valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

http://valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

Pacemaker a baloldalon

/ 2001.04.13., péntek 07:39 /

Az értelmiség elcsábításáról szól Stephen Koch Kettős szerepben című, izgalmasan megírt könyve. A szerző arra kíváncsi: mi az oka annak, hogy a baloldali politika olyan erős vonzerőt gyakorol az írástudókra, a média és a kultúra szereplőire?

A Kettős szerepben a rendelkezésre álló történelmi források lelkiismeretes összegzésével számol be a szovjet titkosszolgálat nyugat-európai és észak-amerikai működéséről, amit Willi Münzenberg szervezett meg. A türingiai munkáscsaládból származó Münzenberg nagy korszaka a weimari köztársaság stabilizációja idején következett el, amikor a Reichstag kommunista képviselőjeként egész kulturális és sajtóbirodalmat épített ki, s a húszas évek második felében kapcsolatba került szinte az egész, tehetségekben annyira gazdag korabeli német értelmiséggel.

Münzenberg, aki elsőrendű üzletembernek, valóságos médiacézárnak bizonyult, felfedezte, hogy a "kommunista kulturális idealizmus" olyan tényező, amely kiválóan alkalmas az egész baloldali értelmiség manipulálására. Erre a célra érdemes jelentős összeget áldozni, győzte meg moszkvai feletteseit, ugyanis minden szempontból hasznos a Szovjetunió számára.

Stephen Koch könyve részletesen beszámol arról, hogyan dolgoztak a kommunizmus mosolygós arcát megtestesítő "Münzenberg-boyok" Franciaországban és Nagy-Britanniában. Az utóbbi helyen olyan embereket sikerült behálóznia a szovjet titkosszolgálatnak, mint a csak évtizedekkel később leleplezett, a brit közvéleményt ma is izgató "cambridge-i ötök", akiknek legbuzgóbbika, Kim Philby a KGB legendás sztárja lett. S persze a második világháború utáni "atomkémkedés", Alger Hiss és a Rosenberg házaspár beszervezése sem lett volna elképzelhető Münzenberg, illetve kollégája, majd ellenfele, a hozzá hasonlóan szomorú véget ért Otto Katz nélkül...

A Kettős szerepben című könyv elsősorban nem a több évtizedre nyúló nemzetközi kémhistória és az ehhez szorosan kötődő koncepciós perek miatt érdekes. A magyar olvasó nyugtázhatja, hogy a Rajk-per s mindenekelőtt a koronatanú, a hithű sztálinista Noel Field révén bizony Magyarország is nyakig belekeveredett a szennyes ügyekbe, különös tekintettel a "magyar maffiára", azaz a Komintern olyan fanatikus külföldi ügynökeire, mint Alpári Gyula, Szántó Béla és mások. Az is világos továbbá, hogy a koncepciós perek valódi okait, kitervelőik szándékait továbbra is homály fedi, s hogy a történészeknek nyilvánvalóan ebben az irányban kell keresniük a megoldást.

A mai olvasót leginkább a Komintern ügynökei által a húszas, harmincas években végzett fedőtevékenység, az elitkultúrába való beépülés hihetetlen sikere izgatja. Gondoljuk csak meg: a kommunisták voltak az elsők a világtörténelemben, akik felismerték, hogy a kultúra a politikai harc kitüntetett terepe. Ezen a téren a nácik egyértelműen csődöt mondtak. A Komintern, illetve a vele szorosan összefonódott szovjet titkosszolgálat sikerének titka az volt, hogy gyakran tehetséges alkotókat választottak ki, akiket sikerrel sztároltak, ők pedig, becsvágyuk kilégítéséért cserében, a propagandista szerepét vállalták. Piscator színházától a párizsi avantgárd folyóiratokig, a legelőkelőbb cambridge-i kollégiumoktól a hollywoodi stúdiókig működött ez a lobbihálózat, s hitelesítette Sztálin meglehetősen kétszínű, titkos paktumokra épülő politikáját a lipcsei Reichstag-per, a bécsi munkásfelkelés és a spanyol polgárháború idején.

A történelem fintora, hogy egyszer aztán elkövetkezett az az idő, amikor Sztálin ejtette az antifasiszta népfrontpolitikát, s szervezőit megölette. Ez lett volna a sorsa 1940-ben, a második világháborús francia összeomlás idején Willi Münzenbergnek is. Ő azonban a Spanyol Köztársaság végnapjaiban már felismerte, milyen sors vár rá, ha visszamegy a Szovjetunióba, ezért megpróbált függetlenedni a moszkvai központtól, s a nyilvánosság védelmébe húzódott. 1938-ban Párizsban megalapította a Die Zukunft (A Jövő) című folyóiratot, melynek olyan, kommunistaként indult, majd mindenféle totalitarizmussal szembeforduló értelmiségiek dolgoztak, mint George Orwell vagy Arthur Koestler. Ebben az időben Münzenberg legfélelmetesebb ellenfele egykori munkatársa, Otto Katz volt, akit majd tizenkét évvel később, már a prágai Slansky-per vádlottjaként akasztottak fel.

Stephen Koch csak Sztálin haláláig követi az értelmiség elcsábításának történetét, de jogos feltenni a kérdést: hogyan hasznosította a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek kommunizmusa a daliás időkben felhalmozott tapasztalatokat? Hiszen a harmincas évek "népfrontkorszakát" a későbbiekben valóságos legenda övezte, s a Szovjetunió szimpatizánsainak tábora Nyugaton még közvetlenül a rendszer bukása előtt is hatalmas volt.

A teljes igazság valószínűleg soha nem derül ki arról, milyen szerepet játszott a szovjet titkosszolgálat a huszadik század baloldali kulturális hegemóniájának kiépítésében, mint ahogy valószínűleg a későbbi hazai paktumokat sem ismerhetjük meg soha a maguk teljességében.

(Stephen Koch: Kettős szerepben. Az értelmiség elcsábítása,
XX. Század Intézet kiadása. Fordította: Berényi Gábor. Ára: 3200,- Ft)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.