Irodalomtörténeti szenzáció: megfejtették a nagybajomi szabadkőműves naplót

/ 2013.07.22., hétfő 16:10 /
Irodalomtörténeti szenzáció: megfejtették a nagybajomi szabadkőműves naplót

Egy kézirat, amit soha nem tudtak megfejteni, soha nem ismerték a tartalmát - de nagy titkokat gyanítottak benne. Feltárult a szabadkőművesek régi rejtélye.

A nagybajomi kézirat

Deák Varga József a Somogy megyei Nagybajomban őrizget egy titkosírással írt naplót. A nyolcvankét éves címerfestő - a gyűjteményt alapítója, akinek a felesége Sárközy lány volt - évekig úgy mutatta meg a látogatóknak a különös és érthetetlen kézírást, hogy gróf Sárközy István (1759-1845) nagyműveltségű somogyi nemes úr, országgyűlési képviselő, irodalmár írta a rejtélyes passzust. Egy szegedi doktorjelölt-kódfejtő kellett ahhoz, hogy feltáruljon a több mint kétszázhúsz éves titok. A Kazinczy Ferenc baráti köréhez tartozó somogyi írófejedelem, Pálóczi Horváth Ádám költő írásáról, az egyik legjelentősebb magyar szabadkőműves dokumentumról van szó. A díszesen bekötött könyvecskét a ma Kőszegen élő Rákóczy Péter (édesanyja révén Sárközy-leszármazott) ajándékozta a nagybajomi gyűjteménynek. Rákóczy Péter megkeresésünkre elmondta, hogy a Sárközyek egy Nagybajomhoz közeli másik otthona a kisasszondi kastély (ma a közgazdász Róna Péter lakja), amely egykor sok értékes kötetet rejtett. Valóságos szellemi fellegvárként működött, hiszen megfordult itt a Csurgón tanítóskodó Csokonai Vitéz Mihály, de Berzsenyi Dániel is.

Pálóczi Horváth Ádám, a nagy gyűjtő

A második világháború után elpusztult nemesi téka egyik legkülönösebb darabját ő is abban a hiszemben ajándékozta a gyűjteménynek az anyai hagyatékból, hogy szépapja titkos gondolatait rejtheti a könyv. Deák Varga József úgy tudja, valószínűleg egyetlen megmaradt fejezete annak a 12 részes szabadkőművesek tevékenységet összefoglaló nagy műnek, amelyet maga Pálóczi Horváth Ádám fordított le először, majd másolta le eredeti formájában, azaz kódolt nyelven. A hatos számot viselő kötetecske a szabadkőműves nagymesterekkel foglalkozik, hosszan foglalkozva a bibliai Salamon király nevezetes templomát építő (a szabadkőművesség megteremtőjének tekintett) Hirám kőműves mester tetteivel, intelmeivel és gondolataival, mégpedig eredetileg latin nyelven.

Pálóczi Horváth Ádám érdekes módon egy ál-én-regényben leplezte le szabadkőműves vonzódását a Felfedezett titok című regényében. Egyik Kazinczy Ferenchez írt levelében Pálóczi arról is beszámol, hogyan került hozzá ez a 12 kötetből álló, titkosírással készült anyag, s hogy sikerült nagy sokára (2 kötet híján) megfejtenie és lefordítva beillesztenie saját munkájába. Ez a történet azután szerepel az 1792-ben megjelent Felfedezett titok című regényében, pontosabban ott még megfejtetlennek írja le, viszont az 1812-es művében a Biográfiában már felhasználja, tehát a két évszám közötti fejtette meg a rejtjelezést.

Deák Varga József az ország másik végében lévő Vámos Hannához irányít bennünket. A Szegedi Tudományegyetem fiatal kutatója azóta kapott kedvet a titkok felfedéséhez, hogy sikeresen feltört egy XVI. századból származó, eddig megfejtetlen titkosírással írt szöveget. Miután pedig megkapta vizsgálatra a Sárközy István titkos naplójaként számon tartott rejtjelezett dokumentum néhány lapját, azonnal kollégájához és mentorához vitte. Vadai István egyetemi tanár segítsége és biztatása mellett kezdte el tanulmányozni a korabeli, titkosításra használt módszereket.

*

Hogyan lett kódfejtő?

Három éve történész kollégák mutattak nekünk két titkosírást, az egyiket Brodarics István írta, a másikat Wesselényi Miklós. Szerencsés módon egyetlen hétvége alatt mindkét titkosírást sikerült feltörnünk. Ez hozta meg a kedvet, hogy gyűjteni kezdjük a régi, magyarországi titkosírásokat. Egyéves feltárómunka telt el azzal, hogy az országos könyvtárak (MTA, OSZK, ELTE könyvtára) és levéltárak (Országos Levéltár, Ráday gyűjtemény) anyagát átfésültük, és valóban sikerült több tucat eddig fejtetlen írással találkoznunk. Mára több mint harminc különböző kódot sikerült feltörnünk. Csak az ismertebb nevek közül sorolok néhányat: Jurisics Miklós, Nádasdy Tamás, I. és II. Rákóczi György, Kemény János, Teleki Mihály, Thököly Imre, Bercsényi Miklós, II. Rákóczi Ferenc. Némelyik írás könnyen fejthető volt, némelyik viszont nagyon nehéz. A többségük latin nyelvű, de akadnak magyar levelek is.

