valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

http://valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

Nyugdíjkampány

/ 2001.10.26., péntek 07:41 /

Erkölcstelen, ésszerűtlen és társadalomellenes - így minősítette a kormány nyugdíjpolitikáját Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. A kormánypártok azonnal replikáztak, a Horn-kormány idején elértéktelenedő nyugdíjakat használva érvként. Bár a választásokig még fél év van hátra, máris folyik az egymásra mutogatás.

Az elmúlt napokban felpörgött a nyugdíjakkal kapcsolatos politikai vita. Medgyessy Péter a Pallas Páholyban tartott kampányindító előadásában társadalomellenesnek bélyegezte az Orbán-kormány nyugdíjpolitikáját, és választási győzelme esetén 52 milliárd forint "első intézkedésként való visszaadását" helyezte kilátásba. (Ez nyugdíjasonként átlagosan 17 800 forintnak felelne meg.) Emellett az özvegyi nyugdíjak kérdésének napirendre tűzését, a rugalmas nyugdíjba vonulás irányába való továbblépést, a kétkamarás parlament formájában az idősek "hangjának hallatását", a nyugdíjas fogyasztói kosár figyelembevételével történő nyugdíjemelést, a kis nyugdíjak közelítését a létminimumhoz, egyeztetéseket gyógyszerügyben, a miniszterelnök által vezetendő Idősek Tanácsát ígérte.

A hosszú lista nem véletlen, a mintegy nyolcmillió választópolgár közül több mint hárommillió nyugdíjas, és jelentőségüket tovább növeli, hogy az idősebbek fegyelmezettebb választók, mint a fiatal korosztályok tagjai. A szocialisták helyzeti előnnyel indulnak, a Gallup közvényelmény-kutatási adatai szerint bár az össznépességben a Fidesz-MDF lista öt százalékkal nagyobb támogatottságú az MSZP-énél, a hatvan évnél idősebbek között mégis négy ponttal a szocialisták vezetnek. A Szonda Ipsos más bontású adatai szerint a hatvan éven aluliaknál kétszázalékos a Fidesz előnye, a hatvan év feletti megkérdezetteknél viszont 12 százalék a hátrányuk.

A kampánynyitány leghangsúlyozottabb része mégsem az elkövetkező négy év programja, hanem az elmúlt négy év kritikája volt. Medgyessy Péter az 1999. januári nyugdíjemelést rótta fel a kormánynak, amikor törvényt módosítva az eredetileg meghatározott húsz százalék helyett mindössze 14 százalékos nyugdíjemelést hajtott végre, 52 milliárd forinttal kevesebbet költve a nyugdíjasokra.

Az annak idején nagy port felvert, az MSZP, az MSZOSZ és több nyugdíjasszervezet beadványára az Alkotmánybíróságot is megjárt, de az alaptörvénnyel összhangban lévőnek talált törvénymódosítás újbóli felemlegetése némi pontosításra szorul. Ahogy dr. Aszódi Pál, a tavaly alakult Országos Polgári Egyesület elnöke figyelmeztet, valójában ennél kisebb veszteség érte a nyugdíjasokat, amit azóta bőven pótolt a kormány. Az eredeti, még a szocialista többségű parlament által meghozott törvény szerint az előző évi várható nettó keresetnövekedés szerint kellett volna emelni a nyugellátásokat, ez Medgyessy állításával szemben nem húsz, hanem csak 18,4 százalék volt - mondja az elnök. (Szavai egybevágnak a Központi Statisztikai Hivatal információs szolgálatának adataival.) A tényleges nyugdíjemelés átlagosan 14,2 százalékos volt, vagyis az eredeti törvénynél átlagosan 4,2 százalékkal kaptak kevesebbet a nyugdíjasok. Ez 1999-ben nem került volna 52 milliárd forintba - állítja Aszódi Pál, aki szerint azt is hangsúlyozni kell, hogy a kisnyugdíjasok 25,5 százalékos emelésben részesültek, ami jelentősen enyhítette a legkisebb ellátásban részesülők gondjait. Ugyanakkor a legmagasabb nyugdíjban részesülők is 11 százalékkal magasabb összeget kaptak, ellátásuk megőrizte reálértékét.

