Oszd el és uralkodj!

/ 2015.06.03., szerda 14:10 /

Június 1-jén lejárt a mérlegleadási határidő, és a cégek 2014-es pénzügyi beszámolóiból nyilvánvalóvá vált, hogyan rendezte át a jobb- és a baloldal gazdasági holdudvarát a tavalyi választási év. Míg a Fidesz környékén megszűnt a korábbi koncentráltság, az MSZP volt pénztárnoka magyar, osztrák, svájci, dán és horvát cégekből álló birodalmat központosított maga köré.

A május végi (idén június 1-jére csúszó) mérlegleadási határidő után a közéleti-gazdasági sajtó kötelező jelleggel ráveti magát a nagyvállalatok éves pénzügyi bevallásaira. Mindig különös figyelem összpontosul a kormányközeliként azonosított érdekeltségekre, hiszen ilyenkor „lepleződik le” a nemzeti nagytőke felhalmozási hajlandósága és képessége. A 2014-es esztendő ráadásul több volt, mint választási év; a jobboldal gazdasági holdudvarát felépítő Simicska Lajos ugyanis összetűzött Orbán Viktor miniszterelnökkel, az MSZP egykori kincstárnoka, a baloldal hogylétéről később is hivatásszerűen gondoskodó Puch László pedig nem szerzett parlamenti mandátumot – és ezzel minden befolyás-barométerről lekerült a neve.

De mi a valóság? Van-e nyoma a 2014-es évről szóló mérlegekben annak, hogy a választások után Simicska a támogatott kategóriából a tűrt-tiltott zónába került? Kik lettek, illetve lehetnek az új Fidesz-közeli milliárdosok például az építőiparban? (A kormányfői tanácsadóként emlegetett Habony Árpád csak idén alapított sajtóvállalkozást, a Videoton-tulajdonos Garancsi István szintén két hónapja vásárolta be magát az ESMA közterületi reklámcégbe, vagyis a médiapiaci átrendeződés pénzügyi eredménye egyelőre nem látszódhat. Ezért beszélünk hangsúlyosabban az állami milliárdok „felfogására” amúgy is alkalmasabb építőiparról.) Vannak-e egyáltalán olyan hazai tulajdonú vállalatok, amelyek méretben, tudásban, referenciában közelítenek a Simicska-féle Közgéphez? Esetleg újra előtérbe kerülnek az 1998–2002-es Fidesz-ciklus nagy építői, akik a későbbi kormányok alatt is bőven jutottak megrendeléshez (például a Betonút–EuroAszfalt-csoportot jegyző Dunai György, illetve a hídépítős Apáthy Endre)? Vagy újra külföldi tulajdonú építővállalatok lesznek a fővállalkozók, mint az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején? Maradt-e még infrastruktúra-építői, -üzemeltetői érdekeltsége a baloldalnak? Mi lett a korábbi képviselői vagyonnyilatkozataiban egyetlen kft.-cskét feltüntető, máig a szocialista párt Baranya megyei elnökeként működő Puch Lászlóval?

Mivel a 2014-es választások óta eltelt időszak nagy hozadéka, hogy átláthatóbb lett a nagy állami projektekben közreműködő magáncégek tulajdonosi szerkezete – szinte minden kulcsszereplő a nevére vette azt, amije van –, a fenti kérdések többségét meg lehet válaszolni. Egyrészt: a 2014-es pénzügyi eredményekből még nem lehet kiolvasni, hogy Simicska Lajos Közgépje alárendelt szerepbe került volna a közbeszerzéseken (a táblázatunkból kiolvasható közel 113 milliárd forintos árbevétel, a 13 milliárdos adózott eredmény és a 11 milliárdos osztalék legalábbis nem ezt sugallja). Mivel az út-és vasútépítési beruházások általában éveken túlnyúló projektek, és a Közgép által gyártott acélipari termékeket (darualkatrészeket) holland, német vevők is vásárolják, a cég 2014-es beszámolója valójában nem a közelmúltról, hanem a korábban elnyert munkákról és a nemzetközi beágyazottságról szól.

