Orbán sem tudta, mire jó a szegedi szuperlézer – most kiderül

/ 2015.02.19., csütörtök 17:20 /

Budapestről mint a fény városáról szóló videómontázzsal vette kezdetét a Fény Nemzetközi Évének magyarországi eseményeit felvezető sajtótájékoztató a Magyar Tudományos Akadémián. A drónokkal készített látványos felvételekhez lekapcsolták a világítást, így stílszerűen sötétben indult a fény éve, utána viszont a közelmúlt legjobb tudományos ismeretterjesztő programsorozatának beharangozóját hallottuk. Valljuk be, ennek vagy annak a nemzetközi éve általában kevés izgalmat tartogat – most szerencsére nem ez a helyzet.

A sorozat a tavaly akadémiai elnökké választott Lovász László első nagy projektje, nem véletlenül: a világhírű matematikus az ismeretterjesztést tekinti elsődleges küldetésének. A csavar a történetben azonban az, hogy a tudomány mellé a művészetet is behozta a programsorozatba: a sajtótájékoztatón ott ült mellette a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György is. S az MMA által működtetett Műcsarnok rögtön látványos programokkal világítja meg a fény művészeti jelentőségét: március 7-én nyílik meg Csáji Attila fényművész Fényút című kiállítása nagyszabású lézerinstallációkkal, s a megnyitó idején kétnapos Nemzetközi Fényszimpóziumot is rendeznek a kiállítóhelyen.

Csáji Attila egyik fényinstallációja

Hogy miért most van a Fény Éve, annak több oka is van: 50 éve fedezték fel a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást és fektették le a száloptika alapjait, Einstein 90 éve fogalmazta meg a fényelektromos jelenséget, 80 éve pedig az általános relativitáselméletet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a fény teológiai jelentőségére fókuszált, Fekete György a művészettörténeti korok fény-értelmezését boncolgatta, de a megnyitó legizgalmasabb része a lézerekkel volt kapcsolatos. (A lézer, ha valaki nem tudná, egy különleges fényforrás, ami vékony, kis széttartású, nagy energiasűrűségű fénynyalábot bocsát ki.)

Amint Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora fogalmazott, a lézerek ugyanúgy a spájzban vannak, mint az oroszok: ha holnap leállna az összes lézer, a vonalkód-leolvasóktól a CD-lejátszókig egy sor használati tárgyat kidobhatnánk. De ami igazán izgalmas, hogy egy olyan lézer is épül éppen hazánkban, amihez hasonló viszont sehol a világon nincs. Pont egy éve tették le az alapkövét az ELI-ALPS kutatóintézetnek. A „szegedi szuperlézerről” szinte mindenki hallott már az országban, de bizonyára kevesen értik, mi is épül az egykori szovjet laktanya helyén. Szabó Gábor felidézte: maga Orbán Viktor is elismerte az alapkőletételen, hogy ugyan fogalma sincs, mire jó a berendezés, de ha ő mondja, elhiszi, hogy fontos.

Szabó most elmondta, miről van szó. Az ELI egy páneurópai kutatóintézet, aminek három berendezése közül egyet hoznak létre Szegeden (a másik kettő Prágában és Bukarestben épül). A szegedi a világ első attoszekundumos lézere lesz, ami azt jelenti, hogy attoszekundumonként fog kibocsátani egy fényimpulzust. Az attoszekundum nagyon rövid idő, úgy aránylik a másodperchez, mint az egy másodperc a világegyetem korához (ami körülbelül 14 milliárd év). Míg a fény egy másodperc alatt 7,5-szer kerüli meg a földet, egy attoszekundum alatt alig néhány atomnyit mozdul el. Pont ezért hasznos a tudósoknak egy olyan fényforrás, amivel ilyen rövid időközönként tudnak megfigyelni egy folyamatot. Tegyük fel például, hogy a rúdugrásról csak fél percnyi felbontással készítünk képeket: ez egyiken még azt látjuk, hogy egy ember rúddal a kezében fut, a másikon azt, hogy hanyatt fekszik egy szőnyegen. Ha tudni akarjuk, mi történt a kettő között, rövidebb időközönként kell felvételt készíteni. Minél rövidebbek az időközök, annál pontosabban tudjuk, mi történt. Egy nátrium és egy klóratom egyesülésekor például látjuk a végeredményt, a NaCl-molekulát (a konyhasót), de  még nincsenek eszközeink a folyamat részletes megfigyelésére, arra, hogy pontosan hogyan viselkedik a két atom elektronfelhője az egyesülése során. Most majd lesz.

A szegedi ELI science park látványterve

A szegedi ELI science park látványterve

A szuperlézer nem is a fizikusok számára lesz a legnagyobb segítség, hanem azoknak a tudósoknak, akik a segítségével akarnak kutatni valamit. Például az élet alkotóelemeivel foglalkozó biofizikusoknak, szerves kémikusoknak. Szabó felidézte: már Szent-Györgyi Albert megsejtette, hogy a DNS viselkedésében az elektronok játsszák a főszerepet: akár száz bázispárnyi távolságra képesek letapogatni a molekulán a hibákat és a felcsavarodásokat, ami az élethez szükséges egyik alapvető mechanizmus. A sejtést azonban kísérletileg eddig nem lehetett igazolni, mert csak most lesz olyan eszközünk, amivel látni is fogjuk, ahogy az elektronok atomról atomra szállítják a töltést. Már javában folyik a világ kutatóintézeteiben a kísérletek tervezése, Szabó azonban arra is rámutatott, hogy egy ilyen lézert nem lehet csak úgy bekapcsolni, akár egy évig is eltarthat a fokozatos beüzemelése.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.