Orbán Viktor nem tudja, sírjon vagy nevessen

/ 2017.05.19., péntek 12:00 /

Nem tudja, sírjon vagy nevessen az Európai Parlament határozatát olvasva, mondta ma reggel Orbán Viktor, pedig ha valakinek, neki aztán igazán jó kedve lehet most.

Merthogy a kormányfőnek teljesen igaza van abban, hogy ha végigböngésszük a Magyarországgal szemben a bűvös hetes cikkelyes eljárás elindítására felszólító, szerdán elfogadott EP-határozat szövegét, bizony fogjuk a fejünket. Orbán azt a részt emelte ki belőle, amelyben azt kifogásolják, hogy a röszkei szír zavargót „tíz év börtönbüntetésre ítélték pusztán azért, mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre”. Miközben az illető át akart törni, rendőrökre támadt.

Ettől függetlenül is hemzseg a szöveg a szokásos liberális lózungoktól, előjön az antiszemitizmus, csak úgy, simán (az izraeli nagykövet épp az aktuális Heti Válaszban mondja el, hogy az Orbán-kormány nem antiszemita, de ez a brüsszeli haladókat nyilván nem zavarja meg éleslátásukban), ahogy a mindenféle kisebbségek egyre sanyarúbb sorsa is, rutinszerűen, indoklás nélkül.

A követelések meg...

1. Vonják vissza a lex CEU-t.

Szép követelés, egyet is értek, a kormány ledarálós, agyament politikájával meg nem, de csókolom, az oktatás nemzeti hatáskör. Lehet itt bindzsizni azzal, hogy a szolgáltatás szabadsága viszont alapérték, de akkor is ez a helyzet.

2. Vonják vissza a civiltörvény tervezetét.

A civiltörvénynek ez a formája semmit nem szolgál a Fidesz politikai céljain kívül, hergelésre jó és megbélyegzésre, másra nem. Csakhogy: ebbe beledumálni szintén nem EU-hatáskör.

3. Vonják vissza a menekülteket tranzitzónába záró törvényt.

A „menekültek” nincsenek bezárva sehova. Magyarországon nem flangálhatnak kedvükre, de Szerbia felé nyitott a tranzitzóna.


Szóval hiába jöttek itt a szalagcímek tegnapelőtt, hogy ugyanis „Kibiztosították az uniós atomot Magyarország ellen”, dehogy biztosították. (Egyébként: hogyan kell atomot kibiztosítani? Mindegy.) Adtak egy kis muníciót Orbánnak, ennyi történt. Akárcsak négy éve, a Tavares-jelentéskor.

Mert hiába megy itt az „ilyen még sosem történt az Unióban”, ha eljárási szempontból igaz is ez a kitétel, politikailag ugyanaz zajlik. Még az sem új, hogy a Fidesz pártcsaládjából is átszavaztak a balos javaslatra. Igaz, Tavares jelentésénél nem volt név szerinti szavazás, de ott is volt vagy 60 tartózkodó/átszavazó néppárti, s most sem volt több. A frakció harmada fordult Orbán ellen, de ők meg hagyományosan ki nem állhatják: ezt az arányt, meg a tényt, hogy néppárti szavazatokkal át fog menni ez a parlamenti határozat, a Fidesz pontosan látta előre, már egy hónapja is tudták, hogy ez lesz.

Írásos nyoma is van: a Heti Válasz olvasói már akkor értesülhettek minderről.

Meg arról is, hogy különösebb félnivalójuk nincs Orbánéknak. Ez az egész kirakatdemokráciás EU-s látszatpolitika olyan, hogy lehetetlen valakit tényleg megbüntetni (épp ezért javasolt annak idején Tavares alternatív büntieljárást). Ha a most nem részletezett rengeteg lépcsőn fel is bukdácsolna az eljárás a Tanácsig, ott úgyis elvérzik: egyszerűen nem érdekük az országoknak precedenst teremteni, úgyhogy kizárt a minősített többség.

Aggódni tehát nem kell, hogy megvonják a szavazati jogot.

Egyvalamire viszont jó a sztori: elhúzódik sokáig és végig legitimálja a Brüsszel-ellenes szabadságharcot. Meg Orbán ma is előadott szövegét a „Soros-határozatról”. Ezt a hatékony kis bombácskát meg a nagyon okos Jean-Claude Juncker ajándékozta a magyar miniszterelnöknek, amikor nemrég személyesen konzultált Soros Györggyel.

Szóval nincs új a nap alatt, s Tavares konyec ugyan, jelentésileg mármint, de ugyanaz történik, mint négy éve.

Azaz: Orbánnak legfeljebb nevetni van oka.

Sírni legfeljebb nekünk. Egyrészt az EU-s ballib elmebajok olvastán, másrészt az erre hivatkozva minden gátlásától megszabadult magyar kormányzat működését látva.

Amelyet, régi igazság, de nem árt felidézni a nagy atomujjongásban: csak a magyar nép tud leváltani.

S ez jól is van így.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!