Medgyessy Péter a battonyai nyugdíjasok nagygyűlésén 2001 szeptemberében

"A hosszú barátság titka a pontos elszámolás" - tartalmazza a Fidesz választási vitairata, amelynek nyugdíjakkal foglalkozó része Az ígéret szép szó... alcímet viseli. Eszerint ők a szocialistákkal ellentétben túlzó ígéretek helyett tettekben kerestek megoldást. Harrach Péter szociális miniszter is számokat sorolt Medgyessy Péter szavaira reagálva. 1995 és 1998 között, vagyis a Horn-kormány idején a nyugdíjak összességében 88,8 százalékkal, a fogyasztói árak 114,3 százalékkal nőttek, a nettó átlagkereset pedig 94,2 százalékkal emelkedett. A nyugdíjak vásárlóértéke 11,9 százalékkal csökkent, de a keresetekhez mért átlagos színvonala is visszaesett közel három százalékkal. Ezzel szemben az Orbán-kormány a rendszerváltozás óta először képes megvalósítani, hogy a ciklus mind a négy évében nőjön a nyugellátások vásárlóértéke. (Az Antall-kormány idején ez az utolsó évben, a Horn-kabinetnél az utolsó két évben történt meg, de egyik esetben sem sikerült pótolni, még csak megközelítőleg sem a ciklus elején elszenvedett veszteséget.) Harrach Péter közlése szerint 1999 és 2002 között a nyugdíjak 60,9 százalékkal, a fogyasztói árak 38,7 százalékkal emelkedtek, a nettó átlagkereset 56,5 százalékkal nő. Vagyis a nyugdíjak vásárlóértéke 15,9 százalékkal lesz több, a keresetekhez képest pedig 2,7 százalékkal javul. A miniszter számításokkal igazolta, hogy az Orbán-kormány nemcsak a Horn-kabinet alatt elszenvedett veszteséget pótolta, hanem azonfelül egy kisnyugdíjas havi 2600, egy közepes nyugdíjat kapó 400 forintot kap. A pótlás egyedül a legmagasabb ellátásoknál (nyolcvanezer forint felett) nem sikerült teljesen, ott 95 százalék körüli.

Azzal vált ez lehetségessé, hogy az 1999. januári nyugdíjemelést követő években a törvényben előírtnál három százalékkal magasabb növekedést szavazott meg a parlament. Miért volt akkor szükség az 1999-es lefaragásra, hiszen előre látható volt, hogy a kampányban ezt a lépést könnyen a Fidesz ellen lehet fordítani? Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a képviselők későn ébredtek. A Fidesz vitairata viszont az "érthetetlenül elsietett" 1997-es nyugdíjreformban látja a választ, amely "súlyos csapást mért a hagyományos nyugdíjrendszer biztonságára", mivel kétszer annyian léptek át az eredetileg tervezettnél a magánnyugdíjpénztárakba, ami "alaposan megcsappantotta" a tb nyugdíjjárulék-bevételeit. A Fidesz szerint emiatt került sor a "nyugdíjreform mérsékelt korrekciójára", ami később lehetővé tette az ellátások három százalékkal magasabb emelését.

A fiatal demokratáknál több konkrétumot tartalmaz a szocialisták özvegyi nyugdíjakra vonatkozó tervezete; bár ez a pont a Fidesz 1998-as programjában is olvasható, és éppen "a szocialisták által megváltoztatott rendszer igazságtalanságait" ígérték orvosolni, eddig erre nem került sor. Medgyessy most az állandó özvegyi nyugdíj húsz százalékról harminc százalékra emelését ígéri. (A Horn-kormány idején az elhunyt ellátásának ötven százalékáról húsz százalékára csökkentették az özvegyi nyugdíj mértékét, eltörölték ugyanakkor a két ellátás együttes összegét maximáló rendelkezést.)

A nyugdíjasok örömmel láthatják, hogy a versengésben a politikusok szívesen teszik magukévá a másik ötleteit. Például az MSZP népszavazási ívein szereplő nyugdíjemelési módozat, amely nem az átlagos inflációt, hanem a nyugdíjasokat érintő fogyasztói kosár drágulását venné alapul, mára a kormány elképzeléseibe is beépült. Ám kiderült, hogy esetenként kifejezetten hátrányosan érintené őket, mert a gyógyszerek, a gáz, a villany és más rezsiköltségek nagyobb súllyal szerepelnének, és ezek az átlagos inflációnál kisebb mértékben drágultak. A kormány emiatt a mindenkori kedvezőbb indexálási módot alkalmazná. Medgyessy Péter kiszámítható nyugdíjemelést ígért, és a Pallas Páholyban már felvetette, hogy meg kellene vizsgálni, a reálbérek emelkedése vagy a nyugdíjaskosár alapján való számítás lenne-e kedvezőbb a nyugdíjasoknak. (Jelenleg és úgynevezett svájci indexálás van érvényben, amely a várható infláción és a nettó keresetek növekedésén alapul.)