Különös viszont, hogy bár a nyilvánosságban Simicska érdekeltségét nevezték „fideszes” mamutcégnek, mára majdnem Közgép-méretűvé terebélyesedett a Duna Aszfalt nevű útépítő vállalat. Árbevétele 2014-re a 2010-es érték ötszörösére nőtt, a társaság tavalyi bő hétmilliárdos adózott eredménye pedig tizennyolcszor(!) annyi, mint négy éve. Ennél még az ugyancsak az infrastruktúra-ipart erősítő Mészáros Lőrinc is jóval kisebb „tortát süt”; a felcsúti polgármester építőcégei nyolcadannyi forgalmat bonyolítottak, mint a Duna Aszfalt. Keretes írásainkból kiderül továbbá, hogy mind a Garancsi Istvánhoz került Market Zrt., mind az Orbán Viktor vejének központi vállalkozását a minap felvásárló West Hungária Bau Kft. fejlődése is többé-kevésbé szervesnek tekinthető – noha utóbbi 2013-ról 2014-re megduplázta árbevételét. Amihez nem férhet kétség: a Simicska „alternatíváiként” azonosítható infrastruktúra-építőket nem a tavalyi választások után kezdte helyzetbe hozni a kormány, hanem már évekkel korábban.

Míg tehát a Fidesz környékén megszűnőben van a gazdasági holdudvar korábbi koncentráltsága, a baloldalon minden fordítva zajlik. A vagyonnyilatkozatai alapján legfeljebb középkategóriás magánvagyon-felhalmozónak látszó Puch László olyan cégek többségi tulajdonosa lett, mint az MSZP országos központjával és több vidéki pártirodával gazdálkodó Horizont Zrt., valamint az ELTE bölcsészkarának Trefort-kerti épületeit felújító és ma is működtető Kipszer-csoport. Emellett Puch befolyási övezetéhez tartozik a tavaly átadott nagykállói szennyvíztisztító telepet a Duna Aszfalttal közösen kivitelező (korábban a Strabaggal, a Colasszal, a Közgéppel és a többi gigásszal is együttműködő) Kelet-Út Kft., továbbá még negyven kisebb-nagyobb vállalkozás. Köztük azok az egy éve Bécsben bejegyzett cégek (Horizont AG, Kipszer AG, Kiptref GmbH), amelyekbe a legjelentősebb hazai Puch-társaságok épp beolvadni készülnek.

A volt MSZP-pénztárnok tehát az utóbbi évben egyrészt a nevére vette, majd Ausztriába „menekítette” a szocialista párttal és kormányokkal sokáig szimbiózisban működő kulcsvállalatokat. Időközben Puch harkányi szálloda- és horvátországi üdülőüzemeltetőként is láthatóvá vált, továbbá akadnak olyan svájci és dán érdekeltségek, amelyek a családi cégeiben szereztek befolyást – azaz valószínűleg nem függetlenek a politikustól. A nagy „einstandolás” közben Puchnak maradt energiája arra, hogy ne hagyja az út szélén a párt egyik börtönviselt politikusát; a Zuschlag-ügy hatodrendű vádlottjaként elítélt Marsovszky Balázst idén május óta két kft.-jében is (Amandula, WAM Project) ügyvezetőként alkalmazza.

A 2010 utáni időszak „bajnokai” az építőiparban

I. Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. (Simicska Lajos)

Az építőipar mellett a mezőgazdaságban és a médiapiacon is aktív Simicska Lajos Orbán Viktor katonatársa volt (előtte a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumba jártak), és a Bibó István Szakkollégiumba szintén közösen vezetett az útjuk. Simicska 1993-tól a Fidesz gazdasági igazgatója lett. A 2014-es választások után megszakította barátságát a Fidesz-elnök és a jobboldal gazdasági holdudvarát felépítő üzletember. A Napi.hu A 100 leggazdagabb című 2015-ös listáján Simicska a 10. helyen szerepel (73 milliárd forintos becsült vagyonnal).

II. Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Kft. (Szíjj László, Varga Károly)

Noha Szíjj László lánya a nagykőrösi fideszes polgármester, Czira Szabolcs fiához ment feleségül, ezzel a politikai szállal aligha magyarázható, hogy 2013–14-re a Duna Aszfalt vált a Közgép alternatívájává az útépítésben. A vállalat megerősödésében szerepet játszott Lázár János kancelláriaminiszter városa: a Duna Aszfalt-csoport 2007-ben olvasztotta magába a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-t. A Szíjj–Varga páros idén megvásárolta az első negyedévben már 671 millió forintos bevételt termelő Magyar Építő Zrt.-t, és ezzel a magasépítési piacon is megvetették a lábukat. A Duna Aszfalt a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia egyik kiemelt támogatója. A 100 leggazdagabb című összeállításban Szíjj és Varga a 29. helyen szerepel (becsült vagyonuk 23-23 milliárd forint).

