Őfelsége ellenzéke | Válasz.hu

Őfelsége ellenzéke

/ 2017.06.21., szerda 15:31 /

A Fidesz tartja életben az MSZP-t? Médiafinanszírozás, a csillebérci úttörőtábor állami kivásárlása, óriáshitel a baloldal pénzemberének. Három tételben bizonyítjuk, hogy a hatalom százmilliókat utal az MSZP-hez köthető kasszákba, és azt is megmondjuk, miért.

Hatalmi szempontból mesteri találmány a centrális erőtér. A játék (értsd: az élethalál harc) lényege, hogy a köz ponti szereplő nemcsak magáért, a centrumért felel, hanem a perifériát is alakítja. Ha például egy tőle jobbra lévő párt elkezdene izmosodni, úgy védekezik, hogy életben tartja, nyilvánossághoz segíti az ugyancsak periferikus baloldalt – sőt, utóbbit háborúba küldi mindenki ellen, aki a centrális erőtér megbillentésére alkalmasnak látszik. Mindezt a Medgyessy– Gyurcsány-kormányok kommunikációs tótumfaktuma, Gál J. Zoltán így öntötte szavakba 2017 januárjában: „Mutatkoznak jelei, hogy (Orbán) sokféle – leginkább persze háttérben, titokban megkötött – alkura hajlandónak mutatkozik az ellenzékkel is, na nem a Jobbikkal, hiszen az a saját szavazótáborát veszélyezteti, hanem a támogatottsági gettóba szorult baloldallal, annak vezető erejével, az MSZP-vel. Erre pedig az adósságcsapdában és mondanivaló-deficitben vergődő szocialisták elvben alkalmasak is, miközben magától értetődő, hogy a változás esélyét csakis ezen alkuk elutasítása kínálja.”

Gál a Vasárnapi Hírek főszerkesztői székétől búcsúzott ezekkel a sorokkal – miután érzékelte, hogy a kabinet kezdi felkarolni az ellenzéki hetilapot. A volt kormányszóvivő mondatai még magyarabbul annyit jelentenek, hogy mára a középszerű MSZP-sek a Fidesz „hasznos hülyéivé” váltak. (Ugyanerre a szerepre Gyurcsány Ferenc – általános elutasítottsága miatt – háttér-megállapodások nélkül is alkalmas.) A Népszabadság bedöntése után a szocialistáknál hagyott Népszavával, Szabad Földdel és Vasárnapi Hírekkel ráadásul a Nemzeti Együttműködés Rendszerének demokratikus voltát is igazolni lehet.

Mindez persze így csak elmélet, ha úgy tetszik: összeesküvés-elmélet. Ilyenekkel, ugye, mindig tele a padlás. Legutóbb a Momentum elnöke, Fekete-Győr András állította egy lakossági fórumon – bizonyíték nélkül –, hogy a kormány fizeti az MSZP-t. Más „informátorok” Mesterházy Attila egykori kormányfőjelöltet nevezték Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó lekötelezettjének. És a volt szocialista kampányfőnökről, a parlament nemzetbiztonsági bizottságát vezető Molnár Zsoltról is sugalmazta már egy-egy bennfentes – például az MSZP korábbi guruja, Ron Werber –, hogy 2014-ben Rogán Antal kottájából játszott.

Spekulációk helyett azonban lássuk inkább a tényeket! Három tételben igazoljuk, hogy a hatalmi intézmények százmilliókat utalnak az MSZP-hez köthető kasszákba.

I. Médiafinanszírozás

Az Orbán-kabinet újabban elhalmozza állami hirdetésekkel a Botka László kormányfőjelölti kampányáért lelkesedni képes Népszavát, Vasárnapi Híreket és Szabad Földet. Áprilistól június közepéig 102 megjelenést azonosítottunk a három médiumban; mindez a hivatalos tarifatáblázatok szerint 201,5 millió forintnyi közpénz. S ha folytatódik a tendencia, egy esztendő alatt meglehet az egymilliárd. (Mivel a listaáraktól való eltérést a felek üzleti titokként kezelik, ráadásul a kormányzati reklámok a lapok internetes felületein is futnak, inkább csak a nagyságrendre, mintsem a konkrét összegekre érdemes összpontosítani.) Május 12-én például az a csoda is megesett, hogy míg a 16 oldalas Népszavában 2,5 „lepedőnyi” helyet bérelt a kormány („Állítsuk meg Brüsszelt!”, Szerencsejáték Zrt., Nemzeti Adó- és Vámhivatal), a vállaltan Fidesz-párti, húszoldalas Magyar Időkbe ennél kevesebb központi reklám jutott.

Miért különös, ha az állam valós olvasótáborral rendelkező újságokat is bevon a tájékoztató kampányaiba? Csupán azért, mert 2017 elejéig ilyen „hiba” elvétve fordult elő; a hirdetések segítségével inkább a magukat kormánypártiként meghatározó új termékeket építették fel. A Népszava és társai akkor váltak stratégiai, azaz tűrt helyett támogatott partnerekké, amikor Puch László korábbi MSZP-kincstárnok – Ausztriába költöztetett cégén, a Horizont Handels und Industrie AG-n keresztül – nevére vette a lapok kiadóit. Mivel a piaci szereplők közül kevesen mutogatják magukat ezekben az orgánumokban (a Puch család harkányi Dráva Hotel Thermal Resortja a legaktívabb reklámozó), ma már az MSZP-közeli média az olvasók mellett legfeljebb a hatalom jóindulatára számíthat.

