Óvatosan a tüntetésekkel, Magyarországon bárkiből lehet terrorista

/ 2016.12.01., csütörtök 14:00 /

Nem állítjuk, hogy a röszkei ostrom szereplői ártatlanok, sőt. De hogyan kerül a kődobáló Ahmed H. egy platformra Budaházy Györggyel és egy bankrablóval?

Úgy, hogy valami nincs rendben a büntető törvénykönyvvel. Már a Budaházy Györgyre első fokon nem jogerősen kiszabott 13 éves fegyházbüntetésnél jeleztük, olyan esetekben minősítenek bűntetteket terrorizmusnak nálunk, amelyeknek semmi közük a terrorhoz. Az ok a 2001-es amerikai terrortámadásoknál keresendő, azóta átírták a büntető kódexet, és ha egy bűncselekményen belül az erőszak és az állam is előfordul, akkor az elkövető már terrorista.

Ahmed H. esetén szabatos jogi nyelven megfogalmazva ez így szól: „A vádlott ezen erőszakos magatartásával kívánt nyomást gyakorolni az állami szerv működése körében eljáró rendőrökre annak érdekében, hogy azok az akaratának megfelelő tevékenységet fejtsenek ki, azaz a több száz fős tömeget engedjék be az ország területére.  Ekként Ahmed H. vádlott állami szerv kényszerítése céljából hivatalos személy elleni erőszak útján megvalósuló terrorcselekmény bűntetteként értékelhető magatartást fejtett ki " - mint a Szegedi Törvényszék sajtóközleményében olvasható.).

Nem vitatjuk tehát, hogy bűncselekményekről van szó, s azt sem, hogy a határőrizeti feladatot ellátó rendőrségre támadni ne lenne súlyos bűn, csak azt kérdezzük: biztos, hogy ez a terror?

Ahmed H. a tavalyi röszkei zavargás egyik vezető alakja, aki megafonnal irányította a tömeget, az ítélet szerint bizonyíthatóan köveket dobált a rendőrökre, és tiltott módon átlépte  a magyar államhatárt. Bőven lenne tehát miért elítélni a terrorvádon kívül is. 

Ahmed H. beszél hangosbeszélőn társa nyakában a Horgos-Röszke határátkelőhely magyar oldalán 2015. szeptember 16-án

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A követelés lényege az volt, hogy nyissák meg a magyar államhatárt és ezt rendőrökkel, vagyis a magyar államhatalom megtestesítőivel szemben hangoztatta. Így abban a pillanatban, amikor a tüntetés elveszítette békés jellegét, terrorista lett belőle. Ahmed H.-t és vádlott-társait ezért ítélték el terrorizmus miatt, ráadásul annak súlyosabb formájáért, mert közben tiltott módon a határt is átlépték. Így akár 25 év fegyház is kiszabható lett volna rájuk. 

A 2001-es támadás után több hullámban, minden jelentősebb terroresemény után jött egy újabb szigorítás. Most már ott tartunk, ha egy tüntetésen az államtól követel valaki valamit (ad abszurdum a közalkalmazottak magasabb bért), és elfajul a demonstráció, kézbe kerül egy-két utcakő, amit a rendőrök felé dobnak, megállhat a terrorvád. Vagy ha valaki a kormány lemondását követeli, és közben összetűz a rendőrökkel (nagyjából úgy, ahogy 2006-ban történt), akkor nagy valószínűséggel már nem hivatalos személy elleni erőszak miatt lenne eljárás indítható (mint akkor), hanem terrorcselekmény miatt. Vagyis nem felfüggesztettel úszná meg egy büntetlen előéletű személy, hanem tíz év fegyházzal.  

S itt kerül Ahmet H. egy platformra Budaházy Györggyel, aki azért lett terrorista (nem jogerősen), mert ugyan a Magyarok nyilai pancser támadásainak egyetlen személyi sérültje sem volt, de az egészségbiztosító privatizálásáról szóló törvény elleni szavazást akarták kikényszeríteni a molotovozással. (Csintalan Sándor megveretése az ügyészség szerint sem volt része a terrorvádnak.)

A magyar bíróságok tragikomikus ítéleteket kénytelenek meghozni a Btk. miatt. Terrorista a bankrabló, ha szabad távozáshoz egy rendőrautót követel (pedig a rablásért, túszejtésért is el lehetne ítélni). Terrorista a túszejtő, ha a rendőröktől kólát és ropit kér, és terrorista az korlátozottan beszámítható személy, aki a rokkantnyugdíja visszaállítását követeli, és repülőgépek felrobbantásával fenyegetőzik.

Ezen a bíróságok nem tudnak változtatni, jogszabályt kellene pontosítani, módosítani, de persze úgy, hogy a valódi terroristák büntethetőek maradjanak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.