heti-valasz.hu/itthon/attila-ha-ezt-a-benazast-latjak-a-parttagok-csapatostul-atlepnek-a-dk-ba-100113

http://heti-valasz.hu/itthon/attila-ha-ezt-a-benazast-latjak-a-parttagok-csapatostul-atlepnek-a-dk-ba-100113

Összeesküvés-gyakorlat

/ 2013.11.20., szerda 14:32 /

A hazai jobboldal jó ideje az Egyesült Államok kijáróembereként azonosítja Bajnai Gordont. Ez a vád a Snowden-ügyig összeesküvés-elméletnek tűnt, most viszont már az a kérdés: ha Washington nem riad vissza a globális adatgyűjtéstől, mi gátolná, hogy politikai-gazdasági befolyásra törjön például nálunk? A Szilvásy-féle kémbotrány pedig valószínűsíti, hogy anno az oroszok is a spájzunkig jutottak.

Magyarország - Amerikával összevetve - valóságos mintademokrácia. Az efféle kijelentéseket a közelmúltig a rögeszmés nagyhatalom- és kapitalizmusellenesség kórtani eseteként diagnosztizálta volna a világközvélemény, idén azonban már minden bizonnyal az Egyesült Államok nyerné el az "önkényuralmi innováció" képzeletbeli nagydíját. Idehaza és Európában a nemzetbiztonsági munkát igyekeznek jogállami formák közé szorítani; a titkos információgyűjtéshez többnyire egyedi (bírósági, igazságügyi miniszteri) engedély szükséges, illetve tilos adatot beszerezni vagy tárolni tetszőleges jövőbeni felhasználásra. Ezzel szemben Washington a terrorizmus elleni küzdelem örve alatt számolatlanul "lő" polgári célpontokra (lásd keretes írásunkat). Sőt, adathalász programja keretében még a NATO-szövetségesek csúcspolitikusait - Angela Merkel német kancellárral az élen - is lehallgatta.

A valóság mozaikdarabjai egyelőre a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt külsős alkalmazottja, Edward Snowden forgatókönyve alapján állnak össze. Először nyilvánvalóvá vált, hogy a Microsoft, a Google, a Facebook, a Skype és más gigászok felfoghatatlan mennyiségű személyes adatot voltak kénytelenek átadni az amerikai (és a vele szimbiózisban működő brit) hatóságoknak.

Október végére az is kiszivárgott, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az NSA nyolcvannál is több lehallgató-átjátszó központot működtet különböző földrészeken. (Budapesten is van ilyen bázis, vélhetően az Országháztól és több minisztériumtól kőhajításnyira lévő amerikai nagykövetség Szabadság téri épületében.) Néhány napja a német Der Spiegel már azt írta: a brit kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) világszerte több mint 350 szálloda online foglalási rendszerét pásztázza, hogy nyomon tudja követni a diplomaták, állami küldöttségek utazásait. A bank- és hűségkártyák korában az az információnk sem tetszik légből kapottnak, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervek nemrég "körberajzoltak" egy olyan amerikai gyökerű magánvállalkozást, amely pénzügyi forgalmi adatokat továbbíthatott az Egyesült Államokba.

Az események hatására a magyar kormány akár dönthetne úgy is, hogy nemzetközi marketingkampányba kezd, hiszen az itthoni információbiztonsági tudás messze földön híres. A NATO katonai főparancsnokságán például a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Nemzeti Biztonsági Felügyelet elit "hekkercsapatával" végeztették a kibervédelmi-sérülékenységi vizsgálatokat. Idén tavasszal pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen működő CrySyS Lab fedezett fel egy olyan számítógépes kártevőt, amely húsz ország közintézményeit támadta meg, és nagy valószínűséggel politikai információleszívásra fejlesztették ki. Orbán Viktor miniszterelnök azonban elsőként inkább parlamenti keretek között tisztázná (ezért hívta magához múlt héten a frakcióvezetőket), hogy lehettek-e politikai-gazdasági befolyásszerzésre irányuló törekvések az amerikai lehallgatások mögött. Az, hogy ehhez partnernek bizonyultak az ellenzéki pártok (LMP, MSZP, Jobbik), arra utal: szerintük sem elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államok nagyhatalmi eszköztárába a szuverenitáskorlátozás is beletartozik.

