogy korspecifikus nyelvoktatásról van szó, mely merőben más, mint a középiskolásoknak való. A tapasztalat mégis más: a pedagógusok többsége szótároztat, bemagoltat, elsős gyerekekkel szavakat írat. Hogy mi ennek az oka, arra Hellnerné Nádor Ildikótól kapjuk meg a magyarázatot: Nem a képzéssel, hanem a pedagóguspályával, a közalkalmazotti fizetéssel van probléma. „Az új első osztály indítása kapcsán negyven pályakezdőt kérdeztem meg, akik egytől egyig felsőfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. Egy sem akart eljönni tanítani. Sokkal jövedelmezőbb állásokat vállalnak, sokan külföldre mennek dolgozni."

Az általános iskolák többségében a nyelvtanárok egy-két évente váltják egymást, ami szinte lehetetlenné teszi egy akár kiváló módszeren alapuló tananyag következetes végigvitelét. Egy 1995-től 2003-ig tartó felmérés alapján csupán a gyerekek egynegyedét tanította mindvégig ugyanaz a tanár, másik negyedét két, ötödét három pedagógus vitte. A diákok közel huszonöt százalékát azonban majd minden tanévben új pedagógus vette át, ami erősen visszavethette a nyelvi képességek fejlesztésének folyamatát. Az angolul tanuló diákok harmada volt kénytelen majdnem minden évben hozzászokni egy-egy új nyelvtanár módszereihez, míg a legstabilabb helyzetben az olaszul és franciául tanulók voltak. (Forrás: Vágó Irén: Nyelvtanulási utak Magyarországon. In: Fókuszban a nyelvtanulás, szerk.: Vágó Irén, 2007) Az általános iskolai nyelvtanárok fluktuációja az elmúlt években sem csökkent.

Tanfolyam csecsemőknek

Egyre többen gondolják a közoktatás anomáliáit látva: iskolán kívül oldják meg a gyerek nyelvi felkészítését. Az arisztokrata és nagypolgári családokban volt fräulein, miss és mademoiselle, akik idegen nyelven társalogtak a gyerekekkel, így azok készen kapták, hogy felnőtt korukra három-négy nyelvet birtokoltak. Ez ma pénzkérdés. Az előrelátó anya akár a szülészetről egyeztethet időpontot a babamagazinban hirdetett nyelviskolával: a tanár házhoz jön, és három hónapos kortól vállal tanítványokat. Szóba jöhet a fizetett angol, német bébiszitter, akiknek a képzése - a társadalmi igényt felismerve - már megindult az ELTE Tanító és Óvóképző Karán. Kovács Judit figyelmeztet: Akinek az a dolga, hogy egy kisgyerekkel idegen nyelven beszéljen, annak a legfontosabb, hogy helyes kiejtéssel, jó intonációval beszéljen. Nem csak e szabály ellen vétenek azok a szülők, akik maguk beszélnek idegen nyelven a gyerekükkel. Pszichológusok szerint falat épít maga és gyermeke közé az az anya, aki nem az anyanyelvén szól a babájához.

Van azonban egy olcsó és lélektani szempontból is biztonságos megoldás: az inspiráló többnyelvű tanulási környezet szempontjából fontos szerepe van az autentikus idegen nyelvi szövegekkel való gyakori találkozásnak. Ennek elérhetősége mindenki számára napi szinten biztosított azokban az országokban, ahol nem terjedt el a televíziós és mozifilmek szinkronizálásának gyakorlata. Gyakran vonnak párhuzamot a svédek (90%), a dánok (88%) és a finnek (69%) jó nyelvtudása s azon tény között, hogy ezekben a skandináv országokban a filmek 93-94%-át eredeti nyelven, feliratozva vetítik - mutat rá tanulmányában Vágó Irén.

Biztos, hogy a spontán nyelvelsajátítással jól megalapozható egy idegen nyelv ismerete, s az is valószínű, hogy a későbbi életkorban sem zárul le egy nyelv megtanulásának lehetősége. A stressz nélküli nyelvhasználat értéke azért nagy, mert átvivődik a későbbi tudatos nyelvtanulásra is. Épp ez az egyik legfőbb értelme a korai nyelvtanulásnak.

De a jövőhöz sok kulcs van.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.