Orbán mesterterve: előre hozott választás is lehet a népszavazásból

/ 2016.02.25., csütörtök 15:46 /
Orbán mesterterve: előre hozott választás is lehet a népszavazásból

Nem értem, mit problémázik az ellenzék, és mi ez a nagy jogtudatos fölhorgadás még jobboldali körökben is. A vasárnapi boltbezárásról akart népszavaztatni Nyakó István? Igen. Megelőzte őt Erdősi Lászlóné? Meg hát. De a néni nem ugyanarról a témáról adott be kezdeményezést? Dehogynem. Vagyis ha lesz népszavazás, akkor az MSZP-nek módjában áll az urnák elé szólítani a híveit? Módjában áll. Na, ez itt a lényeg, a többi – kidobóemberestül, lökdösődésestül – mellékkörülmény.

Mielőtt valaki azt hinné, meghibbantam, de legalábbis a cinizmus csúcsait kívánnám ostromolni, sietve jelzem: utóbbira már csak azért sem tennék érdemi kísérletet, mivel a lécet a Fidesz-frakció jó időre elérhetetlen magasságba helyezte, amikor közleményében még az MSZP-re igyekezett kenni a felelősséget. „Immár sokadjára fordul elő, hogy a szocialisták képtelenek egy népszavazási kezdeményezést szabályosan beadni. Nyilvánvaló, hogy csak a botránykeltésben érdekeltek. Ezzel a szocialisták ma is csak a teljes alkalmatlanságukról tettek tanúbizonyságot” – olvassuk a hajdanán még erkölcsi alapokon politizáló párt képviselőcsoportjának szavait.

Ami pedig az elmeállapotomat illeti, néhány ténnyel és szemponttal vázolnám, valójában mit is gondolok a népszavazásos vircsaftról.

– Amilyen váratlan állampolgári öntudatra ébredt, és feltűnt a semmiből Erdősi Lászlóné, ugyanolyan hirtelenséggel és megmagyarázhatatlanul bármikor a homlokára csaphat, mondván: már nem is olyan fontos a boltbezárás elleni referendum, ezért szépen jegeli az ügyet.

– Ha így történik, a szocialisták nem tudnak helyette aláírásokat gyűjteni és kampányolni, ugyanis nála vannak a választási szervek által hitelesített, erre szolgáló ívek.

– Egyébként is, a kormány emelte a tétet, és nem holmi „életmódbeli”, hanem immár nemzeti sorskérdésről kell népszavazni.

– Csakhogy, amint úriember biztosra nem fogad, értelmetlen, sőt a közpénzek hűtlen kezelésével ér fel egyetlen fillért is költeni egy olyan referendumra, amelynek végeredményét többszörösen előre lehet tudni.

– Hiszen minden létező közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a magyarok elsöprő többsége ellenzi a kvótát.

– Emellett tavaly a Fidesz Nemzeti Konzultációt hirdetett a bevándorlás kérdéseiről, melyben az egymillió válaszadó 61-94 százalékban egyetértett a kormány tetteivel és szándékaival.

– Mi több, a Fidesz nemrég dicsekedett el azzal, hogy rekordszámú, kétmillió ember írta alá azt az ívet, amelyen az uniós kvóta ellen lehetett szót emelni, sőt Németh Szilárd alelnök kijelentette, folytatják az aláírásgyűjtést.

– A kvótarendszer megtorpedózásának egyébként a magyar kormány mindenféle népszavazásnál jobb eszközét választotta, amikor nemrég az Európai Bíróságon támadta meg a tervezetet.

– Ezek után ha én megveszekedett kormánypárti aláírógép volnék, előbb-utóbb csak megkérdezném: hölgyek, urak, már vagy háromszor elmondtam a véleményemet a kvótáról, netán nagyot tetszenek hallani?

– Ha mégis eltöprengenék azon, elmenjek-e népszavazni, feltenném a kérdést, ugyan kit és mire kötelez a majdani eredmény? És amikor a tízmillió alkotmányjogász országában már a sarki fűszeres is megmondja, hogy senkit és semmire, akkor lehet, hogy hagynám az egészet a fenébe.

– Az is a kedvemet szegné, hogy például az olimpiáról vagy a Városliget beépítéséről nem írnak ki népszavazást, pedig ezekről a kérdésekről – csakúgy, mint a vasárnapi zárva tartásról – közvélemény-kutatások sora jelzi: támogatottságuk nem éri el az 50 százalékot sem.

– Ezzel együtt a mindannyiunkban ott rejtőző konyhapolitológus azt súgja: bár most minden észérv a népszavazás ellen szól, korántsem biztos, hogy a kormány nagyot kockáztat a kezdeményezéssel. Gondoljunk csak tavaly ilyenkorra, a mindenféle előzmények nélkül feltűnő bevándorlásellenes plakátkampányra. Értelmetlen, populista, az emberek rosszabbik énjére alapozó akciónak gondoltuk? Értelmetlen, populista, az emberek rosszabbik énjére alapozó akciónak gondoltuk. Aztán a migránsáradat elszabadulásával az élet nem Orbán Viktorék kezére játszott? Bizony hogy! Ma tehát még nem tudhatjuk, hogy – már ha átmegy mindenféle alkotmányossági szűrőn – a legkorábban októberben kiírható népszavazás idejére nem lesz-e még forróbb a kvótaügy, melynek láttán még én is kezem-lábam össze fogom törni, hogy mielőbb leszavazhassak.

– Ha meg a kormány nem tud négymillió embert az urnákhoz csábítani, így a referendum érvénytelen lesz? Ez esetben még mindig mondhatja, hogy az ország sorsát olyan hosszú távra meghatározó kérdésről van szó, melynek eldöntéséhez immár előre hozott választásokon kér felhatalmazást. Mivel pedig az ellenzék a fasorban sincs, a voksolást alighanem meg lehet nyerni, és a 2018-ig hátralévő másfél év helyett egy újabb négyéves ciklust kezdeni.

– Ja, hogy közben – a bevándorlásügyön kívüli, egyre sokasodó visszataszító jelenségek miatt – egyre több a frusztrált konzervatív, jobboldali szavazó, aki mind kevésbé tud hinni „a szeretet és az összefogás erejében”? Nem érdekes, majd kiadnak újabb közleményeket, hogy erről is a szocialisták tehetnek.

Rosta

Zsuppán András

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.