Egy biztos: a hajdani NSA- és CIA-vezetők rendre amerikai multivállalatoknál landolnak (biztosítandó az összeköttetést a cég és "a Cég" között), azaz épp a világméretű gazdasági befolyásszerzés lesz a hivatásuk. A 2006-2009-es CIA-igazgató, a korábban az NSA csúcspozícióját is megjárt Michael Hayden például jelenleg az infokommunikációban utazó Motorola Solutions igazgatósági tagja. A Haydent a CIA élén követő Leon Panettát közben a globális PR-ügynökségként jegyzett amerikai FleishmanHillard társaság nemzetközi tanácsadó testületébe igazolták le. Utóbbinak magyarországi partnerintézménye is van: a Café-cégcsoport, melynek óbudai (Seregély utcai) székházában a Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Alapítvány is társbérlő. Ebből persze még nem lehet levezetni, hogy az Együtt 2014 frontemberét amerikai "láncon" tartanák, Snowden óta viszont az is gyanús, ami nem gyanús. Pláne, hogy - miként alábbi gyűjtésünkből kiderül - az Egyesült Államok agytrösztjei, nagykövetsége és "rezidensei" eddig sem ódzkodtak a magyar politikai-gazdasági folyamatok befolyásolásától.



  • 2010-ben az LMP szponzoraként vált ismertté, később az állítólag szélsőjobbos pogromtól tartó gyöngyöspatai cigányok "evakuálását" is megszervezte Richard Field amerikai üzletember. Ugyanő az Együtt 2014-társalapító Juhász Péternél szintén bejelentkezett, hogy támogatná a magyar ellenzéket.
  • A 2010-es választás után Bajnai Gordonnak a Center for American Progress (CAP) nevű agytröszt és tengerentúli egyetemek segítettek a felszínen maradni. A Haza és Haladás Alapítvány 2011-2012-ben 210 ezer euró és 228 ezer dollár támogatást kapott a Clinton családhoz kötődő, Soros György által "feltőkésített" CAP-tól. Ugyancsak 2011-től fogadta vendégprofesszorrá Bajnait a Johns Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Intézete (ez egyben az Orbán-kritikus Charles Gati munkahelye). A magyar exkormányfő az egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának munkájába is bekapcsolódott. Sőt, e központ ügyvezetője jelenleg Simonyi András volt washingtoni nagykövet, Bajnai miniszterelnöki tanácsadója.
  • A Fidesz monopóliumellenes mintaprojektjében, a Pécsi Vízmű visszavételekor a "kiszorított" francia tulajdonos oldalán vállalt szerepet - tanácsadóként - egy patinás amerikai érdekeltség. A Compass Lexecon képében olyan magáncéget béreltek fel a franciák, melynek ügyvezetője, Jonathan M. Orszag bizalmi kapcsolatban állt az Egyesült Államoknak akkor épp külügyminisztert adó Clinton családdal. (Orszag a Bajnaiékat pénzelő Center for American Progress főmunkatársa.) Ezzel párhuzamosan a budapesti amerikai nagykövetség levélben és személyesen faggatta a pécsi önkormányzat képviselőit a vízműügy állásáról - noha elvileg nem volt érintett a francia-magyar jogvitában.
  • Az Egyesült Államok budapesti követsége tavaly a Legfőbb Ügyészségtől kért összesítést a kiemelt (politikát érintő) büntetőeljárásokról. A külképviselet Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnál is érdeklődött például a sukorói kaszinóügy hátteréről.
  • Noha a Soros György nevével fémjelzett alapítvány 2007-ben bezárta kapuit Magyarországon, az amerikai spekuláns tavaly már újra közel félmilliárd forintot költött a hazai "civil" ellenzék megerősítésére (Heti Válasz, 2013. augusztus 15.).


