Páratlan tervezet

/ 2011.03.10., csütörtök 11:33 /
Páratlan tervezet

Bár számos, a jobboldali táboron kívül is támogatott értéket jelenít meg, az új Alkotmány tervezete várhatóan hatalmas kultúrharcot robbant ki. A Heti Válasz átolvashatta a dokumentumot, melyről még múlt vasárnap is vitázott a Fidesz elnöksége. Illegitim kommunizmus, adósságplafon, vármegye, tisztes verseny, fenntartható fejlődés - íme, a tervezet címszavakban.

"Isten, áldd meg a magyart!" - értesüléseink szerint április végétől nem csupán a Himnusz kezdődik majd így, de az új Alkotmány is e sorral indulna. Ezzel alighanem alacsonyabb lánggal lobognának tovább azok a viták, amelyek az elmúlt időszakban a transzcendens említéséről folytak. A hideg polgárháború többi lövészárka azonban bizonyosan benépesül. A kormánypárti frakciók által lapunk megjelenése napján megismert alkotmánytervezet nemzeti hitvallásnak nevezett preambuluma illegitimnek nevezi az 1949 és 1990. május 2-a, az első szabad választás közötti időszakot. Egyben el nem évülőnek tekinti a kommunizmus bűneit; e megfogalmazásból logikusan következik a jóvátétel és a felelősségre vonás kérdésének újranyitása.

A Szájer József vezette alkotmányozó munkacsoport szövege még nem végleges, de minden valószínűség szerint ezt nyújtják be a parlamentnek március 11-én. A dokumentum még - a folyamatosan érkező kérdőívek feldolgozása után és a parlamenti vita során - módosulhat, de a főbb irányok egyértelműek. Itt indokolt az óvatos fogalmazás: a békésen csordogáló szövegalkotás múlt hét szerdán és vasárnap gyorsult fel, amikor a Fidesz elnöksége éjszakába nyúló vitán határozott a főbb, politikai döntést igénylő kérdésekben. Miközben a közjogi berendezkedés keretei gyakorlatilag változatlanok (nincs tehát elmozdulás elnöki vagy félelnöki rendszer irányába), s az alapértékekről szóló részben hangsúlyosan szerepelnek a fenntartható fejlődés, az európai egység, a kulturális és vallási sokszínűség vagy a tisztes verseny értékei, az államszervezet és az igazságszolgáltatás változásai kapcsán minden eddiginél komolyabb viták várhatóak.

Ezeket csak erősítheti, hogy ez lesz Magyarország első, demokratikus felhatalmazás alapján megfogalmazott Alkotmánya. Hazánknak ugyanis 1949-ig nem volt írott alaptörvénye, a rendszerváltás idején pedig még az első szabadon választott parlament ülése előtt megszületett a szöveg. Márpedig ezzel szemben az volt a leggyakrabban megfogalmazott kritika, hogy az átmenet kompromisszumkényszere miatt nem volt képes elég szilárd értékalapot teremteni.

Nincs Őszöd-klauzula

A Salamon László-féle koncepcióval ellentétben nem lesz felsőház, és nem szükséges majd két egymást követő parlament egyirányú döntése az Alkotmány módosításához. A KDNP-s politikus tervezetével ellentétben az államfő nem kapna - "súlyos bizalomvesztés és alkotmányos-politikai válság" esetén - parlamentfeloszlatási jogot sem. Az "Őszöd-klauzula" ugyanis túlságosan képlékenynek minősíttetett. Merthogy az a mindenkori államfő mérlegelésére bízta volna, hogy az éppen hatalmon lévő kormány - mondjuk közvélemény-kutatási - hullámvölgye súlyos bizalomvesztésnek tekintendő-e. Annyiban azonban bővül az államfő hatásköre, hogy feloszlathatja a parlamentet, ha egy-egy évben március 31-ig nem születik meg az ország költségvetése.

Orbán Viktor a gyermekek után járó szavazati jog mellett érvel
Az eddigi hírekkel ellentétben a sajtó által gumicsontnak tekintett kérdések meccse nem lefutott. Értesülésünk szerint múlt vasárnap a Fidesz elnökségi ülésén vita támadt a gyermekek után járó szavazati jog ügyében. Orbán Viktor ugyanis támogatandónak tartja az ötletet, azzal a megszorítással, hogy gyerekszámtól függetlenül egy pluszszavazat járna a szülőknek. Az elnökségi ülésen jelen lévő forrásaink szerint a kormányfő azzal érvelt, hogy a nyugati világban a demográfiai nyomás miatt 15-20 év múlva jó eséllyel a legtöbb helyen létezni fog a Kövér László házelnök által lapunkban cenzusnak nevezett eljárás. A kérdés azonban csak úgy jelenik meg az Alkotmányban, hogy "nem tekinthető az általános választójog sérelmének" a gyerek után esetleg járó szavazati jog. A kérdésben a - sarkalatosnak átnevezett kétharmados - választási törvény dönt majd.