III. Market Építő Zrt. (Garancsi István, Scheer Sándor)

A 2014-es választások utáni időszak legjelentősebb építőipari „fordulata” volt, amikor a Videoton-klubtulajdonos Garancsi István megszerezte a Ferencváros új stadionját is felhúzó Market Zrt. 51 százalékát a korábban MSZP-közeliként azonosított, a Wallis-csoporttal hírnevet szerzett Veres Tibortól. A 2010–2014-es ciklusban Garancsi miniszterelnöki megbízottként felelt a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért, továbbá résztulajdonosa a nemzetközi gázkereskedelem egyik üstökösének, a svájci-magyar MET Holdingnak. Ő A 100 leggazdagabb című lajstrom 36. helyezettje (19 milliárdos becsült vagyonnal); a Market Zrt. vezérigazgatójaként jegyzett Scheer Sándor pedig ugyanezen a listán a 97.

IV. West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. (Paár Attila)

A győri szállodatulajdonosként, a város Dunakapu terének és Árpád-tömbjének projektgazdájaként ismert Paár Attila kivitelezési-felújítási referencialistáján olyan emblematikus budapesti épületek is szerepelnek, mint a Várkert bazár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika főépülete vagy a Duna-parti Bálna. A West Hungária Bau-csoport a minap azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Orbán Viktor vejétől, Tiborcz Istvántól megvásárolta az utóbbi hónapok közbeszerzésein sikeresen szereplő Elios Innovatív Energetikai Zrt.-t. A 100 leggazdagabb című kiadványban Paár Attila a 78. (becsült vagyona 9,3 milliárd forint).

V. Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – 2013-tól az R-Kord Építőipari Kft.-vel együtt (Mészáros Lőrinc)

A felcsúti polgármester a miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, több agráripari érdekeltsége is van, de a legnagyobb bevételt a közbeszerzéseken nyertes építővállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. termeli. A 100 leggazdagabb című összeállításban a 86. helyet kapta (8,4 milliárdos becsült vagyonával).

 

A volt kormányfők tanácsadói énje

Az egykori szocialista kormányfők üzleti „utófoglalkoztatása” – mondjuk így – meg van oldva. Medgyessy Péter tanácsadó cégeket működtet, s így tesz Bajnai Gordon, illetve az Altus révén Gyurcsány Ferenc is; vállalkozásaik főként külföldi partnereknek dolgoznak. Noha az Együtt formációt felhozó Bajnainak 2013–14-ben, vagyis a kampány és a választás évében elvileg nemigen akadhatott ideje „fusimunkákra”, egyszemélyes gazdasági társasága havi átlagban mégis 3,5–4,5 millióról állított ki számlát luxemburgi, francia és brit, infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó megbízói számára. Tavaly ősszel kiderült, hogy a francia hátterű Meridiam-csoport már 2011-től felügyelőbizottsági tiszteletdíjjal honorálta Bajnai munkáját (ez volt tanácsadócégének egyik fő bevételi forrása), majd 2014 végétől ugyanitt ügyvezető igazgatói pozíciót kapott.

Az „orbáni elnyomatás éveiben” szintén külföldi partnerek számára kényszervállalkozgató Gyurcsány Ferencet sem tépi a balsors. A 2014-es gigantikus eredmény (a közel 194 millió forintból 180-at osztalék formájában fel is vett a Demokratikus Koalíció elnöke) nem pusztán az Altus sima, üzletviteli tanácsadásból származó árbevétele után „képződött”, hanem jórészt a cég egyes ingatlanjainak értékesítéséből.

Medgyessy Péter (AssistConsult Üzleti Tanácsadó Kft. és M.P. Europa Stratégiai Tanácsadó Kft. együtt)

 

 

 

 

 

Gyurcsány Ferenc (Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.*) * Az Altus-körbe több más cég (Béta-Roll Zrt., Motim Zrt., Altus-ConsAlt Kft., BudaShen Kft.) is tartozik, ám az ezekre vonatkozó pénzügyi adatok nem szerepelnek a diagramon, mivel a csoportszintű konszolidált éves beszámoló egyelőre nem érhető el az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatánál.

 

 

 

 

 

Bajnai Gordon (Ebit Consulting Kft.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.