Összedőlhet a pécsi toronyház

/ 2001.10.26., péntek 07:41 /

Ama szeptemberi fekete kedd óta fokozódott az aggodalom a pécsi belváros szélén ágaskodó huszonöt emeletes "felhőkarcoló" körül. A felületes szemlélő számára mindez csupán a New York-szindróma része, afféle hisztérikus tömegpszichózis eredménye lehet, hiszen kinek is jutna eszébe Magyarország legmagasabb lakóházát repülőgéppel célba venni. Ám a pécsiek nem külső támadástól, hanem magától az épülettől tartanak.

Fotó: H. Orbán Dániel

A legújabb szakvélemények szerint a pécsi toronyház statikai állapota most már valóban kritikus. A hatóságok azt fontolgatják, ha záros határidőn belül nem kezdődik meg a felújítása, veszélyzónát fognak kijelölni a helyiek által minden névadási kísérlet ellenére csak "huszonöt emeletesként" emlegetett monstrum körül: a nyolcvannégy méteres kör magában foglalná a környező négyemeletes paneltömböket, irodaházakat, az élelmiszerboltot, sőt az út túloldalán álló könyvtárat és nagyáruházat is.

A pécsi magasház nem akármilyen épület. Szerepel a Guinness Rekordok könyvében is, mint a világon a leghosszabb ideje üresen álló toronyház. Kétes dicsőség. Nincs olyan lakója a városnak, aki ne mondana le róla bármelyik pillanatban. Sokan lemondtak volna már az építéséről is, de a hetvenes évek közepén erről a kérdésről nem nyitottak vitát. Sőt, az akkori párt- és városvezetést az egyébként szokásos megalománia mellett - mi az, hogy Gödöllőn van a legmagasabb lakóház? - még ideológiai szempontok is vezérelték: immár nem a székesegyház magasodik majd legmagasabban a város fölé, hanem az új, szocialista huszonöt emeletes...

A pécsi Uránvárosban ekkor már állt egy tizenhét emeletes lakóépület, de az legalább szervesen illeszkedett a reptér helyén épült városrész központjába. Az új felhőkarcolót viszont egy földszintes utca végében, négyemeletes panelek és családi házak környezetében álmodta meg tervezője. Az építési technológia - feszített vázszerkezet - is merőben új volt. A gyakori földrengések hazájából, Szerbiából importálták, innen kapta az azóta már más városokban is áldásként, majd átokként viselt nevét: IMS. Tény, hogy Jugoszláviában jól vizsgázott ez a technológia, Magyarországon azonban - elsősorban kivitelezési trehányságok miatt - tömegével okozott és okoz gondot iskolák, rendelők, társasházak tulajdonosainak.

Még a földrengést sem érezték

A pécsi magasház 1974-ben tornászta fel magát közel száz méter magasra a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat közreműködésével. Több mint 18 ezer négyzetméterén 252 lakás kapott helyet, valamint az ingatlankezelő, a KSH megyei irodája és egy postahivatal. A lakások felett reprezentatív konferenciatermet alakítottak ki, ahonnan teljes pompájában tárult fel a város panorámája.

Itt, a repiterem alatt kaptak garzonlakásokat a pécsi színészek is. Melis Gábor máig szívesen emlékszik vissza a toronyházban töltött évekre. Szerinte kitűnően működött a ház, még saját mosodájuk is volt, a lakások kényelmesek, a liftek gyorsak, a kilátás gyönyörű. Hasonlóképpen vélekedik a ház egyik portása is, aki gyakran üldögél ma is egykori munkahelye szomszédságában:

- Annyi ember lakott itt, mint egy nagyobb baranyai faluban. Gondolja csak el, milyen jól meg kellett szervezni az életet, a szolgáltatásokat. Egyszerre négy lift járt fel-le az épületben, a lakókat szinte a bejárati ajtóig vitte. Soha semmilyen panaszt nem hallottam a kivitelezés minőségére, pláne nem statikai problémákra. Sőt egyszer, amikor kisebb földrengés volt Pécsett, s aggódva telefonáltak a rokonok, a házbeliek csodálkozva kérdeztek vissza: milyen földrengés?

