Orbán figyelmeztetett: már csak 264 fideszes képviselő!

Bajnai Gordon osztályzata: Noha a búcsúzó miniszterelnök kevésbé volt megosztó személyiség, mint Gyurcsány Ferenc, eddigi tevékenységét az iskolai osztályzatoknak megfelelő, ötfokú skálán az összes megkérdezett csak kétharmadra (2,57) értékelte.  

Nem meglepő, hogy a Fidesz és a Jobbik támogatói átlagosan kettest adtak Bajnai Gordonnak, az azonban elgondolkoztató, hogy az MSZP hívei is csupán erős hármast (3,28) írtak a bizonyítványába.

Talán azért, mert elmaradt a megválasztásakor remélt/ígért "szocialista népszerűségi reneszánsz". Ennek ellenére várható, hogy a baloldali választók körében idővel megszépül Bajnai emléke, amely jó alap lehet az esetleges visszatéréséhez.

Miniszterelnök kerestetik: A távozó kormányfő kényelmes pozícióból szemléli a küszöbön álló választásokat, hiszen miniszterelnöki kinevezéséhez hasonlóan most sem kell a szavazók kegyét keresnie. Mivel - az euró bevezetésének érdekében - továbbra is megszorításokról beszél, az osztogatást ígérő MSZP is mintha hátratolta volna.

Posztjáért, nagyrészt hónapok óta változatlan erőviszonyok mellett, mások küzdenek: tízből négyen (42 százalék) most is Orbán Viktort választanák miniszterelnöknek. Bokros Lajos viszont jelentősen vesztett vonzerejéből. Míg az év elején még a megkérdezettek 15 százaléka kívánta őt Bajnai utódjának, ma már csak 10 százalékuk tart ki mellette. Úgy látszik, az MDF kül- és belharcai koptatják a párt jolly jokerét is.

Pártszimpátia: Január óta sem az MSZP (11 százalék), sem a Jobbik (9 százalék) támogatottsága nem változott érdemben az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók körében; kettejük küzdelme a második helyért folytatódik. Mivel az aktív szavazók harmada (34 százaléka) bizonytalan vagy titkolja pártszimpátiáját, a Nézőpont Intézet az egyes pártok identitásképző személyeire vagy programpontjaira rákérdezve próbálja meghatározni lehetséges választásukat.

Az így számított potenciális, maximálisan elérhető szavazótábor sem mutat érdemi elmozdulást: a szocialisták legfeljebb 22, a szélsőjobboldal legfeljebb 18 százalékot szerezhet számításaink szerint. Figyelmet érdemel a Fidesz-tábor alakulása is, amely január óta a bizonytalanok javára enyhén zsugorodott (47-ről 42 százalékra). Mindez arra figyelmeztet, hogy a polgári oldal határán - ahogy korábban is jeleztük - nagy a jövés-menés, a pillanatnyi hangulattól függ, hány támogatóból lesz valóban szavazó.

A két szavazat dilemmája: Orbán Viktor országértékelő beszédében hangsúlyozta, hogy a "nagy változásra" vágyóknak mindkét szavazatukkal a Fideszt kell támogatniuk. A figyelmeztetés nem véletlen: minden nagyobb párt táborában vannak más politikai erővel is szimpatizálók, akik listán szívük második választását segíthetik a parlamentbe.

A "másodlagos pártpreferencia" vizsgálat viszont azt mutatja, hogy a Fidesz támogatóinak 78, az MSZP esetében pedig 84 százalék második szavazatával is kitartana első választása mellett. Ez a változás a kampány eredménye: januárban még a Fidesznél csak 70, az MSZP-nél 62 százalékos volt a hűség.

Modellparlament: Az egyéni jelöltre és a pártlistákra leadott szavazatok alapján lehet csak pontosan kiszámolni a következő Országgyűlés pontos összetételét. Néha igen kevés szavazaton is múlhat egy-egy mandátum és a biztos parlamenti többség. Januári modellparlamentünk módszertanával februárban is kiszámoltuk a potenciális szavazótáborok alapján a várható erőviszonyokat.

A magyar mandátumszámítási rendszer bonyolultsága miatt a Fidesz gyengülése egyelőre "csak" három mandátum elvesztésével járt (264 fő), az MDF-nek a zsugorodása (potenciális tábora 8-ról 5 százalékra csökkent) miatt viszont nyolc mandátumról kellett lemondania (11 fő). Utóbbiakon az MSZP (60 fő) és a Jobbik (51 fő) osztozott. Így törékenyen, de a Fidesznek még mindig meglehet a kétharmada.

A vizsgálat jellemzői
A felmérés 2010. február 19. és 21. között készült, ezer fő megkérdezésével.
A reprezentatív minta célcsoportja: a 18 év feletti magyar lakosok.
Az adatgyűjtés módszere: telefonos kérdőíves lekérdezés.