A nagyhatalmak és egyes hazai szereplők nyilvánosság "mögötti" viszonyairól hamarosan újabb tények is napvilágra kerülhetnek. Értesüléseink szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal még az év végéig feloldhatja az úgynevezett kémügy iratainak titkosságát. Bár az orosz szálakkal átszőtt témában első fokon már letöltendő börtönbüntetésre ítélték Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kabinet titokminiszterét és a Nemzetbiztonsági Hivatalt 2004 és 2007 között irányító Galambos Lajost (utódja, Laborc Sándor felfüggesztettet kapott), a perről alig tudni valamit. Továbbra is érvényes hát a kémtörténet eddigi egyetlen, elsőként lapunk által közölt megfejtése (Heti Válasz, 2011. szeptember 29.). A mi verziónk szerint Galambos orosz szakemberekkel világíttatta át az NBH személyi állományát. Az idegeneknek azt kellett volna hazugságvizsgálatokkal kiszűrniük, milyen feltételezett útvonalon csordogálnak titkosszolgálati információk az akkor ellenzéki Fideszhez. Mivel azonban az oroszok saját számítógépes infrastruktúrát is telepíthettek az NBH-ba, a hivatal technikai megtámadását sem lehet kizárni.

Miként a WordPress nemzetközi blogplatformon elhelyezett névtelen bejegyzéséből kiderül, Galambos vallomást tett előzetes letartóztatása idején, melyben Szilvásy György és az orosz partnerszolgálat közös ötleteként festi le az NBH "felnyitását". Noha a "kemugysztori" című blog egyértelműen Szilvásy és Laborc védelmében íródott - a szerző azt sugallja, hogy jogszerűen nem lehetett volna felhasználni Galambos vallomást a büntetőeljárásban -, akaratlanul is közelebb visz a kémbotrány megfejtéséhez.



Good bájt - adathalászat amerikai módra

Noha Edward Snowden színre lépése előtt is volt irodalma az Egyesült Államok egész pályás hírszerzési gyakorlatának, a "leleplezések" szerzőit korábban üldözési mániás őrültnek bélyegezték a világ véleményvezérei. Miután azonban az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) napról napra beismerni kényszerül Snowden, illetve a WikiLeaks portál információit, kirajzolódik a nagy adathalászati projekt háttérintézmény-rendszere.

Washington és London már a II. világháború idején megállapodott egy globális lehallgatási programról, majd az 1950-es években "hivatalosan" is elindult a kezdeményező országok rövidített neveit (UK, USA) viselő UKUSA-projekt. Az együttműködésbe bevették Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző ügynökségeit, sőt idővel Németország, Japán, Norvégia, Dél- Korea és Törökország is a titkos koalíció "külső beszállítójává" vált. Az UKUSA koordinátora az amerikai NSA lett, az angol társszolgálat pedig Afrikát és Európát sasolta, az ausztrálok Dél-Ázsiára álltak rá, Új-Zélandnak a déli csendes-óceáni szigetek jutottak, Kanada pedig az orosz felderítésen ügyködött.

Az UKUSA-tagok fejlesztették ki, majd kezdték polgári és gazdasági hírszerzési célokra is használni az ECHELON nevű, földi megfigyelőbázisokból, kémhajókból, tengeralattjárókból és műholdak tucatjaiból álló hálózatot. Az európai lehallgatóközpont 2004-ig a Münchentől délre lévő Bad Aiblingben volt, innen Nagy-Britanniába költözött. Az NSA otthoni új szerverfarmja pedig idénre készült el Utahban (képünkön) - a Pentagon felhúzása óta ez volt a legnagyobb védelmi célú épületprojekt a tengeren túl.

A Bush-kormányzat a 2001. szeptember 11-i terrortámadások által "kikényszerített" Patriot Act (hazafias törvény) alapján kezdte el a nagy telekommunikációs társaságok metaadatainak (a hívás vagy a netkapcsolat helye, ideje) tárolását és elemzését - akkor még a cégek beleegyezése alapján. 2006-ban aztán olyan bírósági döntés született az Egyesült Államokban, amely szerint a megfigyelési tevékenység kiterjedhet a telekommunikációs vállalatok teljes adatállományára.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.