Ősök tere

/ 2013.07.31., szerda 15:17 /

A Jobbik a Magyar Tudományos Akadémiától elvont forrásokból hozna létre őstörténeti intézetet, miközben ilyen kutatócsoport már létezik. Az ott dolgozó szakemberek a társadalmi érdeklődést érzékelve szóba álltak a hagyományőrzőkkel, az új kutatások nyomán pedig akár a tankönyveket is át kell majd írni.

A hagyományőrzők nem nyilaztak le senkit, és a tudósok sem átkozták ki a nem szakmabelieket. A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) áprilisban Magyar őstörténet - Tudomány és hagyományőrzés címmel megtartott konferencia volt az első alkalom, hogy a honfoglalás idejét újraélők és a korszakkal foglalkozó tudósok egy rendezvényen együtt szerepeltek. Az "alternatívok" bevették volna a "finnugrizmus" bástyájának tartott Akadémiát? A legkevésbé sem. Azt jelezte a tanácskozás, hogy a tudományos világ és a hagyományőrzőknek nevezett sokrétű szubkultúra legkomolyabb része párbeszédet kezdett. Erre jó példa a konferencián előadó Bíró Ádám és Bencsik Péter együttműködése: a régész és az íjkészítő közösen alkották meg a honfoglaló magyarok fegyverének eddigi leghitelesebb rekonstrukcióját.

Sarlatánok kíméljenek!

Mindez nem azt jelenti, hogy a sumér délibábokat kergetők polgárjogot nyertek: a magyar őstörténet továbbra is az egyik legösszetettebb tudományos kérdés, amelyet az internetről vagy dilettáns "kutatók" könyveiből felcsipegetett sületlenségekkel nem lehet átírni. De a társadalmi igényt jól mutatja, hogy várhatóan idén augusztusban is tízezrek látogatnak majd ki a hagyományőrző szubkultúra legnagyobb rendezvényeire, a Kurultájra és a Magyarok Szövetsége Kunszentmiklós melletti gyűlésére. Sőt a politika is napirenden tartja a kérdést, Lezsák Sándor fideszes országgyűlési alelnök például a Kurultáj elkötelezett támogatója. A Jobbik pedig július közepén jelentette be, hogy az őszi költségvetési vitában őstörténeti kutatóintézet felállítását javasolja majd. Mondván, az Akadémia nem ad helyet a vitáknak és nem szervez kutatásokat, ezért a párt pénzt is elvonna a tudóstestülettől. A radikálisok árnyékra vetődtek: 2012 februárjában alapították meg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézetén (BTK) belül a Magyar Őstörténeti Témacsoportot; a régészeket, történészeket, nyelvészeket összefogó tudóscsapat hozta tető alá az említett konferenciát.

"A magyar társadalom hihetetlen érdeklődéssel fordul az őstörténet felé, amit jó- és rosszindulatú sarlatánok egyaránt kihasználnak. Másrészt az 1996-os millecentenáriumi rendezvények óta nem született jelentősebb összefoglalás a korszakkal és a problémákkal kapcsolatos új eredményekről" - idézi a kutatócsoport létrehozásának indokait Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. A történész szerint az új tudományos eredmények következtében változik a honfoglalás koráról, a magyar nép etnogeneziséről való tudásunk.

Az új intézet jó alkalom lehet a tudomány mulasztásainak pótlására. Több mint ötven éve született például utoljára átfogó kataszter a honfoglalás kori sírokról. Márpedig ennek hiányában alapvető összefüggések felismerése is nehéz. Ezért a témacsoport szakemberei nekiláttak a VI. század közepétől a XIV. század elejéig tartó korszakot feldolgozó adattár elkészítésének, amely az összes leletet ábrázolná térinformatikai eszközökkel. Egy dél-oroszországi magyar ásatásban való részvételt is támogat a témacsoportnak szervezeti keretet adót MTA BTK.

