PANAMA-CSATORNA?

/ 2005.11.24., csütörtök 11:46 /

Két éve tartja magát a hír: új "Margitszigetek" létesülnek Budapesten. Egyik a Hajógyári-szigeten, a másik a dél-budai Kopaszigáton és környékén. Ám késnek a kapavágások, ezek helyett ingatlanügyletekbe bonyolódik a főváros - így a Dunát mindinkább Panama-csatornaként emlegeti a népnyelv.



Alig akad olyan főváros-fejlesztési elképzelés, amely ne a Dunára nyitott Budapestben jelölné meg az ország szívének jövőjét. A látványterveken egymást érik a jachtkikötők, a plázsok és korzók, a wellness-létesítmények, a szállodák és a kulturális központok. Két éve például épp azért adta el az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft. többségi tulajdonát a holland-izraeli Plaza Centersnek, hogy a magántőke bevonásával egykettőre megvalósulhasson a szigetfejlesztés. Hasonlóképpen a XI. kerület is azért engedte be az MSZP közeli üzletember, Leisztinger Tamás érdekeltségeit az Öböl XI. Kft.-be, hogy a tőke és az önkormányzat házassága révén megjelenjenek a rendezett élet jelei a lágymányosi Kopaszigáton. A két kezdeményezés nem volt új keletű; a Plaza Centers először 1988-ban, majd 1996-ban is érdeklődött a szigeti lehetőségek iránt, a XI. kerület vezetői pedig már 1993-ban próbálták megoldani - akkor francia partnerek felhajtásával - a lágymányosi ipartelep és az öbölkörzet rekonstrukcióját.

HATÁRIDŐK NÉLKÜL

Az álmok mindvégig álmok maradtak, és ma sem tudni, mi a befektetők szándéka a Duna-vidéken: értékteremtő beruházásra készülnek-e, esetleg az ingatlanok felértékelésén és továbbszármaztatásán gondolkodnak? A külső jelek aligha biztatóak. A HSZV Kft. esetében például annyi történt az elmúlt két évben, hogy a cég neve Álom Sziget 2004-re változott. Emellett bejelentették a Plaza Centers vezetői, hogy - miután tavaly túladtak 16 hazai bevásárlóközpontjuk tulajdonjogán - mostantól csakis az Operaházzal szemben terebélyesedő egykori Balettintézet luxusszállóvá alakításán, illetve az álomszigetprojekten ügyködnek. A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett Drechsler-palota baletthotellé építése azonban 2000 óta várat magára, a hajógyári építkezések megindulásával kapcsolatos kíváncsiságunkat pedig azzal hűtötték le a Plaza Centers budapesti központjában, hogy "nyilván önök is megértik, hogy itt minden üzleti titok". Az óbudai önkormányzat egyik illetékese viszont elárulta lapunknak: nincs is jóváhagyott rendezési terv a majdani álomsziget területére, "igaz, nem is nagyon hajtják a dolgot a tulajdonosok".

Két évvel a HSZV Kft. magánosítása után tehát felmerül a kérdés: mi indokolta, hogy az évekkel korábban hétmilliárd forintra értékelt cégdarabot 2003-ban mindössze 4,6 milliárdért adja el az állam a Plaza csoportnak? Különösen, hogy az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó szigettársaság 2002-ben még 200 milliós nyereséget is termelt az államnak.

A lágymányosi öbölfejlesztés határidői ugyancsak összekuszálódtak. A Leisztinger Tamás által dominált Öböl XI. Kft. áprilisi ügyvezetői beszámolójában még az áll: 2005-ben jachtklub-, strand-, sportpálya- és étterem-kialakítás, illetve gyalogoshíd- kifeszítés kezdődik a területen.

NEMZETKÖZI KITEKINTŐ

Ám a Heti Válasz a helyszínen nyomát sem lelte ilyen építkezésre utaló jeleknek. A kerület szocialista polgármesteréhez, Molnár Gyulához (úgy is, mint a kft. kisebbségi tulajdonosának képviselőjéhez) címzett írásbeli kérdésünkre ugyanakkor azt a választ kaptuk: miután a terület infrastrukturális ellátottsága megoldatlan volt, elsőként azt kellett letudni. "Az öböl tisztítókotrása és a szemét eltávolítása több hónapi munka eredményeképpen befejeződött", és már a sétányok alapjainak építése folyik - sorjáznak az eredmények a polgármesteri hivatal válaszlevelében. A Molnár Gyulával "különháborút" folytató fideszes önkormányzati képviselő, Schneller Domonkos szerint viszont ingatlanspekuláció lehet a gátfejlesztés elhúzódása mögött. "Nincs kizárva, hogy a Leisztinger-Molnár érdekkör kulcscége, az Öböl XI. Kft. a projekt továbbadásán és az ingatlanfejlesztés extraprofitjának lefölözésén mesterkedik, ezért nem létesít olyan felépítményeket, amelyek megkötnék egy új tulajdonos kezét" - tartja Schneller. A képviselő vízióját erősíti, hogy az Öböl XI. Kft. idén év elején önálló standdal mutatkozott be az ingatlanbefektetők cannes-i seregszemléjén, és a cég tájékoztatása szerint "más nemzetközi rendezvényen, például a velencei biennálén is részt vettünk, és a jövőben is részt kívánunk venni". Ugyanakkor az Öböl XI. vezetői cáfolták lapunknak, hogy a projektet el kívánnák adni; mint levelükben írták, a standállítás célja az volt, hogy "bemutassuk ezt az egyedi, nemzetközi mércével is komplex, sajátos, Újbuda és Budapest életében is jelentős beruházást".

