valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-o-tiborcz-tarsa-a-bdpst-luxusingatlan-kereskedoben-126193

http://valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-o-tiborcz-tarsa-a-bdpst-luxusingatlan-kereskedoben-126193

PAPÍRON MARAD

/ 2005.11.17., csütörtök 14:53 /

Egyszerű telekvitának is tekinthetnénk a szobi Malomkert körüli jogi procedúrát. Úgy tűnik azonban, a tervezett történelmi élménypark egy külföldi tulajdonú hazai cég manőverezése miatt nem épülhet meg. A parasztporták, a reneszánsz udvar, a román stílusú templom, a konferencia-központ, az élményfürdő helyett marad az elhanyagolt patak, a bozót és a reménytelenség.



Hosszú évek munkája és százmilliók mennek veszendőbe Szobon, a Malomkertnek nevezett területen. Bár hazai beruházók a magyar történelmet és a népi hagyományokat bemutató, családoknak, fiataloknak is kikapcsolódást nyújtó élményparkot álmodtak a területre, a kezdeményezést le kellett állítani. Az indulótőke megvolt, ám sok más kezdeményezéshez hasonlóan a Malomkert is a kilencvenes évek eleji zavaros privatizáció, az elhúzódó bírósági eljárások áldozata lett. Hiába lendítene nagyot a munkanélküliséggel küszködő kistérségen a beruházás, a tulajdonjogi rendezetlenség miatt lassan újra fölveri a gaz a korábban megtisztított területet.

REITHAUSEREKTŐL A KÍGYÓFARMIG

- Egy horgászattal kezdődött - mutat az immár rendbe hozott, közel egyhektáros tóra Sántha József, a Malomkert-projekt megálmodója. Az Erdélyből áttelepült állatorvosnak nem ez az első kezdeményezése a Dunakanyarban: szállodát üzemeltet Zebegényben, művészeti napokat szervezett a térségben. 1999-ben járt először a Szob külterületén lévő, a Damásd patak határolta területen. A valaha az alagi állami tangazdaság birtokában lévő, teljesen elhanyagolt földdarab tulajdonosa az Eurotrust Kft., Európa egyik legnagyobb bankja, a belga Fortis leányvállalata. A nyugat-európai cég privatizációval jutott a területhez, akárcsak a Dunakanyartól a fővárosig számos más földbirtokhoz, amelyeket jó befektetésnek vélt. A rendszerváltást követő építkezési láz eredményeként ugyanis a főváros környezetében gyorsan nőtt a telkek ára, Szobig viszont nem ért el az agglomerációs ingatlanspekuláció, így a Malomkert egyre csak pusztult. A cég akkori magyarországi vezetői 2000-ben különösebb vita nélkül adták el a terület 93 százalékát Sántha Józsefnek és üzlettársának.

Hét százalék - egy minden oldalról nyitott gyümölcstároló szín - maradt az Eurotrustnál. A magyar vállalkozók ígéretet kaptak, hogy néhány év múlva a fennmaradó rész is az övék lesz, megszűnik a tulajdonközösség. A befektetők nem mezőgazdasági termelésben gondolkodtak. Olyan turisztikai fejlesztésen törték a fejüket, amely egyediségével vonzaná a közeli főváros lakóit, de a Dunakanyarba csak egy napra látogató külföldieket is. Az adottságok kedvezőek, hiszen a térség Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi úti célja.

A kiindulópont egyszerű: Sántha József beleszeretett a Malomkertbe. Nem ő az első, a múlt század elején egy pesti kötélgyáros család, a Reithauserek építettek ide nyári lakot. A ma is álló neoromantikus épület, a Bagolyvár állapota az utóbbi ötven évben folyamatosan romlott. A Reithauser család kisebb birtokot is vásárolt, 200 hektáron kezdett gazdálkodni, ám a második világháború után a földeket elvették a leszármazottaktól. A valaha a család otthonaként szolgáló, földszintes neoklasszicista kúria sem járt jobban a Bagolyvárnál és a birtok- nál: téeszközpont, fogadó volt, a Malomkert-projekt irodáinak elhelyezése előtt pedig kígyófarm működött benne.

A felújított szárnyban ülünk, levéltári szobának is beillene a helyiség, a polcokon katonás rendben sorakoznak az iratok: alaprajzok, tanulmányok, kimutatások. A falra erősítve több méter hosszan ott a beruházás terve, a vállalkozó az egyes épületekre mutatva magyarázza a részleteket.

TÖRTÉNELMI WELLNESS

A sok nehézség nem szegte kedvét az új tulajdonosoknak. Céget alapítottak, külföldi befektetőket kerestek, és nagyszabású terv született: olyan élményparkot képzeltek el, amely a magyar történelmet, népi kultúránk évszázadait bemutató épületegyüttest és fürdőt, konferencia-központot, lovardát, szállodát is magában foglalna. Történelmi wellness? A vállalkozó mosolyog.

- Időutazást kínáltunk volna. A honfoglalás korabeli jurtától elindulva az Árpád-kori veremházakon és templomon, reneszánsz téren, török türbén, XVIII-XIX. századi ormánsági, székely, palóc portán és klasszicista kúráin keresztül jutnának el a vendégek a XXI. századi szabadidőközpontig. Régi mesterségeket, őshonos magyar állatfajtákat is láthatnának az emberek, rövidfilmek, számítógépes animációk révén pedig a magyar történelemmel ismerkedhetnének a látogatók - vázolja a terveket Sántha József, miközben már a területet átszelő földúton ballagunk, és próbáljuk elképzelni a falut.