Emellett elkészülhet a hiteles rovásírásemlékek összefoglalója is. Bármennyire hihetetlen a manapság már helységnévtáblákig érő divat láttán, utoljára Sebestyén Gyula rendszerezte a székely írás emlékeit - 1915-ben. "Azóta nemcsak a felfedezett emlékek száma duplázódott meg, de rengeteg hamisítvány is kering. Az érdeklődők nem feltétlenül tudnak különbséget tenni köztük" - magyarázza Vásáry István. A turkológus irányítja a székely írás emlékeinek összegyűjtését célzó programot, egyben vezeti a témacsoportot. Ami pedig az általános őstörténet-kutatást illeti, "a legkomolyabb újdonságokat a régészettől és a genetikától várhatjuk" - teszi hozzá a professzor. Vásáry István szerint nem kell ködös emlékekbe menekülni, a valódi történelem is kellően izgalmas.

Oroszország kincsei

Nem véletlen, hogy a hozzáértők a régészetet emlegetik, mint ahonnan új információk érkezhetnek; sőt előbb-utóbb még a középiskolai atlaszokat is át kell rajzolni. A VI-VIII. századból ugyanis a kutatók nem rendelkeznek olyan leletanyaggal a Volgától nyugatra eső területekről, amelyet összefüggésbe lehetne hozni a magyarok, de egyáltalán bármely népesség Dél-Uráltól kiinduló vándorlásával. Az utóbbi térségből feltehetőleg a IX. század elején meginduló vonulás következő állomása Etelköz (a középső Dnyeper-vidék) lehetett, s innen eleink már a Kárpát-medencébe kerültek. Azaz a tankönyvekben is szerepelő Levédia ebben a formában nem létezett önálló szállásterületként, vagy nem az ott megjelölt Kazár Kaganátus területén volt; ezt ugyanis tételes régészeti elemzés nem támasztja alá. Ma úgy tűnik, nem néhány száz év, hanem fél évszázad alatt jutottak el a honfoglalók a Kárpát-medencébe. E témában kutat Türk Attila, aki augusztus elején indul egy csapat élén Dél-Oroszországba, Cseljabinszk közelébe egy magyar vonatkozású régészeti feltárásra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Őstörténeti Témacsoport, valamint az MTA BTK Régészeti Intézetének közös expedíciója mintegy 30 év szünet után újítja fel a korai magyar történelem keleti régészeti kutatását. "Az ujelgi lelőhelyről került elő a Kárpát-medencei honfoglalókkal párhuzamba állítható legkomolyabb anyag. E kapcsolat mibenléte érdekel minket" - mondja a Heti Válasznak Türk Attila. A többek között az MTA BTK, illetve civilek támogatásával szervezett expedíció célállomásán harmadik éve folynak a munkálatok. "Ha az előkerülő leletekről bebizonyosodna, hogy 895 utánra keltezhetők, akkor talán a keleten maradt magyarokhoz van szerencsénk. De a IX. századi réteg inkább a honfoglalás kori anyagi műveltség keleti gyökereire mutat" - magyarázza a régész.

De nem kell ahhoz Oroszországig utazni, hogy a magyar őstörténettel kapcsolatos új fejleményeket találjunk. Idehaza a kutatókat régóta foglalkoztató avarkérdés is változások előtt áll. A szintén ázsiai eredetű népcsoportról sokáig úgy gondolták, hogy a VI- VIII. században még erős kaganátus a frankok általi legyőzése után kipusztult. Szentpéteri József régész, a témacsoport egyik titkára szerint ezt az álláspontot alighanem felül kell vizsgálni. "A temetők leletanyaga alapján ma már valószínűbb, hogy az avar kori népesség tekintélyes része megérte a honfoglalást" - mondja. Az első látásra csak a világ avarszakértőinek nem túl népes táborát izgalomba hozó információ más megvilágításba kerül egy új könyv révén. Benkő Elek régész a középkori Székelyföldről szóló monográfiájában arra jutott, hogy a korai székelység embertani szempontból a Kárpát-medence honfoglalás előtti népességéhez állt közel. Az avaroktól való származás bizonyítása régi problémát oldana meg: a székelyek különállástudata megmaradt, bár kulturális értelemben nem lehet elválasztani őket a magyaroktól. De a honfoglalás után a meghódított népekre jellemző módon katonai segéderőként alkalmazták őket.

