Oscar-díj egy forradalmi ötletért

/ 2011.12.22., csütörtök 16:28 /

Miközben az emberiség ökológiai lábnyoma egyre nagyobbá válik, s a hulladéktermelésünk is hatalmas méreteket ölt, a szemét nagy része annak ellenére is lerakókba vagy hulladékégetőkbe kerül, hogy rengeteg nyersanyagot újra lehetne hasznosítani. Egy magyar találmány segíthet a probléma kezelésében.

Raisz Iván és Barta István fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy kommunális hulladékból metanolt állítsanak elő - mindezért 2008-ban Magyarországon az Év Találmánya díjat is kiérdemelték. Bár a technológia még csak kísérleti stádiumban létezik, az eredmények biztatók: egy tonna városi hulladékból akár 300 kiló metanol is kinyerhető. Az ötletet annyira előremutatónak tartják, hogy idén októberben Nürnbergben, a Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyén fődíjjal jutalmazták, így a Zöld Oscarnak is nevezett díj hazánkba került.

A feltalálók eredményeiket a Nobel-díjas Oláh György nyomdokain haladva érték el. "Azt tűztük ki célul, hogy azt hasznosítsuk a hulladékból, amit csak lehet" - magyarázza Raisz Iván. A kommunális hulladék először válogatáson esik át, kikerül belőle az üveg, a fém és minden olyan elem, amelyet már most is szelektíven gyűjtenek. Ami ezen kívül esik, azt kapja meg Raiszék üzeme. Az előkészített, megfelelően aprított szerves részeket egy elgázosító kemencébe engedik. Az elgázosítóban a hulladékból és a bevezetett oxigénből hidrogén-szén-monoxid-szén-dioxid elegy jön létre, amelyből tisztítás és egyéb kémiai folyamatok révén metilalkohol születik. A folyamat során keletkező szén-dioxidot szintén jó áron lehet értékesíteni.

A metanol alkalmazása sokrétű lehet, s főleg azért jósolható nagy jövő a találmánynak, mert azt jelenleg kizárólag földgázból állítják elő. Akár üzemanyagként is felhasználható a jövőben, hiszen ma már gyártanak tiszta metanollal üzemelő motorokat. Ezen felül a benzinhez is hozzákeverhető, ami elősegítené, hogy hazánk az unió megújuló energiaforrásokra vonatkozó irányelveinek is megfeleljen. Ráadásul a metanol a csomagolóanyagok területén is felhasználható, ezért alkalmazása ott is sikeres lehet.

A két fejlesztő találmánya jelenleg Miskolcon, egy kísérleti, úgynevezett pilotprojekt keretében fog élesben vizsgázni, az erre létrehozott konzorciumban a helyi kommunálishulladék-szolgáltató is szerepet vállalt. A szerves anyagok aprítására szolgáló berendezés már működőképes, és tesztüzemeket is végeztek. A darabolt szemetet felhasználó üzemrész azonban ennél sokkal bonyolultabb rendszer, melyet még csak most szerelnek össze.

"Tömbszelencéket, nyomás-, hőmérséklet- és áramlásmérőt, szigeteléseket kell beépíteni, a kemence hőszigetelését úgy kell megoldanunk, hogy az 500-600 fokos készülék palásthőmérséklete ne legyen magasabb 40 Celsius-foknál. Az összes készülékünket portalanítanunk kell, szén-dioxiddal feltölteni, mert ha a levegős berendezésbe küldjük a hidrogént, akkor mindent kezdhetünk elölről" - részletezi Raisz Iván a még előttük tornyosuló feladatokat.

Síparadicsom helyett

Honnan jött az ötlet, hogy belevágjanak a fejlesztésbe? - kérdezzük Raisz Iván kémikustól.

Láttuk, hogy a hulladékhasznosítással probléma van; hegyeket építünk, de ahhoz nem elég magasakat, hogy hazánk síparadicsommá váljon. Néhány orosz gázcsapelzárás nyomán az is világossá vált, hogy az energiatulajdonosok azt csinálnak velünk, amit csak akarnak. Próbáltunk a két problémára egy megoldást találni, és ez lett belőle. A lényeg, hogy ne csak kalaptartónak használjuk a fejünket.

Hogyan zajlott a munkamegosztás?

Barta István barátom a hulladékok tudora, én meg a kémikusa vagyok az egésznek. Fele-fele arányban osztoztunk a munkában, a szabadalomban és a sikerben is.

Ha a tesztüzemek beválnak, akkor gyakorlatilag egy energetikai Kánaán köszönhet ránk.

Az energiakérdést nem tudjuk megoldani, a hulladékban lévő energiát tudjuk olyanná alakítani, hogy azt ne kelljen állandóan használni. Olyan formában kell tárolni az energiát, hogy akkor tudjuk fölhasználni, amikor szükségünk van rá.

Mikorra válhat működőképessé a projekt?

Bízunk benne, hogy ebben az évben már csöpögni fog a metilalkohol, illetve a cseppfolyós szén-dioxid is.

Mennyi idő kell a tényleges elterjedéshez?

Fél évig kell folytatnunk a teljes tesztüzemet, hogy az automatizált kémiai rendszer bekerülési költségét meg tudjuk mondani, és azt, hogy mennyi idő kell egy üzem kialakításához. Jelentkezett már egy cseh cég, amely az ottani kizárólagos értékesítés feltételeiről kérdezett, de itthonról is érdeklődtek a megvalósításról. Igény tehát lenne rá.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.