II. Csillebérc-gate

Míg a szocialista sajtó kormányzati szponzorálása jórészt a szemünk előtt zajlik, akadnak titkos alkuk is a két „szemben álló” fél között. Másfél hete csak kishírként engedték kiszivárogni a nyilvánosságba, hogy az állam felhagy a pereskedéssel, és lelépési pénzt fizet Rácz Péter úttörőszövetségi elnöknek a csillebérci táborért (majd odaköltözteti Hosszú Katinka úszóakadémiáját). Lapunk most az igazság egyéb részleteit is kibontja – ám előbb egy kis múltidézés.

A KISZ 1989-ben ajándékozta az úttörőknek a Normafa közelében lévő, 46 hektáros területet. Tíz évvel később a telken lévő vadászházat kijátszották a Rácz unokatestvére nevével fémjelzett Bau-bérc Kft.-nek, majd a tábort megkísérelték privatizálni az offshore hátterű Mobilber Kft.-nek. Utóbbit tavalyig az a Tóth Miklós vezette, aki korábban egy MSZP-tulajdonú céget is irányított – azaz Puch László volt pártpénztárnok kinevezettjeként vonult be a magyar gazdaságtörténetbe. Az antikommunista Fidesz az első Orbán-kormány idején becsületbeli ügyként kezelte az 1989-es eredeti állapot visszaállítását Csillebércen. Pert indított, majd 15 évnyi bírósági huzavona után a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki: minden az államé, az úttörőknek és csatolt részeiknek le kell vonulniuk a területről. Úgy tűnt, ez történelmi igazságtétel, hiszen meghiúsult az utódpárti „komcsik” egyik legnagyobb ingatlanmutyija. (Rácz Péter maga is volt MSZP-s parlamenti képviselőjelölt, élettársa, Butor Klára pedig pártigazgatói szintig vitte a szocialistáknál.)

A 2015-ös verdiktet azonban nem elkullogás, hanem utóvédharc követte. Ráczék a birtokátadás helyett azt kezdték követelni – egy újabb bírósági eljárásban –, hogy az állam térítse meg „az ingatlan fenntartása folytán előállott értékemelkedést”. A Fővárosi Törvényszék irattárában lapunk rábukkant egy tavalyi szakértői jelentésre; az úttörők erre hivatkozva nettó 960 millió forintnyi költözési díjat próbáltak kiénekelni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőből (MNV). Annak ellenére volt bátorságuk elővezetni javaslatukat, hogy 27 évig szedték az ingatlan bérbeadásából származó hasznot (szakosított vállalkozásukon, a Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ Kft.-n keresztül, amely még 2016-ban is 248 millió forintos bevételt termelt).

S mit lép erre az MNV 2017 júniusában? Értesüléseink szerint a titkos alku úgy szól: Ráczék egyrészt kapnak 900 milliót idén decemberig a lelépésért, továbbá 400 milliót az ebül szerzett vadászház tulajdonjogának peren kívüli átadásáért. Ízlelgessük csak: a Fidesz-kormány nettó 1,3 milliárdos bánatpénzzel bocsátja el az MSZP legfelsőbb köreiig érő stábot, amely ellen korábban minden jogi és médiafegyvert bevethetőnek tartott.

III. A kincstárnok hitele

A Fidesz–MSZP-összeműködés nem kizárólag az állam és a régi szoci pártelit milliárdos ügyleteiben érhető tetten, hanem abban is, hogy az egyik jelentős jobbos banktulajdonos immár bátran, minden kormányzati retorzió veszélye nélkül beleállhat a baloldal legfontosabb pénzemberének finanszírozásába. Megszemélyesítve: a jegybankelnök unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz tartozó Növekedési Hitel Bank (NHB) tavaly két óriáshitelt is nyújtott a Puch család érdekeltségeinek. A földhivatali nyilvántartás szerint a volt kincstárnok négycsillagos harkányi szállójára és Termál Kempingjére, továbbá a Kipszer Zrt., vagyis az MSZP-kormányok udvari építőcégének székházára is bejegyezték az NHB jelzálogjogát 490 plusz 420 millió forint erejéig. (A Kipszer utolsó emlékezetes megbízásai: a székesfehérvári kórház műtéti tömbjének, a hévízi tófürdő fogadóházának és az ELTE Trefort kerti épületeinek kivitelezése.)

Lapunk megkeresésére Puch László azt mondja, jórészt korábbi hiteleket váltott le a Szemerey-bank kölcsönével – szigorúan piaci alapon. Tudomása szerint egyébként az NHB aktivitása felfutóban van, így természetes, hogy a megbízható ügyfeleket „összehozza a jó sors” ezzel a pénzintézettel. Kérdésünkre, vajon a Kipszer mögötti cégek anyagi megerősítése azt is jelenti-e, hogy esetleg újra nekifut majd egy-egy közbeszerzésnek, építőipari munkának, Puch visszadobja a labdát: „Szóljanak, legyenek szívesek, ha tudnak olyan stadionprojektről, amelybe beszállhatunk!”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.