Akárcsak a külhoni magyarok szavazati joga és a magyarországi kisebbségek parlamenti képviselete kérdésében. Ezzel máris az új alaptörvény egyik legfontosabb problémájánál tartunk. A mostanihoz hasonlóan az új Alkotmány is harminc fölötti kétharmados törvénnyel számol. Ez nemcsak a későbbi, kétharmaddal nem rendelkező kormányok szakpolitikai mozgásterét szűkíti - ezzel egyenes arányban növelve az egész új alaptörvénnyel szembeni ellenérzést -, hanem lehetetlenné teszi a törvényalkotási menetrend tartását és a kétharmados jogszabályok megszavazását az év végéig. Így szinte könnyebb lesz Alkotmányt írni, mint választási törvényt, ha utóbbinak egyszerre kell kezelnie a parlamenti létszám csökkentését, a külhoniak esetleges szavazati jogát, a kisebbségek parlamenti képviseletét és a gyerekek utáni szavazat kérdését.

Alkotmánybírák egy mandátummal

Kétharmados törvény marad az Alkotmánybíróságról (Ab) és a bírósági rendszerről szóló jogszabály, de a világrengető konfliktust már az Alkotmány megfogalmazása is garantálja. A korábbi lebegtetéssel ellentétben lapzártánkkor szinte biztosra lehetett venni, hogy nem vonják vissza a Lázár János frakcióvezető által fémjelzett tavalyi alkotmánymódosítást. Eszerint a testület csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, az adókról és illetékekről szóló törvényeket, ha tartalmuk az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jogot, a lelkiismeret és a vallás szabadságát vagy az állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti.

A kérdésben várhatóan nemcsak az Alkotmánybíróság szólal majd meg, hanem Sólyom László korábbi államfő is. Az Ab egykori elnöke éppen a múlt hét végén nevezte elengedhetetlennek, hogy az új alapdokumentum minden jogszabály esetében tegye lehetővé a testületnek az alkotmányossági vizsgálatot. A készülő szövegben hiába jelenik meg az Ab régi, az actio popularisra vonatkozó kérése (mely szerint a jövőben nem bárki, csak egy jogszabály által érintett polgár vagy szervezet fordul hatna a testülethez), ez vélhetően nem csillapítja a bírák zabosságát. Már csak azért sem, mert noha 12 évre választja őket a parlament, az új szabályok szerint nem újrázhatnak.

A nemzetközi tűz iránya

Hasonló összecsapás várható az igazságszolgáltatás kapcsán: az alaptörvény-tervezet úgy fogalmaz, hogy a "bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában". Vagyis megszűnik a kormány és ellenzék képviselőit is magában foglaló, de bírói többségű önigazgatási szerv, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) monopóliuma. Liberális (Fleck Zoltán) és jobboldali szerzők (Pokol Béla) egyaránt kritizálták az elmúlt években az 1997-es reform következtében felállt OIT-ot nehézkessége, átláthatatlansága miatt. Majd' 15 év alatt nem sikerült kiegyenlíteni például a bíróságokra háruló ügyszámok közötti akár tízszeres különbségeket, de az egymásnak ellentmondó ítéletek, nyilvánvaló bírói tévedések (például a Kulcsár-perben) is következmények nélkül maradtak. Mindenesetre a bíróságok rendszeréről sarkalatos törvény dönt majd. Ennek részleteiről keveset tudni, de valószínű, hogy visszaáll az 1997 előtti rend, amikor az OIT helyett az igazságügyi minisztérium nevezte ki a bírákat - a politikai nyomástól való függetlenséget az új alaptörvény a régihez hasonlóan erősen hangsúlyozza.

Szájer József az új Alkotmány szövegfelelőse

Két ideológiai kérdésben véglegesnek tűnő döntés született. Úgy tudjuk, az új alaptörvényben a "magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg". Abortuszellenes szervezetek és jogászok alighanem kritizálják majd a döntést. Az ugyanis rögzíti a jelenlegi helyzetet, melyben a magzatelhajtás bizonyos megkötésekkel engedélyezett. A megfogalmazásból nem vezethető le az abortusz szigorítása. Arra szakértők szerint csak akkor lett volna esély, ha a szöveg explicit módon emberi életnek nevezné a még meg sem születetteket - a "magzat" fogalma ugyanis jogi szempontból nem egyenértékű az emberével. A politikusi számítás (vagy belátás) alighanem már a siófoki frakcióülésen eldöntötte a kérdést. Értesülések szerint Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: az abortusz szigorításába vagy egy ezzel rémisztgető kampányba a kormány belebukna.