Amikor kételyeinket fejezzük ki a beruházás megtérülésével kapcsolatban, az üzletember magabiztosan válaszol.

- A turizmus leggyorsabban fejlődő alágazata a kulturális és örökségturizmus. Az épületek, legyenek bármily látványosak, nem feltétlenül csalogatják be az embereket. Ezért néprajzosokkal, más szakemberekkel kitaláltuk az Ünnepek faluját. Ennek lényege, hogy az év minden hétvégéjére, de sok hétköznapjára is jutna a paraszti világ, sőt a pogány kori hiedelemrendszer egy-egy ünnepe. Élő műsorokkal, rendezvényekkel megjeleníthetnénk az év jeles napjait, a régi szokásokat - mutatja Sántha József a befektetés megvalósíthatósági tanulmányát. Ebben szerepel az is, hogy a hárommilliárdos beruházás 120-130 munkahelyet teremtene, beszállítói hálózata révén kisvállalkozások indítását ösztönözné, és évente százezer látogatót vonzana Szobra - nagy szó ez Pest megye egyik leghátrányosabb térségében.

Az ügyet felkarolták a kormányok is: 2002-ben a Malomkert-projekt 350 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Széchenyi-terv keretében, 2003-ban pedig egy térségi fejlesztőpályázaton újabb 50 milliót kaptak. 2004-ben az egyik nagy bank másfél milliárd forintos kölcsönt adott volna - ők is láttak fantáziát az elképzelésben. A magyar befektetők közművesítették a területet, gáz- és villanyvezetéket építettek ki, beszerezték az engedélyeket, elkészíttették a terveket, kiválasztották a kivitelezőket, állatokat vásároltak, finanszírozták a másfél évig tartó, kötelező régészeti feltárást. A gyönyörű völgyben fekvő Malomkert soha nem látott változásokra készült. Most mégis áll minden.

- A Eurotrust nem volt hajlandó eladni a tulajdonukban lévő tárolót. Egyre feljebb srófolták az árát. Aztán megfellebbezték a jogerős építési engedélyeinket, még azt is, amelynél a fellebbezési jogukról korábban már lemondtak. A Szob városához 2004-ben benyújtott engedélyezési tervek jóváhagyásához egyedül a társtulajdonos hozzájárulása hiányzott, amit érdemi indok nélkül tagadott meg a külföldi tulajdonú cég. Így most nincs jogerős építési engedélyünk, nem indulhatott el az építkezés, holott 2006. május 1-jére terveztük a nyitást - mondja Sántha József.

PER PER UTÁN

A jogi akadékoskodás mellett súlyosabb dolgok is történtek.

- A Eurotrust vezetője tizenötmillió forintot kért a hozzájárulások aláírásáért, valamint a tulajdonközösség megszüntetéséért, amit egyébként a 2000-ben megkötött adásvételi szerződés amúgy is előírt. Szerintünk ez a magatartás kimeríti a joggal való visszaélés fogalmát, mi több, bűncselekmény, ezért büntetőeljárást kezdeményeztünk - hangsúlyozza a vállalkozó. (A Eurotrust ügyvezetője, Pacsay Miklós cáfolja Sántha József állításait. Elmondta: a cég teljesíti szerződéses kötelezettségeit, hozzájárul a terület megosztásához is.)

További három eljárás is folyik az ügyben. Tulajdonközösségi megosztás iránti per indult, emellett egy előzetes bizonyítási eljárási kérelmet is benyújtottak - ebben Sántháék azt kérik a bíróságtól, hogy rendeljen ki szakértőt a beruházóknak okozott kár megállapítására. Egy közigazgatási per keretében pedig a Eurotrust támadta meg a Közigazgatási Hivatalt az építési engedély kiadásáért. A hitelt ajánló bank az áldatlan jogi helyzet miatt időközben visszalépett, és közeledik az idő, amikor az eddig lehívott támogatásokat is vissza kell fizetni.

Lassan lemegy a nap, a már felépült lovarda felé tartunk. Sántha József beletúr a földbe, ahonnan több ezer éves, állítólag kelta edénytöredékek kerültek elő.

- A hosszú régészeti feltárás alatt beletanultam ebbe is - magyarázza, amikor tájékozottságának forrását firtatjuk. A bronzkori leletek mellett egy Árpád-kori település maradványai is előkerültek. Több ezer éve lakott hát az a terület, amelyen a Malomkert park felépült volna. A Magyarországon egyedülálló elképzelésből, a történelem és a szabadidő összekapcsolásából csak a lovarda valósult meg.

Az istálló előtti területen kisebb csoport lovagol körbe-körbe, egy kislánynak harsogva adja az utasításokat csizmás oktatója, visszhangzik a völgy. Aztán elhallgat, a kis lovas ügyesen kormányozza hátasát. A karám gerendáira támaszkodunk.

- Lesz még ebből valami? - kérdezzük legkedvesebb álmáról a vállalkozót. Sántha Józsefen hosszú beszélgetésünk során először látunk csüggedtséget.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.