Az öbölprojekt azonban - bármi legyen a sorsa - eleve halasztásra van ítélve. Úgy tudjuk, a Magyar Közlekedési Klub és a Levegő Munkacsoport már figyelmeztette Molnár Gyulát, hogy a tömegközlekedés fejlesztése (villamospálya a budai Duna-parton a Kopaszi-gátig, az 1-es villamos átvezetése a Lágymányosi hídon), valamint a kerületi közúthálózat újragondolása nélkül közlekedési káosz fenyegeti Újbudát. Az önkormányzat azonban csak a múlt csütörtöki testületi ülésén határozott arról - épp Schneller kezdeményezésére -, hogy részletes közlekedésfejlesztési tervet készít. Vagyis nemcsak az öbölprojekt, a kerület is késésben van.

A CÉGELADÁS FILOZÓFIÁJA

Leisztinger Tamás szeptember közepén a Figyelőben jelentette be, hogy ezek után - a tőzsdei felvásárlások helyett - az ingatlanfejlesztésben kíván utazni. Ettől azonban még továbbra is érvényesítheti hagyományos üzleti filozófiáját, amit egykor a Magyar Narancs fejtett meg: minimális részesedés megkaparintása a kiszemelt cégben, az önrész viharos növelése tőkeemelés útján, döntő befolyásszerzés, majd értékesítés jó időben, nagy haszonnal. Az Öböl XI. Kft. esetében az "értékesítés jó időben" feladaton kívül már mindegyik lépést megtette az üzletember (lásd a cég történetét bemutató írásunkat).

"Az önkormányzat az öncsonkítást választotta, hogy a lehető legkedvezőbb helyzetbe hozza Leisztingert" - vonja meg az elmúlt két év mérlegét Schneller Domonkos. Először ott vétett Molnár Gyula - folytatja a képviselő -, hogy csak 2004 májusában fogadtatta el az MSZP-SZDSZ-többségű képviselő-testülettel az öböltérség szabályozási tervét. A terv elkészültét ugyan már 2003 elején, vagyis az Öböl XI. Kft. megalapítása előtt bejelentette a kerület főépítésze, a testületi döntést valójában egy évig jegelték. A "jégkorszak" végére Leisztinger már ötven százalék fölötti részesedést szerzett az öbölcégben. A szabályozási terv elfogadásának pillanatában a kft.-be apportált földterületek értéke 80-100 százalékkal megnőtt, de ebből a kerületnek nem származott haszna. Korábban ugyanis szerződésben vállalta, hogy az önkormányzati telkeket magában foglaló saját üzletrészeit a régi (vagyis a szabályozási terv előtti) ár inflációval korrigált összegéért adogatja el Leisztingernek.

Schneller szerint már a régi ár is kirívóan alacsonyra "sikeredett" (mivel hibás értékbecslésen alapult), így a kerület kára akár a 3,5 milliárd forintot is meghaladhatja. Molnár viszont úgy véli: "Azért lett Leisztingeré a részesedés, mert övé volt a kerület hathektáros telke melletti terület, amelyen a fejlesztés megvalósul". A puding próbája tehát ez esetben is az evés lesz: vagyis hogy megvalósul-e a közeljövőben a fejlesztés, vagy áldozatul esik a "hagyományos üzleti filozófiáknak".



CÉGTÖRTÉNETEK

ÖBÖL XI. INGATLANHASZNOSÍTÁSI KFT.



2003. december 4-én a Lágymányosi-öböl körüli területeket kezelő Buda-Hold Kft.-ből létrejött az Öböl XI. Kft., amely akkoriban - elődjéhez hasonlóan - teljes egészében önkormányzati tulajdonban volt.

2004. január 27-i bejegyzéssel a XI. kerületi önkormányzat 700 millió forint értékben újabb földterületet apportált a kft.-be, ezzel a társaság jegyzett tőkéje meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Egy nappal korábban kisebbségi tulajdonosként belépett a cégbe a Leisztinger Tamás közvetett érdekeltségébe tartozó Eravis Ingatlanforgalmazó Rt.