Hogyan jutottak el a Pálóczi kézirathoz?

Amikor már sok titkosírást megfejtettünk, úgy jó két és fél éve előadást tartottunk az Irodalomtudományi Intézetben. Ekkor keresett meg minket Jankovics József, az intézet osztályvezetője, hogy van egy fénymásolata az úgynevezett bajomi rejtélyről. Egy kézirat néhány lapjáról, melyet addig senki nem tudott feltörni. Az előadásig egy hetünk volt, nem sok reményt fűztünk hozzá, hogy ennyi idő alatt megoldjuk. Ráadásul belázasodtam. Tulajdonképpen csak időtöltésül vettem kézbe a másolatot, de egy szerencsés ötlet nyomán öt perc alatt rájöttem a megoldás alaptrükkjére. A rövid, két- és hárombetűs szavak kódolási elvét fedeztem föl. Persze az abc összeállítása, a teljes kézirat dekódolása hosszú időt vett igénybe, a dekódolt latin szöveg teljes, szakszerű fordításával pedig még adós is vagyok. A lényeg kiderült, ez egy szabadkőműves kézirat, mégpedig nem akárki írta: egyenesen Pálóczi Horváth Ádám.

Beavatna bennünket, miért is használtak Magyarországon titkosírást?

Volt ebben félsz, számítás és ragaszkodása a mesteri tudáshoz egyaránt. A kommunikációra szolgáló számos módszer mellett legalább ugyanennyi eljárás szolgált e kommunikáció illetéktelenektől való elzárására, titkosítására. Akárcsak ma: a diplomácia, a hírszerzés, az állami szervezetek, vagy üzleti vállalkozások mellett különféle titkos társaságok, például a szabadkőműves szervezetek is használtak rejtjeleket titkaik megőrzésére. A kora újkori Magyarországon elterjedt titkosítások rendszerei hasonlóak voltak a korabeli Európában használtakhoz, leggyakrabban a monoalfabetikus eljárást – amikor egy-egy karaktert mindig ugyanaz a jel helyettesíti -, illetve a homofonikus behelyettesítést – amikor több jel is megfelel ugyanannak a karakternek – alkalmaztak. A Sárközy-hagyatékból származó könyvecske oldalainak statisztikai elemzéséből kiderült, hogy a természetes nyelvekre jellemző betűgyakoriságokat nem lehet a szövegben fellelni, azaz azt sem lehetett eldönteni, hogy magyar, német vagy latin nyelvű írásról van-e szó. Ráadásul furcsa jelkettőződések, sőt jelháromszorozódások is előfordultak, amelyek egy monoalfabetikus rejtjelezésnél elképzelhetetlenek.

Nehéz volt megfejteni a kódot?

Kellett egy kis idő, amire rájöttem, hogy nem egy kulcs alapján változik karakterről-karakterre a használt ábécé, hanem a szavakon belüli pozíció alapján. Az első betű nem változik, a második eggyel, a harmadik kettővel van eltolva, és így tovább.

Miről szól a nagybajomi rejtjeles szöveg?

A képzelt szabadkőműves nagymesterek (Ádám, Noé, Prometheustól egészen Aquinói Tamásig) életrajzait tartalmazza, köztük Hiram Abifét is, aki a szabadkőművesség emblematikus alakja. Erre rímel Pálóczi Horváth Ádám magyar nyelvű kéziratos munkája: A' Böltsesség nagy Mestereinek A' Szent Rend kezdetétül fogva a' XIIdik Századig Biographiája úgy a' mint azokat Rendel elő számlálja Hirám a' maga idejeig; és Hiramon túl folytatja Aquinoi Tamás a' maga életéig. Az 1812-re datált kézirat ma az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található, s a megfejtett dokumentumhoz hasonló struktúrában tárgyalja a szabadkőművesség nevezetes személyiségeit, csak éppen a terjedelme mintegy hússzorosa annak. A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy a titkosírásos szöveget illetve annak még elő nem került további köteteit használta Horváth Ádám forrásként saját Biographiájához. Másrészt a betűalakok elemzéséből és ordító hasonlóságából nyilvánvalóvá vált az író személye: azaz Pálóczi Horváth Ádám.

A rejtély megoldása óta mi foglalkoztatja?

Ami értékesebb a bolhapiszoknál, azt meg kell őrizni. Valaki egyszer úgy fogalmazott, elcserélné a múzeumokban található gyűjteményt azzal, amit a föld rejt. Én hozzá sorolom még a padlásokat, régi sufnikat, ládákat... Abban bízom, hogy egyszer megkerül a hiányzó 11 kötet.

(A téma feldolgozása során támaszkodtunk Vári László, "200 év után újra megfejtették a szabadkőműves titkosírást" című cikkében megjelentekre is - a szerk.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.