Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?
Az Origo tegnapi Orbán-interjújáról közölt szemlék kicsit elsiklottak az előre hozott választásról szóló rész felett (a kollégáknak üzenem, hogy az „előre” itt időt jelöl, ezért az „előre hozott választás”-t három szóba írjuk), pedig elemzők, újságírók, politikai ellenfelek jó ideje morfondíroznak azon, hogy a kötelező kvótáról tartandó népszavazás után (amelyen minden valószínűség szerint nagy többségben lesznek a nem szavazatok) hogyan fogja fenntartani még másfél évig a választói lelkesedést a Fidesz. Az persze nem meglepetés, hogy politikusok képesek viszonylag rövid idő alatt fordítani a véleményükön, és teljesen logikusan levezetni azt az álláspontot, amellyel nem is olyan régen még szembementek. (Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”) De Orbán Viktor tegnapi szavaival egyértelművé vált: nem lesz előre hozott választás. Nem azért, mert a miniszterelnök ne tudná hihetően elmagyarázni híveinek, hogy miért van szükség az újbóli felhatalmazásra („hogy még nagyobb, kétharmados erőt tudjon felmutatni Brüsszellel szemben”, teszem azt), hanem azért, mert a kérdésről most, szeptember végén a következőket mondta:
„Az emberek 2014-ben elmentek szavazni, és négy évre döntöttek, hogy az általuk támogatott politikai erők intézzék az ország ügyeit. Mi ezt el is vállaltuk. Ahhoz különösen súlyos külső körülménynek kell előállnia, hogy az ember ezt a vállalását ne teljesítse. Tehát van egy megállapodásunk az emberekkel, hogy négy évig, a következő választásokig elvégezzük ezt a munkát. Az előrehozott választás ráadásul gyakran sunyi dolog. Ha nem egyértelmű az indok, akkor ott valami ravaszkodásnak kell lennie. Az emberek pedig pontosan megérzik, ha már nem róluk, nem az ő jövőjükről van szó, hanem valamilyen politikusi okoskodásról és trükközésről. Az emberekben, ha nem is követik a bonyolult politikai folyamatokat, van egy beépített radarkészülék, és egy dolgot csalhatatlanul megéreznek: ha egy-egy politikai akció, mozdulat mögött nem az ő érdekeiket szolgáló magatartás, hanem politikai önérdek húzódik meg. Nem véletlen, hogy az előrehozott választásokat általában el szokták bukni. Magyarországon az önkormányzati választásoknál ez jól látható, az európai nagypolitikában pedig Schröder így vesztette el a kancellári pozícióját, a német SPD így szorult ellenzékbe. Előrehozott választásnak tehát egyértelmű, nyilvánvaló oka kell legyen. Szerintem ilyen nem áll fenn Magyarországon, mert Magyarország jó irányba halad.”
Márpedig, ha Orbán Viktor szeptember 22-én sunyizásról, ravaszkodásról, trükközésről beszél, akkor a következő néhány hónap túl rövid ahhoz, hogy módosítsa a véleményét, és a szavazóit is átfordítsa. (Ahhoz, hogy a 2007-es, az oroszoknak „ajtót mutató” beszéd után a Fidesz-tábornak „el tudja adni” az oroszbarátságot, el kellett telnie néhány évnek.) Megtehette volna, hogy nem mond semmi az előre hozott választás lehetőségéről, ügyesen megkerüli a kérdést – de nem ezt tette. A kérdés ezért tekinthető egyértelműen eldöntöttnek.
Október 2. után inkább a Fidesz belső struktúráját érdemes figyelni: ha hinni lehet a Népszabadságnak, akkor „a 2018-as választáson, illetve az egy évvel későbbi önkormányzati voksoláson nem lesz rajta a jelöltlistákon azon honatyák, polgármesterek neve, akik októberben nem tudnak elég hatékonyan mozgósítani”. A lap által megkérdezett kormánypárti politikusok számára ez evidencia, és úgy tudják: a miniszterelnök a fideszes választókerületi elnökök és polgármesterek legutóbbi zártkörű értekezlet egyértelművé tette: a népszavazásnak nem csak országosan, de minden egyes körzetben külön-külön is érvényesnek kell lennie. Érdemes tehát majd területi bontásban is vizsgálni az eredményeket jövő vasárnap: jó eséllyel a 2018–2019-es csapat összeállításáról is sokat megtudhatunk.