2004. március 29-én több mint 1,5 milliárdos tőkeemelést hajtott végre az Öböl XI. Kft.-ben az Eravis Ingatlanforgalmazó Rt. (mai nevén: Arago Ingatlanforgalmazó Rt.), ezzel 50 százalékos tulajdonosává vált a társaságnak.

2004. május 17-én a Leisztinger-birodalom zászlóshajója, az Arago Befektetési Holding Rt. is beszállt, illetve tőkét emelt a vállalkozásban, 500 millió forint erejéig.

2005. január 31-ével egy újabb Arago-érdekeltség, a Forrás Rt. jelent meg az Öböl XI. Kft. tulajdonosai között. Az akkor már közel 3,9 milliárdos jegyzett tőkéjű cégben 41 százalék alá csökkent az önkormányzat részesedése.

2005. június 20-án az Arago-Forrás közös tulajdonú Öböl Invest Kft. is 500 millió forintot meghaladó tőkeemelést hajtott végre a vállalkozásban. Ezzel a ma 4,4 milliárdos törzstőkéjű cég 28,49 százaléka maradt önkormányzati tulajdonban, míg a Leisztinger-érdekeltségek 71,51 százalékos többséghez jutottak.


ÁLOM SZIGET 2004 INGATLANFEJLESZTŐ KFT.



2003. május 14-én az Amszterdamban bejegyzett Plaza Centers (Europe) B. V. közvetlen befolyást szerzett a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft. egyik kis tulajdonosaként ismert Ercorner Kft.-ben.

2003. július 17-én az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. - az eredménytelen májusi pályázat után - újból eladásra hirdette meg a 118 hektáros Hajógyári-sziget egyharmadát birtokló HSZV Kft. állami tulajdonban lévő, 66,79 százalékos üzletrészét. Az új kiírásban már nem szerepelt az eredeti 6,6 milliárd forintos limitár.

2003. október 17-én 4,6 milliárdos ajánlatával az Ercorner nyerte meg a privatizációs pályázatot. A cég mögött álló Plaza Centers az Elbit társaságon keresztül kapcsolódik a Europe Israel Ltd. csoporthoz, melynek részvényei a tel-avivi tőzsdén forognak.

2004. március 4-én a Magyar Külkereskedelmi Bank is beszállt a HSZV-tulajdonos Ercornerbe, hogy a Plaza Centersszel közösen valósítsa meg a szigeti fejlesztéseket.

2004. november 5-étől Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. névre keresztelték át a tulajdonosok a HSZV Kft.-t.



LÁGYMÁNYOSTÓL FERIHEGYIG

A manapság az ingatlanfronton előretörő Leisztinger Tamás - a lágymányosi "próbaprojekt" megindítása után - a Ferihegyi repülőtértől északra eső ecseri fejlesztési területet birtokló cégekbe is bevásárolta magát (Heti Válasz, 2005. szeptember 29.). Pontosabban: az Arago csoporthoz tartozó, KNB-Fuente névre keresztelt ingatlanforgalmazó kft.-n keresztül augusztusban 60 százalékos részesedést szerzett a húszhektárnyi földapportot "rejtő" Airport Cargo Center Kft.-ben, illetve a környék további hetven hektárját birtokló Carion Airport Development Rt.-ben.

Emlékezetes, a légikikötőt üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. vezérigazgatója, Hárskuti János és az ingatlanbizniszben utazó Carion cégcsoport tulajdonosai korábban aláírtak egy 4,7 milliárd forintos szerződést, melynek nyomán a reptércég tulajdonába került volna az említett húszhektáros terület. Ám Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter - az MSZP-keménymaggal dacolva - leállíttatta az ecseri cargobázis felépítését megalapozó, értékaránytalannak tűnő telekvásárlást. Sőt, a múlt héten - egy magánszemély feljelentése alapján - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt nyomozás is indult az ügyben.

A meghiúsult üzlet után Leisztinger Tamás "repült rá" a területre. Ám számítása csak akkor jöhet be, ha a privatizáció alatt álló BA új tulajdonosa kinyitja észak felé a repteret; így például bevásárlóközpont, cargobázis és fapados járatoknak szánt újabb terminál épülhetne (magánberuházásként) Ferihegy és Ecser közé. A szabály persze szabály: nem feltétlenül kell építeni bármit is, hogy valaki nyerjen egy "ingatlanfejlesztésen". A repülőtér kinyitása önmagában is megkétszerezné a földek értékét - valószínűleg épp erre a lehetőségre érzett rá a pénzügyi befektetéseken edződött Leisztinger.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.