Orbán Horthyról – ez darázsfészek, brutális vita jön

/ 2017.06.21., szerda 16:20 /

Orbán Viktor „kivételes államférfinak” nevezte Horthy Miklós egykori kormányzót szerdán, a felújított Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán. A vonatkozó szövegrészlet egészen pontosan így hangzott:

„A XX. század második és harmadik évtizede a magyarság történetének súlyos próbaköve volt. Hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett maga alá minket a történelem, nos, ezt néhány kivételes államférfiúnak köszönhetjük. Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kunó miniszternek. Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter. És ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús gyászos szerepvállalása sem.”

A korábbi Horthy-viták ismeretében egy dolgot rögtön kijelenthetünk: ez valódi történelmi darázsfészek, azonnal induló értelmezési versennyel, összeegyeztethetetlen álláspontokkal. A tisztább kép érdekében vegyünk át néhány kérdést!

♦ Az államférfinak minősítés változás Orbán Viktor korábbi véleményéhez képest?

Lényegében igen. A miniszterelnök korábban többször is kijelentette, hogy a Fidesz „a korszak pártjai közül a kisgazdapárttal van legközelebbi rokonságban, amely ellenzékben volt Horthyval szemben”. (Utóbbi idézet 2012-es.) Orbán a 2016-os évértékelőjében azért utasította el a lehetőséget, hogy a mostani két ciklus kormányzását a Horthy-rendszerhez hasonlítsuk, mert megítélése szerint az „veszélyes ingovány, vizenyős, lápos, lidérces vidék”. (Utóbbi jelzőket és metaforákat érthetjük magára a Horthy-rendszerre, de arra a gyakorlatra is, hogy idézett rendszert összevessük a NER-rel.) A kormányfő korábban állást foglalt az emlékművitában is. Akkor kifejtette: „Ezért nem fogom támogatni Horthy Miklós-szobor állítását sem, aki a magyar alkotmány szerint olyan időszakban volt politikai vezető, amikor Magyarország elveszítette a nemzeti szuverenitását.” A miniszterelnök eddig egyszer sem emlegette a nagy államférfiak között Horthyt, inkább tartózkodóan nyilatkozott róla és rendszeréről.

♦ Hiszen Orbán nem is Horthyról, hanem Bethlenről beszélt, nem? „Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter” – vagyis Bethlen miatt emelte ki Horthyt.

Ezt a betoldást azért tarthatta fontosnak a kormányfő, mert pontosan tudja, hogy a Horthy-vita darázsfészek. Bethlen István személye körül nagyrészt konszenzus van (róla neves kutatója, Romsics Ignác is csak elismerő szavakkal nyilatkozik, miközben ugyanő Horthyról nincs nagy véleménnyel), márpedig a logika szabályai szerint Bethlen nem lett volna Horthy nélkül. Vagyis ha Bethlent szeretjük, akkor Horthyt is szeretnünk kell. Ez a logika azonban a történelemben nem alkalmazható. A fajvédő Gömbös Gyulát is automatikusan fel kellene emelnünk, mert minisztere volt a korszak egyik legtehetségesebb külpolitikusa, Kánya Kálmán, vagy Berinkey Dénest, mert kabinetjének tagja volt a Kossuth téren szoborba öntött Nagyatádi Szabó István.

♦ Most akkor államférfi volt Horthy Miklós vagy sem?

A Horthyt övező – véget nem érő, sok ezer oldalnyi olvasmányt provokáló – vitát nem ez a bejegyzés fogja eldönteni. Talán nem véletlen, hogy a közvélemény és a történetírás se kiköpni, se lenyelni nem tudja. A Heti Válasz 2010-es írását ajánlom, Ablonczy Balázstól:

„Érdemei közé számít, hogy hagyott tevékenykedni koncepciózus politikusokat: Bethlen Istvánt, Kánya Kálmánt vagy Klebelsberg Kunót – és a másik oldalon egy darabig Gömbös Gyulát, bár az a koncepció annyit is ért. 1938 augusztusában Kielben visszautasította, hogy Magyarország megtámadja Csehszlovákiát, és ezzel európai háború okozója legyen. Cserbenhagyta ugyanakkor Teleki Pált (nem is egyszer), és nem sokat érzékelt a magyar társadalmat feszítő problémákból. Kérdés mármost, hogy ebből az örökségből mi használható fel: valószínűleg nem sok. A többség – meggyőződésem szerint Horthy mostani elszánt hívei is - rosszul érezné magát egy 1919-es típusú rendteremtésben. Nem csak arra kell gondolni, amit az iskolai tankönyvben látunk, hogy a szekszárdi direktórium ott térdel a kivégzőosztag előtt az árokparton.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.