Szentpéteri József évek óta vezeti a Solt-Tételhegyen folyó ásatásokat. A Bács-Kiskun megyei település határában fekvő lelőhelyen egykor az Avar Kaganátus központja lehetett. Később - a kutatásvezető véleménye szerint - a magyar nagyfejedelemség székhelye ugyanide került. Majd csak Taksony nagyfejedelem fia, Géza idején költözött Esztergomba a legfőbb hatalmi központ. E feltevés bizonyítása nagy előrelépés lenne.

Ukrán testvérek?

Az őstörténeti honlapok alapján a legtöbbeket izgató kérdés az, hogy a genetika eszközeivel fel lehet-e deríteni a honfoglaló magyarok eredetét, rokonságát. "Fontos kérdés, mi alapján lehet a sírokból kinyert genetikai mintákat összevetni a jelenlegi adatokkal. Sok múlik a mintavételen: Ornella Semino az ukránokat, a horvátokat és a lengyeleket vélelmezte legközelebbi fiági rokonainknak. De ez nem a magyar férfiak többségének szláv eredetét bizonyítja: a vizsgálatot mátrai falvakban végezték, ahol a szlovák népesség több évszázadon át szoros kapcsolatban volt a magyar népelemekkel" - magyarázza Mende Balázs Gusztáv, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának vezetője. Hozzáteszi: óvakodni kell a genetika csodafegyverként való kezelésétől, hiszen például egy honfoglalás kori lelet genetikai vizsgálata nem fog választ adni arra a kérdésre, hogy milyen nyelven beszélt az illető. Mende Balázs Gusztáv szerint a kutatók meglepve tapasztalták, hogy a vizsgált honfoglalás kori kiscsaládi temetőkben a közvetlen vérségi összefüggést ritkán találták meg; sokkal több volt a sírkertek közti rokoni kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy a honfoglalók a korábban gondoltakkal ellentétben jóval mobilabbak lehettek. A másik lehetőség, hogy nagy létszámú népesség temetkezett rövid idő alatt a kis létszámú temetőkbe, ezért nem voltak egymásnak rokonai az elhunytak.



Az őstörténet három legfontosabb kérdése - és a tudományos válaszok

1. Vége a finnugor rokonságnak?

A magyar nyelv és a honfoglalók eredete két külön dolog. Nem létezik "finnugor", amiképpen "indogermán" népi eredet sem: ezek nyelvtörténeti kategóriák. A kulturális gyökerek nem moshatók össze sem a vérségi, sem a nyelvi származással.

2. Mennyire ősi a székely rovásírás?

Ez még bizonytalan. Volt olyan feltevés, amely XV. századi konstrukciónak tartotta, ám ez tarthatatlan álláspontnak tűnik. Nem kellően igazolt az a vélekedés sem, amely szerint az írás az egyház üldözése ellenére maradt fenn: templomokból is ismerünk feliratokat, ez papi jóváhagyás nélkül elképzelhetetlen lett volna.

3. Az avarok magyarok?

Az érdeklődőket László Gyula kettős honfoglalás elmélete óta (amely szerint a magyarság a 670- es években, majd 895-ben érkezett a Kárpát-medencébe) foglalkoztatja a kontinuitás kérdése. Noha ezt a tudomány nem tekinti bizonyítottnak, elmozdulás tapasztalható: a kutatások fényében valószínű, hogy az avar kori népesség nagy része megérte a honfoglalást, és felmerült a székelység avar eredete is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.