Orbán Horthyról – ez darázsfészek, brutális vita jön

/ 2017.06.21., szerda 16:20 /

Orbán Viktor „kivételes államférfinak” nevezte Horthy Miklós egykori kormányzót szerdán, a felújított Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán. A vonatkozó szövegrészlet egészen pontosan így hangzott:

„A XX. század második és harmadik évtizede a magyarság történetének súlyos próbaköve volt. Hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett maga alá minket a történelem, nos, ezt néhány kivételes államférfiúnak köszönhetjük. Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kunó miniszternek. Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter. És ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús gyászos szerepvállalása sem.”

A korábbi Horthy-viták ismeretében egy dolgot rögtön kijelenthetünk: ez valódi történelmi darázsfészek, azonnal induló értelmezési versennyel, összeegyeztethetetlen álláspontokkal. A tisztább kép érdekében vegyünk át néhány kérdést!

♦ Az államférfinak minősítés változás Orbán Viktor korábbi véleményéhez képest?

Lényegében igen. A miniszterelnök korábban többször is kijelentette, hogy a Fidesz „a korszak pártjai közül a kisgazdapárttal van legközelebbi rokonságban, amely ellenzékben volt Horthyval szemben”. (Utóbbi idézet 2012-es.) Orbán a 2016-os évértékelőjében azért utasította el a lehetőséget, hogy a mostani két ciklus kormányzását a Horthy-rendszerhez hasonlítsuk, mert megítélése szerint az „veszélyes ingovány, vizenyős, lápos, lidérces vidék”. (Utóbbi jelzőket és metaforákat érthetjük magára a Horthy-rendszerre, de arra a gyakorlatra is, hogy idézett rendszert összevessük a NER-rel.) A kormányfő korábban állást foglalt az emlékművitában is. Akkor kifejtette: „Ezért nem fogom támogatni Horthy Miklós-szobor állítását sem, aki a magyar alkotmány szerint olyan időszakban volt politikai vezető, amikor Magyarország elveszítette a nemzeti szuverenitását.” A miniszterelnök eddig egyszer sem emlegette a nagy államférfiak között Horthyt, inkább tartózkodóan nyilatkozott róla és rendszeréről.

♦ Hiszen Orbán nem is Horthyról, hanem Bethlenről beszélt, nem? „Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter” – vagyis Bethlen miatt emelte ki Horthyt.

Ezt a betoldást azért tarthatta fontosnak a kormányfő, mert pontosan tudja, hogy a Horthy-vita darázsfészek. Bethlen István személye körül nagyrészt konszenzus van (róla neves kutatója, Romsics Ignác is csak elismerő szavakkal nyilatkozik, miközben ugyanő Horthyról nincs nagy véleménnyel), márpedig a logika szabályai szerint Bethlen nem lett volna Horthy nélkül. Vagyis ha Bethlent szeretjük, akkor Horthyt is szeretnünk kell. Ez a logika azonban a történelemben nem alkalmazható. A fajvédő Gömbös Gyulát is automatikusan fel kellene emelnünk, mert minisztere volt a korszak egyik legtehetségesebb külpolitikusa, Kánya Kálmán, vagy Berinkey Dénest, mert kabinetjének tagja volt a Kossuth téren szoborba öntött Nagyatádi Szabó István.

♦ Most akkor államférfi volt Horthy Miklós vagy sem?

A Horthyt övező – véget nem érő, sok ezer oldalnyi olvasmányt provokáló – vitát nem ez a bejegyzés fogja eldönteni. Talán nem véletlen, hogy a közvélemény és a történetírás se kiköpni, se lenyelni nem tudja. A Heti Válasz 2010-es írását ajánlom, Ablonczy Balázstól:

„Érdemei közé számít, hogy hagyott tevékenykedni koncepciózus politikusokat: Bethlen Istvánt, Kánya Kálmánt vagy Klebelsberg Kunót – és a másik oldalon egy darabig Gömbös Gyulát, bár az a koncepció annyit is ért. 1938 augusztusában Kielben visszautasította, hogy Magyarország megtámadja Csehszlovákiát, és ezzel európai háború okozója legyen. Cserbenhagyta ugyanakkor Teleki Pált (nem is egyszer), és nem sokat érzékelt a magyar társadalmat feszítő problémákból. Kérdés mármost, hogy ebből az örökségből mi használható fel: valószínűleg nem sok. A többség – meggyőződésem szerint Horthy mostani elszánt hívei is - rosszul érezné magát egy 1919-es típusú rendteremtésben. Nem csak arra kell gondolni, amit az iskolai tankönyvben látunk, hogy a szekszárdi direktórium ott térdel a kivégzőosztag előtt az árokparton.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.