Jöttek az osztrákok

Hogy a kivitelezéssel mégsem lehetett minden rendben, azt jelzik a nyolcvanas évek vége felé már több lakónak feltűnő jelenségek. Erős szélben a felső emeletek ablakai dübörögni kezdtek, a légáram keresztülhúzott a lakásokon. Az épületen kívül huzatörvények keletkeztek, melyek megbontották a burkolatot, az északi oldal beázott. A bomba azonban akkor robbant, amikor egy rutinszerű karbantartás során 1989 nyarán megszondázták a szerkezeti elemeket is. A felbontott burkolat alatt megdöbbentő látvány fogadta a szakembereket: a kötőelemek jelentős része korrodálódott, s emiatt nem zárták ki a konzolok leszakadásának veszélyét sem. A szakértők azt is megállapították, hogy a korróziót nem a beszivárgó esővíz, hanem kivitelezési hiba okozta: a betonozásnál használt anyag túlzott adagolása roncsolta szét a feszítő acélszerkezetet, amely, ha megbomlik, összeomolhat a ház.

1989 karácsonyán a városi tanács súlyos döntésre kényszerült: a létező szocializmus hagyományai szerint vagy bagatellizálja a problémákat, és ezzel súlyos veszélynek teszi ki a lakókat, vagy elrendeli a magasház kiürítését. A hivatal ez utóbbi mellett döntött. A hetvenes évek megalomán beruházásáért túl nagy árat fizetett a város. Nem csupán a kétszázötven családnak kellett sebtében új lakást keresni, hanem még a kiürített monstrum összes építészeti gondja is a nyakába szakadt. A statikusok több százmillió forintra becsülték az épület felújításának költségeit, de ugyanennyibe került volna a lebontása is.

Elkezdődött a huzavona. A legkülönfélébb elképzelések láttak napvilágot a ház hasznosítására. A kilencvenes évek elején felröppent a hír, hogy már aláírásra kész a szerződés hongkongi befektetőkkel, mégis 1993 karácsonyáig kellett várni, míg valóban sikerült vevőt találni a házra. A kilencven százalékban osztrák tőkével létrehozott IMMO Kft. vette meg az épületet 32 millió forintért, de azzal a kikötéssel, hogy a vételár kifizetése helyett a felújított épületben majd két szintet visszaad a pécsi önkormányzatnak, sőt a testület a szerződés nem teljesítése esetére öt éven belül visszavásárlási jogot is kikötött magának.

A pécsiek ma már keserű mosollyal emlékeznek vissza arra a lendületre, amellyel az IMMO - a grázi AST Gmbh-val a háta mögött - munkához látott. No nem az állványokon, hanem a tervezőasztalon és a pr-irodákban. Külön pályázatot hirdettek az épület nevére, és nagyszabású sajtófogadáson jelentették be: a Hipp-hopp Ház találtatott a legfrappánsabbnak. Néhány hét múlva - érezvén, hogy a felújítás tempója nem fogja tudni követni a név sugallta lendületet - az osztrákok Erzsébet-házra módosították az épület nevét.

Tulajdonosok, törekvések, perek

Az 1995 áprilisában benyújtott és júniusban jóváhagyott tervek szerint az Erzsébet-ház luxuslakásoknak és luxusirodáknak adott volna otthont, míg a mellette lévő telken bevásárlóközpont épült volna mélygarázzsal. Csakhogy Pécs nem olyan város, ahol gördülékenyen mennek az egyébként simának látszó ügyek. Hat, azaz hat szomszédos lakó megfellebbezte az építési engedélyt, mondván, a bevásárlóközpont miatt a környék gyermekei elveszítik piros hintás játszóterüket. Hiába érveltek az osztrákok azzal, hogy sokkal szebb játszótérrel kárpótolják majd a kicsiket, a lakók - egyes vélemények szerint politikai sugallatra - megmakacsolták magukat. Az ügy elfogultság miatt a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal elé került, amely 1995 augusztusában új eljárásra utasította az elsőfokú építési hatóságot. Ez utóbbi fantáziájából mindössze annyira telt most már, hogy hiánypótlásra szólítsa fel az építtetőt.

