Orbán Viktor találmánya

/ 2017.11.22., szerda 15:48 /

A tábor anyagi biztonságának megteremtése adja az Orbán-kormány népszerűségének alapját. Az uniós és állami pénzek szétosztása révén zajló holdudvarépítésnek azonban ára van: a fejlődés lassulása – állítja Kovách Imre egyetemi tanár, a Társadalmi integráció című kötet szerkesztője.

– A magyar újraelosztás rendszere kötetük szerint a „politikának a totalitárius rendszerekhez közelítő befolyást biztosít”. Csak nem azt akarják állítani, hogy totalitárius rendszerben élünk?

– Nem. A totalitárius rendszerek nem törődnek a joggal, azt csinálnak, amit akarnak. Magyarországon a forrásfelosztás alapvetően legálisan történik. A demokratikus országokban a hatalmat gyakorlók a gazdaság működését zömmel a törvényhozás segítségével kontrollálják. Magyarországon viszont a fejlesztési források szokatlanul nagy arányban kerülnek az államon keresztül a gazdaságba. A projektek révén felosztott összeg ráadásul egyre növekszik a GDP-hez és az államháztartáshoz, a jóléti kiadásokhoz viszonyítva.

– Vagyis Magyarország projektország.

– Óvakodnék az ilyen címke alkalmazásától, a folyamat ennél összetettebb.

– A rendszer első eleme a projektrendszer. De ez nem az Orbán-rendszer találmánya.

– Korábban is jelen volt Magyarországon, de a projektek szerepe olyan erős, ami akkor sem volna egészséges, ha a klientúra finanszírozása nem szerepelne a céljai között. Itt óriási hatalmi tér nyílik.

– Uniós pályázatok mindenhol vannak, mitől válik a mértékük „egészségtelenné”?

– Másutt sokkal nagyobb a szerepe a piacnak, és erősebb a köz kontrollja. Ha Hollandiában meghirdetik egy út építését, akkor nagyobb esélye van annak, hogy a legjobb ajánlatot tevő nyer, mint nálunk.

– A volt szocialista országok is tőkehiányosak, azok is projekthatalmak?

– A projekt Európában mindenhol hatalmi kérdés, térségünkben még hangsúlyosabban. De a Fidesz megtalálta annak törvényes formáját, hogyan lehet a közpénzeket hatalmi céljaira felhasználni, a klientúráját, vagy ahogy Orbán Viktor fogalmaz, a nemzeti burzsoáziát erősíteni.

– Kötetükben ízekre szedik az Orbán-kabinet eredményeit is, megkérdőjelezve azokat.

– A politikai stabilitásnak, a ciklusokon keresztüli hatalmon maradásnak ára van: a társadalmi egyenlőtlenségek befagyasztása, aminek következménye például, hogy aki szegény, az is marad.

– Ott a közmunka.

– A közmunka – annak számára, aki hozzáfér – elviselhetőbbé teszi ezt az állapotot, mert több pénzt kap a segély összegénél, ugyanakkor a megélhetéshez szükséges források minden korábbinál erősebben kapcsolják a hatalomhoz. Az így létrejött politikai stabilitás alapvető érdeke a hatalmi elitnek, a felső középosztálynak és a középosztálynak is. Mindezt értelmezve rögtön jobban értjük, miért van a Fidesznek ekkora támogatottsága.

– Vagyis azt állítják, a közmunka célja nem az, hogy 13 százaléknyi ember felemelkedjen, és ennek segítségével a piacon el tudjon helyezkedni?

– De. Van ilyen cél is.

– A középosztályt mivel nyeri meg a kormány?

– Azzal, hogy adópolitikájával a szegényektől a középrétegek felé pumpál pénzt. Másrészt a középosztály a projektesített „táncrend” részese, és ez sem az élet végéig tartó közalkalmazotti lét; két-három évig tart, utána újra pályázni kell.

– Kötetük azt állítja, hogy nagy tömegek saját érdekeik ellenére támogatják a Fideszt. Még baloldali értékrendű emberek is. Mire alapozzák ezt?

- A Fideszt tartósan két és fél millióan támogatják, és ebben ott van a felső középosztály egy része, de ott kell lenni a szegényeknek is, egyébként nem lennének ennyien. Valamilyen erő úgy magnetizálja őket, hogy társadalmi helyzetüktől, vagyis érdekeiktől függetlenül kapcsolódjanak egy politikai erőhöz. Ők a stabilitást nagyobb értéknek tartják, mint az igazságosságot vagy az egyenlőséget.

– A Fideszen kívül más is képes erre Magyarországon?

– Ma egy vezér tudja igazán integrálni a táborát, és ő Orbán Viktor. A Fidesz egy elképzelt közösséghez való tartozás élményét adja azoknak az embereknek, akik nem akarták azt, ami 90 előtt volt, de a 90 utáni világban sem találják meg a helyüket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.