Öt dolog, amiért jó, hogy vége a választásnak

/ 2018.04.10., kedd 09:10 /
Öt dolog, amiért jó, hogy vége a választásnak

Kimondhatatlanul vártam a választás utáni napokat. Mert bár egyáltalán nem lényegtelen az eredmény, az biztos, hogy a kampánynak csúfolt lidércnyomásnak (egyelőre) vége. És most, hogy – a győztes ígérete szerint – „Magyarország sorsa hosszú időre eldőlt”, nem árt tudomásul venni, hogy a nap ma is felkelt, és talán a normalitáshoz is fokozatosan közelebb kerülünk, ha a politika kikopik a mindennapjainkból. Hogy ez könnyebben menjen, íme öt dolog, amiért nem tudok elég hálás lenni:

  1. Visszakapjuk a lakóhelyünket. Hamarosan eltűnik az az ipari mennyiségű vizuális szemét, ami az elmúlt hónapokban a közvetlen környezetünket beszennyezte. Nem lesznek többé kényszeredetten mosolygó jelöltek, sátáni Soros-fejek meg a példátlanul igénytelen Stop-kampány (hacsak nem terveznek „tájékoztató kampányt” a Stop Sorosról). Megtisztul például az országról a külföldiek számára az első bizonyítványt kiállító ferihegyi gyorsforgalmi út, és – bízva a leginkább érintett LMP, Momentum és Kétfarkúak kitartó aktivizmusában – eltűnhetnek a villanyoszlopokra ragasztóval felhordott bazári miniposzterek is.
  2. Nincs több online hirdetés. A Facebook algoritmusa – gondolom, a lakóhelyem miatt – számomra Bauer Tamás, Hollik István és Gulyás Gergely kampánymindennapjait rendelte az arcomba tolni fizetett hirdetésként. S bár Holliktól megtanultam, léteznek olyan dolgok, mint „baba-mama szoptatópad” és „fészekhinta” – amiket egyenként át is lehet adni –, mégis örülök, hogy nem látom őket egy ideig.
  3. Nem látom a Mindenszót. A kampányhajrá egyik legaljasabb „sajtóterméke”, agresszív online gerillakampánnyal. Hipp-hopp, ez is eltűnt a Facebook-falamról, így még csak véletlenül sem kell többet másfél éves Jurák Kata-tudósításokat néznem.
  4. Vége a „migránsbűnözős” videóknak. Dunát lehetett rekeszteni a közösségi médiában vég nélkül futtatott, kontextus nélküli, legtöbbször nem ott, nem úgy történt – vagy meg sem történt – jelenetekkel, amelyek az állítólag élhetetlen Nyugat-Európáról szóltak. Talán újra lesz kedvünk olyan rettenetes helyekre eljutni, mint Bécs, Párizs vagy Berlin.
  5. Visszakapjuk rokonainkat és barátainkat. Legalábbis remélem. Saját ismerőseink végtelekig való hisztérikus radikalizálódása volt talán a legfélelmetesebb az elmúlt hónapokban. Legyenek akár győzelemittas fideszesek vagy emigrálni készülő csalódott ellenzékiek, pár nap alatt talán mindannyian megnyugszanak.

Boldog április 10-ét!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.