Aztán múltak az évek. Az osztrák tulajdonos már nem akart sem hiányt pótolni, sem hat lakóval pereskedni, még kevésbé építkezni. Legfőképpen szabadulni szeretett volna a csalfa Erzsébettől, s ez 1997-ben sikerült is neki, miután kilencvenszázalékos tulajdonrészét eladta a pécsi Baranyagaszt Rt.-nek, amely rövidesen a maradék tíz százalékot is felvásárolta, s így a mai napig 100 százalékos tulajdonosa az IMMO Kft.-nek.

Azok kedvéért, akik csupán a lényegre kíváncsiak, máris jelezhetjük: a ház megerősítése, felújítása ügyében azóta sem történt semmi. Jogi csatározás folyik a Pécs-Szigetvár-Kaposvár háromszögben, ugyanis időközben a pécsi önkormányzat beperelte az IMMO-t, így a polgármesteri hivatal elfogultság miatt hatóságként már nem járhat el. Pécs városa az 1995-ös szerződés visszavásárlási klauzulája alapján szeretné visszakapni az épületet. A Legfelsőbb Bíróság elé került perben november közepén várható ítélet. Hogy a jelenlegi tulajdonos mit szeretne, azt nagyon nehéz kideríteni, hiszen a Baranyagaszt első embere folyamatosan bújócskát játszik az újságírókkal, más pedig nem nyilatkozhat a cégnél magasházügyben.

Kísértetház vércsepárral

E terméketlen tizenkét év során, úgy látszik, a toronyháznak fogyott el elsőként a türelme. Bár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereinek előzetes véleménye alapján még nem állt fenn életveszély, a helyzet mára változott. Immár a helyi sajtóban is megszellőztették a végleges szakvéleménynek azt a megállapítását, amely szerint a tartószerkezet megerősítése szükséges és sürgős, mert az épület egyes csomópontjaiban olyan mértékű a károsodás, hogy a szerkezet az önsúlyterheket sem bírja el a szabványban megkövetelt biztonsággal.

A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal február végéig adott haladékot az IMMO-nak a felújítás megkezdésére. A tulajdonosnak már addig is 60 millió forintot kellene költenie a legsürgősebb tennivalók elvégzésére, a vázszerkezet megerősítése pedig jóval meghaladja a 300 millió forintot. Tekintettel arra, hogy az IMMO mögött álló Baranyagaszt ekkora tőkét évek alatt sem tudott mozgósítani, jogos az aggodalom, hogy az elkövetkező három hónap is kevésnek bizonyul majd erre. Ebben az esetben az önkormányzat megelőlegezi a felújítás összegét, és megpróbálja behajtani a tulajdonoson. Feltéve, hogy a bíróság novemberben eleve nem a pécsi önkormányzatnak ítéli oda a házat.

Amúgy a magányos, koszos, szürke toronyból az elmúlt évtizedben már minden mozdíthatót leszereltek, eladtak vagy elloptak. Az ősz portás szerint sok mecseki villa tulajdonosa Erzsébet leromlásának köszönheti gazdagságát.

A házban a galambok jól érzik magukat, hiszen a törött és tágra nyitott ajtókon, ablakokon át szabadon közlekedhetnek. Náluknál jobb sora csak annak a vércsepárnak van, amelynek méterekre sem kell a szárnyát billentenie a napi betevőért. Annál több félnivalója van a környék lakóinak: mi lesz, ha Erzsébet nem tiszteli a határidőket, és lábai február előtt végleg elgyöngülnek?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.