Emellett várhatóan ki mondatik, hogy a házasság férfi és nő kapcsolata. Vagyis az azonos neműek együttélésére, egybekelésére a fogalom nem alkalmazható. Ezzel az alaptörvénybe kerülne az Alkotmánybíróság 2008. decemberi (egy 1995-ös ítéletre visszautaló) döntése, amely szintén ezt szögezte le. A Fidesz elnökségi ülésein részt vett politikusoktól úgy tudjuk, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban kifejtette: ha más miatt nem, emiatt borítékolhatóan érik majd külföldi támadások az alaptörvényt. (Nem véletlen, hogy a kormány a napokban két londoni kommunikációs ügynökséggel kötött szerződést Magyarország nemzetközi arculatának javítására.) Ám más megfogalmazásnak vagy a kérdés kihagyásának nem lett volna támogatottsága a frakcióban: úgy tudjuk, egy előzetes szavazáson a kormánypárti képviselők négyötöde állt ki a házasság ilyen formájú említése mellett. Más kérdésben pedig nem a frakció, hanem a párt döntéshozói vitatkoztak. Szájer József és Lázár János a munka alkotmánybeli megjelentetésén csapott össze. Míg az európai parlamenti képviselő amellett érvelt, hogy egy megengedőbb formula kerüljön be (mely szerint mindenki dolgozhasson, aki akar), a frakcióvezető a spanyol példára hivatkozva a kötelezettség vonalát erősítette volna. Végül utóbbi álláspont került be a tervezetbe.

Egyetértés mutatkozott viszont abban, hogy a kötelességek között ne csak a gyerekekről, hanem a szülőkről való gondoskodás is jelenjen meg. Ezzel az alkotmányozók megteremtenék az idős szülők kihasználása elleni jogi fellépés alapját. Ma ugyanis gyakran előfordul, hogy a felmenőt tehernek érzők szociális otthonban helyezik el idős rokonukat, ingatlanját, vagyontárgyait pedig egyszerűen magukénak tekintik.

A szöveg igazi újdonságai az elmúlt nyolc év tapasztalatainak leszűréséből adódnak. Orbán Viktor többször beszélt a lengyel mintára bevezetendő adósságplafonról, ami szerepel is a tervezet - korábban nem létező - közpénzügyi fejezetében. A 37. cikk második bekezdése szerint "a központi költségvetés végrehajtása során a kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét". A bonyolult megfogalmazás a Magyarországot jelenleg fojtogató, 82 százalékos államadósság újbóli megszaladásának vetne gátat. Igaz, az 50 százalékos eladósodottság a jövő zenéje: 2014-re még a kormány tervei szerint sem csökkenne 65-70 százalék alá ez a szám.

Alkotmányozás húsz évvel ezelőtt - Az alaptörvény jelentős része hatályban marad

Ami benne lesz az új Alkotmányban

- A Legfelsőbb Bíróság átnevezése. Az anekdota szerint az 1949-es alkotmány szerkesztése idején oroszról helytelenül fordították a legmagasabb bírói fórum nevét; az most visszakapja régi elnevezését, a Kúriát.

- A nyugdíjkassza védelme. A tervezet szerint a költségvetésbe nyugdíjak fedezetére befizetett összegeket csak ezen ellátási formára lehet fordítani.

- Újra vármegyék. A szöveg visszaállítaná a Szent István korától Rákosi Mátyásig élő elnevezést.

- Hitelfelvételi stop. Az önkormányzatok bizonyos pénzügyi kötelezettségeket csak a megyei vagy fővárosi kormányhivatalok engedélyével vállalhatnának.

- Esélyegyenlőségi passzus. Az Alkotmány a magyar kultúra részének nevezi a siketek és némák jelbeszédét.

Ami kimarad az új Alkotmányból

- A nemzeti és az állami zászló megkülönböztetése. A Salamon-koncepció azt javasolta, a címeres lobogó legyen a hivatalos állami jelkép.

- Az ombudsmanok. A jelenlegi négy országgyűlési biztos (állampolgári jogok, adatvédelem, kisebbségi jogok, jövő nemzedékek) helyett az alkotmánytervezetben csak egy, az alapvető jogok biztosa szerepel.

- A második kamara. Bár Szili Katalin korábbi házelnök, a konzultációs testület tagja 90 fős felsőházra tett javaslatot, a javaslat nem szerepel az új Alkotmányban.

- Kedvezményes honosítással állampolgárságot szerzők szavazati joga. A kérdésről a hamarosan napirendre tűzött választási törvény dönt majd.

- A holokauszt és a kommunizmus bűneinek tagadásáról szóló rendelkezés.
A korábbi elképzelésekkel ellentétben a törvényben rögzített passzus nem kerülne be.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.