Bár mindkét párt szerepelteti a rugalmas nyugdíjkorhatárt, jelentősebb a különbség a politikai riválisok a még aktívakat érintő nyugdíjelképzeléseikben. Az előző választási programban ugyan nem szerepelt, de a nyugdíjasok kérésére az Orbán-kormány adómentessé teszi a nyugellátásokat. Régi elvárás teljesül ezekben a napokban, amikor az érintettek kézhez veszik azokat az értesítőket, amelyekben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közli, tavaly a munkáltató mekkora összegre jelentette be az érintetteket. A járulék-folyószámlák ismertetésének fő célja az, hogy mindenkinek lehetősége legyen és módjában álljon annak eldöntése, milyen feltételekkel kíván nyugdíjba vonulni. Az aktívaknál a legfontosabb vitapont a magánpénztárak megítélése. A kormány a magánpénztárakba átlépők tagdíját hat százalékon befagyasztotta, most pedig az úgynevezett normajáradék megszüntetését tervezi a kabinet. (A normajáradékkal az állam garantálta: a magánnyugdíjnak el kell érnie a tb-nyugdíj 25 százalékát.) A zárszámadási törvénybe beépített javaslat ezt a garanciális elemet eltörölné, azt tanácsolva, hogy 2002 végéig az átlépéssel hátrányba kerülők menjenek vissza a tisztán tb-rendszerbe. A Fidesz-vitairat mindezt "a mai nyugdíjasok védelmével" indokolja, mert "a szocialisták reformtervének továbbvitele csak a nyugdíjasok kárára volna tartható".

Kökény Mihály, az Országgyűlés szociális bizottságának szocialista elnöke szerint tovább folyik a magánpénztári rendszer megrendítése. A pályakezdők kötelező tagságának megszüntetésének terve és a tagdíj befagyasztása után a normajáradékkal lényegében az állami garancia szűnne meg, és a nyugdíjpénztárak stabilitása rendülhetne meg. Ennek következtében több százezer ember megindulhat vissza a tisztán tb-rendszerbe - fogalmazott Kökény Mihály. Frajna Imre, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a normajáradéknak addig volt értelme, amíg a pályakezdőknek kötelező volt átlépni a magánpénztárakba. "Innentől, ha a normajáradék megmaradna, az illető át nem gondolt döntéseinek árát az adófizető állampolgároknak kellene megfizetni" - mondta a politikus. Az MSZP választási győzelme esetén visszaállítaná az eredeti állapotokat, a törvény elfogadása után pedig Alkotmánybírósághoz fordul.

A kampány elkezdődött, és a nyugdíjasok a jelek szerint nem lesznek híján az ígéreteknek. Ahogy Üszögi-Bleyer Jenő, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, az Idősügyi Tanács alelnöke mondja, korábban négy évig Horn Gyula miniszterelnöknek, az utóbbi három esztendőben Harrach miniszternek mondták el "Tiborc panaszát", és ez 1997 óta meghallgatásra is talált. Azóta folyamatosan emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Egyelőre még nem alakították ki saját álláspontjukat, vajon tagságuk számára melyik párt programja a kedvezőbb. Aszódi Pál, a polgári egyesület elnöke azt vizsgálja, kormányzása idején ki mit teljesített. Szerinte a Horn-kormány idején a nyugdíjak -11,2 százalékos reálértéke áll szemben az Orbán-kabinet +15,9 százalékával. A Nyugdíjasok Országos Képviselete viszont közleményt bocsátott ki, amelyben az áll: szervezetük "nem tartja korrektnek a gazdasági stabilizációt és a vele járó népszerűtlen intézkedéseket felvállaló kormányt egyoldalúan bírálni". (Ezen egyes nyugdíjasszervezetek jól összevesztek saját függetlenségüket és a többi szervezet politikai elkötelezettségét hangoztatva.) Medgyessy Péter arra figyelmeztet, hogy "a társadalom mára túljutott a mélyponton, a gazdaság jól teljesít", és szerinte tízmilliárdok folynak el az államkasszából. Harrach Péter szerint a szocialista miniszterelnök-jelölt nyugdíjakkal kapcsolatos ígéreteinek teljesülése esetén összeomlana az államháztartás.

A nyugdíjasok 1990-ben 2,6 millióan voltak, azóta több mint félmillióval nőtt a számuk. Fontos szereplők és egyre fontosabbak, de mert számuk emelkedik, a nekik tett ígéretek is egyre többe kerülnek. Mindenesetre hátradőlhetnek, kezdődik a licit, s ha néha úgy érzik, a Kész Átverés show szereplői, valószínűleg nem tévednek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.