Nyugatra vándorló magyarok: elég volt a tévhitekből, lássuk a tényeket!

/ 2017.07.05., szerda 14:00 /
Nyugatra vándorló magyarok: elég volt a tévhitekből, lássuk a tényeket!

Nem igaz, hogy 1,2 millió magyar vándorolna ki, mint ahogy a Publicus Intézet jelezte – ettől még komoly a baj. A csütörtöki Heti Válaszban bemutatjuk, miért megy el a magyar és miért nehéz hazatérni. Nagykép Németországtól a Kanári-szigetekig.

A tipikus külföldön legálisan munkát vállaló magyar férfi (77%), középfokú végzettsége van (76%), nyugat-dunántúli (33%) és Ausztriában dolgozik (44%). Ezt mondja a KSH kutatása, amely szerint a 4,4 millió magyar munkavállalóból 112 ezren dolgoznak külföldön – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.

Persze valójában többen vállalnak kint munkát, ez a szám csak az arányokat mutatja: azt, hogy 2011 óta hogyan duplázódott meg a külföldön munkát találók száma. Minderre az hívta fel figyelmet, hogy a Publicus Intézet úgy mérte: még 1,2 millió ember szeretne kivándorolni Magyarországról.

A Heti Válasz körbejárta ezt a sokkoló adatot, és kiderült, hogy nem is így van: nem a felnőttek 15 százaléka vándorolna ki, csak öt százaléka telepedne le máshol, viszont valóban 15 százalék körüli ember tervezi, hogy külföldön boldoguljon, bár többségük csak munkavégzésen gondolkodik.

  • Miért indulnának tömegek útnak, amikor jók az ország gazdasági mutatói, emelkednek a bérek, mélyponton a munkanélküliség?
  • Miért nem tudja megtartani Magyarország a szakmunkásait?
  • Hogyan lehet védekezni a „migránsállások” szívóhatása ellen?
  • Mi az a „hatodik év szindróma”, és mit tehet ellene a magyar állam?

 

A Heti Válasz korábban Spanyolországba, Hollandiába és Angliába követte a magyarokat, évek múltán pedig megkereste riportjainak szereplőit, vajon külföldön vannak-e még. Megnéztük, sikerült-e hazatérni a balatoni kikötőmesternek vagy annak a szakmunkásnak, akinek kimenetele után óránként ezer disznóorrot kellett levágnia egy holland húsüzemben.

 

 

 

 

Tabudöntő összeállítás a magyarok elvándorlásáról a július 6-i Heti Válaszban, amely elektronikusan a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.